Végre fény derült arra, mi okozta a forint tavaly őszi gyengülését.
Kép forrása: Getty Images - A forint gyengélkedni kezdett, miután a külföldi befektetők tömegesen értékesítették a magyar kötvényeket.
A külföldi befektetők forintban denominált állampapír-állománya 2024 végén 4670 milliárd forintra csökkent, ami 795 milliárd forinttal kevesebb, mint egy hónappal korábban – derül ki az Államadósság Kezelő Központ által szerdán közzétett dokumentumból, amely a központi költségvetés adósságának alakulását taglalja. Ez az adat kiemelkedően fontos, mivel közvetlen hatással van az euró-forint árfolyam alakulására. Az állampapír-állomány hosszú ideig 5000 milliárd forint környékén ingadozott, de a 2022 őszén bekövetkezett inflációs robbanás következtében, amikor a hozamok is drasztikusan emelkedtek (a 10 éves hozam csúcsértéke 10,9 százalékra ugrott), a külföldi befektetők forintkötvény-állománya 7500 milliárd forint fölé emelkedett.
Ez a helyzet körülbelül másfél évig tartott, de 2024 közepén a hozamok csökkenése és a kötvények árfolyamának emelkedése következtében elindult a tőke kiáramlása. Az utóbbi fél évben körülbelül 2500 milliárd forintnyi külföldi állampapír-befektetés, azaz hozzávetőlegesen 6-6,5 milliárd euró hagyta el az országot – tájékoztatott Miró József, az Erste Market vezető stratégája.
Mindeközben a 390 körüli értékről 410-415 forint környékére gyengült a forint. Ebben valószínűleg a fent leírt kiáramlás is szerepet játszott, időben legalábbis látványos az egybeesés. Ugyanakkor a 2024 végi jelentős állomány mozgások nagyobb árfolyammozgást már nem okoztak. Az Erste vezető elemzője hozzátette, azzal, hogy a külföldiek magyar állampapír állománya visszatért a hozamugrás előtti szintre,
innen nyomásnak elvileg már nem kellene érkeznie, a kiáramlás nagyobb valószínűséggel megállhat.
Az elmúlt egy év során a forint árfolyamának gyengülése havi szinten körülbelül 100 milliárd forinttal sújtotta a magyar államadósság mutatóit, jelentős hatást gyakorolva a gazdasági helyzetre.
A nem éppen derítő számok így alakulnak: a 2023 végén regisztrált 382,78 forintos euróárfolyam 2024 decemberére 410 forintra emelkedett, ami 1 112,5 milliárd forinttal növelte a magyar állam devizaadósságának forintban mért összegét. Ennek a változásnak igazán komoly tétje lenne, ha a magyar devizakötvények lejáratát nem tudnák devizában refinanszírozni, hanem forintban kellene rendezni, ami a gyengülő árfolyam következtében egyre nagyobb adósságot jelentene. Szerencsére, ha nem is a legkedvezőbb feltételekkel, de a magyar állam képes devizaforrásokat bevonni a piacról.
A devizaadósság tavalyi alakulása figyelemre méltó, hiszen 2879,5 milliárd forintnyi növekedéssel 16 557,8 milliárd forintra emelkedett. Ez a növekedés a devizaadósság részarányában is érzékelhető, amely egy év alatt 26,9%-ról 29,8%-ra ugrott. A legjelentősebb hatást az előző évben végrehajtott nemzetközi kötvénykibocsátások gyakorolták: a január eleji 2,5 milliárd dolláros forrást egy 1,5 milliárd eurós kibocsátás követte, majd szeptemberben közel 100 milliárd forintos jen kötvény indult el. Továbbá, a projekthitelek lehívása is hozzájárult a növekedéshez, amelyek összértéke 1 milliárd euróra és 0,5 milliárd dollárra rúgott.
A devizaadósság emelkedésével a forintban denominált állomány részesedése a teljes adósságon belül 72,5%-ról 69,8%-ra csökkent. 2024 végére a befektetőknél összesen 37 823 milliárd forint értékű állampapír volt nyilvántartva, a következő megoszlásban:
Utóbbi állomány egy év alatt 1185,7 milliárd forinttal nőtt. A különféle lakossági papírokra azonban átalakult a kereslet. A Prémium Magyar Állampapír 2024-ben fokozatosan elvesztette vonzerejét, így 32 milliárddal 6 961 milliárdra esett vissza a kint lévő állomány. De úgy tűnik, hogy az egy éve bevezetett Fix Magyar Állampapírok átveszik a PMÁP szerepét, így az év végére 1017 milliárdra felkúszó állomány sem tekinthető meglepetésnek.
