Vlagyimir Putyin kifejezte, hogy mélyen elszomorítja, hogy a nyugati országok figyelmen kívül hagyták a szovjet hadsereg jelentős hozzájárulását a náci haláltáborok felszabadításához. Szerinte ez a feledés nemcsak a múlt elismerésének hiányát mutatja, han

Az orosz elnök szégyenletesnek és furcsának tartotta, hogy a Szovjetunió szerepe, például Auschwitz felszabadításában, figyelmen kívül maradt. Különösen bántónak találta, hogy a szovjet katonák túlélő családtagjait nem hívták meg az évfordulós megemlékezésekre - számolt be róla a Reuters.

Az Auschwitz szovjet felszabadításának 80. évfordulójára szervezett ünnepségen részt vett többek között Olaf Scholz német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök és Andrzej Duda lengyel államfő, valamint számos más vezető. Oroszországot - mint a Szovjetunió jogutódját - azonban az ukrajnai háború miatt nem hívták meg.

Állam- és kormányfők gyűltek össze Auschwitzban, hogy megemlékezzenek a haláltábor felszabadításának 80. évfordulójáról.

Vlagyimir Putyin az orosz államfői szerepéről beszélve kifejtette: „Az állam vezetőjeként velem kapcsolatban úgy bánnak, ahogyan csak akarnak – senki sem kér arra, hogy meghívják. Ha jobban átgondolták volna a helyzetet, sokkal érzékletesebben is eljárhattak volna.” Hangsúlyozta, hogy ha a felszabadításban részt vevő szovjet veteránok egészségi állapota vagy életkoruk miatt nem volt lehetőség a meghívásukra, akkor legalább a családtagjaikat tiszteletből be kellett volna hívni az évfordulós eseményekre.

A szovjet hadsereg 1944-1945-ben több náci haláltábort is felszabadított, köztük Majdaneket, Auschwitzot, Stutthofot, Sachsenhausent és Ravensbrücköt. Az amerikai csapatok Buchenwaldot és más táborokat, míg a brit hadsereg Bergen-Belsent és további táborokat szabadított fel. Auschwitzban több mint 1,1 millió ember, főként zsidók vesztették életüket a gázkamrákban, valamint éhezés, fagyhalál és betegségek következtében. Az auschwitzi múzeum szerint az áldozatok között lengyelek, romák és szovjet hadifoglyok is voltak.

A holokauszt tragikus időszaka 1941 és 1945 között zajlott, amikor a náci Németország és szövetségesei körülbelül hatmillió zsidót öltek meg Európa-szerte. A zsidóság mellett a náci faji politika másik jelentős áldozati csoportját a szovjet hadifoglyok képezték, amint azt az Amerikai Holokauszt Emlékmúzeum nyújtotta információk is alátámasztják. Ezen kívül más célzott csoportok is szenvedtek: a szovjet állampolgárok, lengyelek, romák, valamint a szexuális kisebbségek tagjai, fogyatékkal élők, és mindazok, akiket a náci ideológia "alsóbbrendűként" ítélt meg. A náci rezsim brutális diszkriminációja és erőszakos cselekményei mély sebeket hagytak az emberi történelemben, és emlékeztetnek minket a múlt borzalmaira.

ANemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen az orosz-ukrán háborúban elkövetett bűncselekmények vádjával, vaghyis azért, mert parancsot adott ukrán gyerekek Oroszországba hurcolására. A Kreml tagadja a vádakat, amelyeket politikai indíttatásúnak tart, mondván, az ICC célja az ország rossz színben való feltüntetése.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt elfogatóparancsot bocsátott ki Vlagyimir Putyin ellen.