Mennyire hatékonyak a szankciók? Egy figyelemre méltó folyamat bontakozott ki.


Törökország Kínával és Indiával karöltve az orosz nyersolaj legjelentősebb vásárlói között található. Jelenleg azonban a török finomítók egy új irányvonal felé haladnak, amely hasonlít az indiai stratégiához: fokozzák a nem orosz forrásból származó olajbeszerzést.

A változás a célzott amerikai, európai uniós és brit intézkedések nyomán gyorsult fel, amelyek célja az orosz olajeladások visszafogása és az ukrajnai háború finanszírozásának megnehezítése.

A SOCAR Turkey Aegean Refinery (STAR), amely a legnagyobb török finomítók közé tartozik és a SOCAR tulajdonában áll, legutóbb négy nyersolaj-szállítmányt szerzett be Irakból, Kazahsztánból, valamint más, nem orosz termelőktől. A várható érkezés időpontja december.

A Reuters számításai alapján ez - a szállítmányok méretétől függően - napi 77 000-129 000 hordó nem orosz ellátást jelenthet, ami a STAR orosz olajtól való függésének csökkenésére utal.

A Kpler adatai szerint szeptemberben és októberben az orosz kőolaj gyakorlatilag a STAR teljes, nagyjából napi 210 000 hordós finomítói keverékét adta. A négy mostani szállítmány egyike a két forrás által említett kazah KEBCO tétel, amely minőségében megegyezik az orosz Urals típusú nyersolajjal, de kazahsztáni eredetű. A STAR ebből a kazah minőségből idén mindössze egyetlen további szállítmányt kötött.

A Tüpraş, a másik jelentős török finomító, a források alapján egyre inkább növeli az olyan nem orosz olajok – mint például az iraki olaj – beszerzését, amelyek minősége hasonlít az Urals típuséhoz. A részletek azonban még nem kerültek nyilvánosságra. A legutóbbi szankciók következményeként tapasztalható nem orosz olajvásárlásokról eddig nem érkeztek hírek.

Két forrás szerint a két nagy törökországi finomítóval rendelkező Tüpraş várhatóan teljesen leállítja az orosz nyersolaj importját az egyik üzemében, hogy fenntartsa európai üzemanyag-exportját anélkül, hogy megsértené a közelgő uniós szankciókat. A másik finomítóban ugyanakkor továbbra is feldolgozná az orosz olajat.

A Kpler adatai alapján Törökország novemberben napi 141 000 hordó iraki nyersolajat fog kapni, ami jelentős növekedést jelent az októberi 99 000 hordóhoz képest. Ez a mennyiség jóval túlszárnyalja az idei évre vonatkozó, körülbelül napi 80 000 hordós átlagot.

A Kpler által közzétett információk szerint Törökország januártól októberig napi átlagban 669 000 hordó nyersolajat importált, ebből 317 000 hordó, vagyis a teljes mennyiség 47%-a orosz származású volt.

Ez a növekedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva figyelhető meg, amikor a napi import 580 000 hordóra rúgott, és ebből 333 000 hordó származott Oroszországból.

Forrás: Reuters - Ezen forrásból származik az információ.

Related posts