20 millió éve a jég fogságában rejtőzködött egy ősi lény, amely most végre napvilágra került. A Föld legfélelmetesebb teremtménye, amelyet az idő homálya takart, újra életre kelt, és felidézi a múlt titokzatos korszakait.
A "Föld legfélelmetesebb teremtménye" cím talán némiképp eltúlzott, hiszen a rekonstrukciók szerint az ős-orrszarvú mérete és testalkata leginkább a mai indiai orrszarvúhoz hasonlítható, viszonylag karcsú formát öltve. Ám a legnagyobb meglepetés az, hogy ennek a különleges fajnak, a modern rokonaihoz képest, nem volt szarva. A tudósok a fogak kopásának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy az egyed valószínűleg a korai vagy középső felnőttkorában hunyt el.
A felfedezés igazi tudományos szenzációja nem is maga a lelet, hanem az, amit az evolúcióról elárul. A kutatók eddig úgy vélték, hogy az Észak-Amerika és Európa közötti szárazföldi híd, amelyen keresztül az állatok vándorolhattak, már jóval korábban, mintegy 56 millió évvel ezelőtt megszűnt létezni.
Az Epiatheracerium itjilik váratlan megjelenése azonban teljesen felborítja ezt a teóriát.
A genetikai és anatómiai kutatások eredményei arra utalnak, hogy ez az orrszarvúfaj európai ősökre vezethető vissza, és valószínűleg a miocén időszakban érkezett Észak-Amerikába. Ez a felfedezés arra enged következtetni, hogy a két kontinens közötti szárazföldi összeköttetés jóval hosszabb ideig fennállhatott, mint azt korábban feltételeztük. Így nem csupán egy új fajjal bővül a tudományos ismeretanyag, hanem a kutatóknak is újragondolniuk kell az emlősök elterjedésének és migrációjának összetett történetét.
