Marosvécs gyönyörű környezetében vadásznapot rendeztek, ahol a természetkedvelők és a vadászat iránt érdeklődők egyaránt találkozhattak. Az esemény során a résztvevők megismerkedhettek a vadgazdálkodás rejtelmeivel, és izgalmas programok vártak rájuk, ame
Létrejött a Kárpát-medencei Magyar Vadász Helikon Egyesület, amely a vadászati hagyományok ápolására és a közösség összekovácsolására törekszik.
Augusztus 9-én, szombaton különleges vadásznapot rendeztek a festői marosvécsi Kemény-kastélyban. Ez a rendezvény, amely a vadászkörök körében rendkívüli népszerűségnek örvend, ünnepélyes keretek között jött létre, ahol megalapították a Kárpát-medencei Magyar Vadász Helikon Egyesületet is. Az esemény nemcsak a vadászat iránti szenvedélyt ünnepelte, hanem a közösség összetartozását is hangsúlyozta.
A rendezvény kezdő akkordjaként Bíró Alpár református lelkész áldása hangzott el, ezt követően Ördög Ferenc, Marosvécs polgármestere ünnepélyesen megnyitotta az eseményt. Nagy Kemény Géza kifejezte büszkeségét, hogy a rendezvény és az egyesület megalapításának helyszínéül a híres kastélyt választották, majd Gorboi Róbert István a kastély és a Kemény család lenyűgöző történetét osztotta meg a jelenlévőkkel. Kiemelte, hogy a kastély első írásos említése 1228-ból származik, de az évszázadok során számos alkalommal újjáépítették. A kastély több neves tulajdonos birtokába is került, többek között Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, valamint I. és II. Rákóczi György is szerepel a listán. II. Rákóczi György, édesapja végakaratát követve, 1648-ban a kastélyt és a hozzá tartozó hét falut, 30 ezer hektárnyi erdőt, termőföldeket és gyümölcsösöket Kemény János generálisnak adományozta, aki rövid időre Erdély fejedelme is lett. Ezt követően a kastély 301 éven át a Kemény család birtokában maradt, mígnem 1949-ben a kommunista hatalom államosította, és a család kénytelen volt elhagyni otthonát. A leszármazottak 2013-ban kapták vissza az ingatlant, amely azóta is az ő tulajdonukban áll.
Dr. Gergely Imre a legutóbbi eseményen kifejtette, hogy a Vadász Könyvklub Egyesülettel és a Világjáró Vadászok Klubjával való együttműködés nyomán fogalmazódott meg a Vadász Helikon létrehozásának ötlete, amely az erdélyi Helikon mintájára készült. Hangsúlyozta, hogy az egyesület megalapítása során a tagok kiválasztása személyes megkeresések révén történt, mivel céljuk az volt, hogy olyan vadászok csatlakozzanak, akik valóban elkötelezettek a vadászat iránt. Emellett kiemelte, hogy az alapító okiratot 108 aláírás támogatta, és a rendezvény résztvevőinek még volt lehetőségük ezt a számot kiegészíteni. Dr. Gergely nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egyesület legfőbb célja a vadászati kultúra előmozdítása, valamint a vadászatról szóló művek, különösen az „Ötven vadász emlékeiből” című könyvsorozat publikálásának támogatása.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke egy figyelemfelkeltő előadás keretében osztotta meg nézeteit az erdélyi vadászat hagyományairól. Szavaival rávilágított arra, hogy "az ember már a legkorábbi időkben vadászként létezett, mielőtt valóban emberré vált volna", ami sokak számára meglepő kijelentés lehet, de valójában e vadászó ősök nélkül valószínűleg mi sem létezhetnénk. A tanácselnök kiemelte, hogy a történelem bőséges bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a magyar királyok és az erdélyi fejedelmek szenvedélyesen űzték a vadászatot. Példaként hozta fel Mikes Kelemen feljegyzéseit, amelyek Rákóczi Ferenc rodostói vadászatait örökítették meg, valamint emlékeztetett Árpád-házi Imre herceg tragikus végére és Szent László király kalandozásaira. Az utóbbihoz fűződik egy 15. századi falfestmény is, amely Szent Lászlót egy medvével vívott harc közben ábrázolja, és amely ma is megtekinthető Székelyszentléleken. Érdekességként említette, hogy Szent László 1092-ben rendeletet adott ki a vasárnapi vadászat tilalmáról. Tamás Sándor a vadászat gasztronómiai vonatkozásait sem hagyta figyelmen kívül, felidézve azokat az ételeket, amelyek fő alapanyaga az őz- vagy fácánhús, valamint olyan különleges fogásokat, mint a medvetalp, amelyek a helyi konyha különlegességeiként élnek tovább.
Békés Sándor előadásában többek között a vadászetika, -erkölcs és -kultúra legfontosabb viszonyrendszereiről beszélt: a vadászok közötti kapcsolatról, a vadász és a vad viszonyáról, valamint a vadászok és nem vadászok kapcsolatáról. Kiemelte, hogy ezeken a kapcsolatokon folyamatosan dolgozni kell ahhoz, hogy jól működjenek. Ezt követően Halmányi Takács István ismertette a Vadvilág című vadászmagazint, amely az egyik legnépszerűbb a kategóriájában Magyarországon.
A rendezvény különleges színfoltját Kilyén Ilka és Ritziu Krisztina irodalmi előadása adta, akik Kemény János „Halász, vadász, madarász” című művéből válogattak izgalmas részleteket. Az olvasmányokat népdalokkal és egy gyönyörű Áprily Lajos-verssel fűszerezték, így teremtve meg a hangulatos légkört. Az esemény csúcspontját báró Kemény János és gróf Wass Albert sírjának megkoszorúzása jelentette, amely méltó tiszteletadást nyújtott a két jeles személyiségnek. Ezt követően ünnepélyes keretek között aláírták a Kárpát-medencei Magyar Vadász Helikon Egyesület alapító okiratát, ezzel is megerősítve a közösség összetartozását és céljait.
A délután folyamán sor került Dobai Róbert vadászfestmény-kiállításának megnyitójára, H. Szabó Gyula pedig bemutatta Kemény Jánosnak a Kriterion kiadásában újramegjelent Halász, vadász, madarász című könyvét. A napot a marosvécsi Kiscsillagok együttes koncertje zárta.
