Zelenszkij határozottan átlépte a határokat, de a demokratikus értékek megsértése után kénytelen volt visszakozni.

Semjén Zsolt durva szavakkal illette a Tisza Párt egyik ismert önkéntesét Tusványoson, ami sokak figyelmét felkeltette.

A hét elején elfogadott, kedden aláírt ukrán jogszabály értelmében a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) az elnök által kinevezett legfőbb ügyész irányítása alá kerültek. A törvényhozási döntést a parlament 324 fős összetételéből 263 képviselő támogatta. A lépés bírálói aggodalmukat fejezték ki, mivel véleményük szerint ez a változtatás jelentősen csökkentette az intézmények függetlenségét, és teret engedett a politikai befolyásolásnak.

Volodimir Zelenszkij a törvények védelmében kifejtette, hogy az új intézkedés célja az "orosz befolyás" eltávolítása az ukrán ügynökségekből. Ezt a múlt héten az ukrán biztonsági szolgálatok NABU-ra tett rajtaütéseivel támasztotta alá, amelynek során több munkatársat orosz kémkedéssel és Moszkvával való üzleti kapcsolatok fenntartásával vádoltak. Ugyanakkor a kritikák szerint nem áll rendelkezésre olyan kézzelfogható bizonyíték, amely valóban indokolná egy ilyen drasztikus intézkedés bevezetését - számolt be róla a The New York Times.

A törvény elfogadása után gyorsan dühöngő tömeg árasztotta el az utcákat. Kijevben több ezer ember gyűlt össze, de Lviv, Dnyipró, Odessa és Szumi városaiban is sokan kifejezték nemtetszésüket, még a hadiállapot miatti tömegrendezvények tilalma ellenére is. A demonstrálók, köztük fiatal háborús veteránok, provokatív táblákkal vonultak fel, amelyek üzenetei között szerepeltek a következők: "Ez nem az, amiért harcoltam", "Szégyen" és "A 12414-es törvény olyan, mint az 1984" – utalva George Orwell híres művére – számolt be a BBC.

"Ez teljes ellentétben áll mindazzal, amit képviselünk és amiért harcolunk – az EU-csatlakozással" - nyilatkozta Szolomija Telisevska, egy 20 éves egyetemista az AlJazeera riportjában.

A nemzetközi közösség reakciói azonnal megérkeztek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hivatalos tájékoztatást kért az ukrán kormánytól, és szóvivője nyilatkozata szerint "súlyos aggodalmát" fejezte ki a törvény lehetséges következményeivel kapcsolatban. Német és francia vezetők is felszólították Kijevet, hogy vonja vissza a döntést, figyelmeztetve arra, hogy az intézkedés "komoly kockázatot jelent Ukrajna uniós integrációjára".

A korrupcióellenes intézmények kulcsszerepet játszanak Ukrajna EU-integrációs törekvéseiben. A Nemzeti Antikorrupciós Iroda (NABU) és az Antikorrupciós Ügyészség (SAPO) 2015 óta működik, a 2014-es forradalom következményeként alakultak meg, és azóta számos jelentős korrupciós ügy feltárásában vettek részt. Ezen ügyek között olyan prominens személyek is szerepelnek, mint a Legfelsőbb Bíróság elnöke és korábbi kormánytagok, akik ellen szintén nyomozás indult.

Zelenszkij a tiltakozások második napján bejelentette: új törvényjavaslatot terjeszt be, amely "helyreállítja a jogállamiságot" és biztosítja az antikorrupciós szervek függetlenségét. A parlament azonban időközben nyári szünetre vonult, így egy ideig nem volt világos, mikor kerülhet napirendre a módosítás.

A politikai botrány repedéseket okozott Zelenszkij kormányában. Míg a belbiztonsági szolgálat vezetője, Vaszil Maljuk a törvényt alkotmányos rend helyreállításaként méltatta, az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov burkoltan bírálta a lépést, hangsúlyozva az intézmények és az egység fontosságát.

Olekszandra Matvijcsuk, a Nobel-békedíjas Polgári Szabadságjogok Központjának vezetője, úgy véli, hogy a legújabb törvény "Putyin számára készült ajándék". Ezzel szemben Dmitrij Peszkov, az orosz Kreml szóvivője gúnyosan megjegyezte: "Ukrajnában a korrupció mindig is jelen volt."

Gyarmati István, a diplomácia terén jártas volt államtitkár és biztonságpolitikai szakértő, úgy véli, hogy a törvény elfogadása súlyos tévedés volt. Ezt jól tükrözi az ukrán társadalom által kiváltott heves reakció is, amely egyértelműen jelzi a lépés körüli feszültségeket és aggodalmakat.

"Az, hogy az oroszok behatoltak ezekbe a szervekbe, szerintem egy teljesen reális lehetőség, de ha így van, akkor sem ez a megoldás" - mondta, hozzátéve, hogy a megfelelő lépés az egy kivizsgálás lenne és az ügynökök eltávolítása. Önmagában a törvénnyel ugyanis a beépült sejtek ugyanúgy a helyükön maradnak, hiába gyengíti meg a szervezeteket az állam.

"Habár háború zajlik, a helyzet már túlzásba ment, hiszen a következmények drámaiak. Ez az intézkedés nyilvánvalóan antidemokratikus volt, ami miatt az ukránok joggal reagáltak hevesen. Véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha sürgősen visszavonnák ezt a törvényt." - nyilatkozta Gyarmati.

Bár az ukrán parlament éppen nyári szünetét tölti, bármikor össze lehet hívni, így a kifogások, amelyek ezt indokolják, nem állják meg a helyüket. "Nem tudom felfogni, hogy egy háborúval küzdő ország képviselői miként engedhetik meg maguknak a szabadságot" - fogalmazott a véleményével.

Csütörtök estére végre éreztette hatását a közvélemény nyomása: Zelenszkij benyújtotta a törvénymódosítást, amely révén visszavonná a két ügynökség vezetőinek leváltását. Az elnök szerint "meghallotta az emberek hangját" - számolt be róla a The Guardian.

A szakértő hangsúlyozta, hogy ezt a hibát akár Vlagyimir Putyin, az orosz elnök is kihasználhatja, ezzel lejáratva Zelenszkijt és az ukrán vezetést, azt sugallva, hogy Ukrajna valójában nem demokratikus állam.

"Azt látjuk, hogy fárad az ukrán vezetés és hibáznak, de ez egy annyira égbekiáltó hiba, hogy nem lehet magyarázat rá a fáradtság. Vissza kell vonni a törvényt és az okot megszüntetni" - mondta.

A szakértő véleménye szerint az országot sújtó korrupciós problémák kezelése eddig nem volt kellően hatékony, mivel a szükséges intézkedések gyakran hiányoztak. Úgy véli, hogy a válaszlépések eddig inkább reakciók voltak a helyzetre, mintsem valódi megoldások. Hangsúlyozta, hogy ahelyett, hogy pusztán ellenőriznénk a problémás szervezeteket, inkább azok megerősítésére és támogatására lenne szükség, hogy valóban előrelépést érhessünk el.