Tudósok állítása szerint mostantól a legmeggyőzőbb bizonyítékok állnak rendelkezésünkre a földönkívüli élet létezéséről.

Sokan azt állítják, hogy az univerzumnak olyan mérhetetlen kiterjedése van, hogy valahol a Földön kívül biztosan léteznie kell más formájú életnek.
A kutatók egy figyelemre méltó felfedezést tettek, amelyet a Naprendszeren túli élet eddigi legbiztosabb nyomának tartanak. Rábukkantak egy különleges kémiai "lábnyomra", amely kizárólag élő organizmusok által termelhető.
A James Webb-űrteleszkóp segítségével sikerült két gáz, a dimetil-szulfid és a dimetil-diszulfid, nyomaira bukkanni a K2-18b nevű bolygó légkörében. Ez a bolygó 700 billió mérföldre, azaz körülbelül 124 fényévre található tőlünk, és nagyjából két és félszer akkora, mint a Föld.
A Földön a dimetil-szulfid és a dimetil-diszulfid főként élő szervezetek, például algák által termelődik. Ezért a felfedezés erősen arra utal, hogy a K2-18b akár hemzseghet a mikrobiális élettől. Fontos azonban leszögezni: ez még nem annak bejelentése, hogy életet találtak, sokkal inkább egy biológiai folyamatra utaló jelzés.
- így nyilatkoztak a kutatók.
A Cambridge Egyetem Csillagászati Intézetének professzora, Nikku Madhusudhan a BBC-nek adott interjújában hangsúlyozta: "Ez a legmeggyőzőbb bizonyíték eddig arra, hogy valahol az univerzumban valóban létezhet élet. Optimistán kijelenthetem, hogy egy-két éven belül megerősíthetjük ezt a felfedezést. Jelenlegi becsléseink szerint a bolygó légkörében található gáz mennyisége akár ezerszerese is lehet annak, amit a Földön tapasztalunk. Ha tehát a kapcsolat az élet és a gáz között valóban létezik, akkor ez a bolygó valószínűleg tele van élettel."
A kutatás eredményei arra is rámutathatnak, hogy a K2-18b felszíne esetleg egy hatalmas óceánnal borított. Ha sikerül bizonyítani, hogy ezen a bolygón valóban létezik élet, az megerősítheti azt a nézetet, miszerint az élet nem csupán ritkaság a galaxisunkban, hanem sokkal elterjedtebb jelenség lehet, mint eddig gondoltuk.
Ahhoz, hogy biztosan kijelenthessék: életet találtak, a kutatóknak gyakorlatilag 99,99999%-os bizonyossággal kell rendelkezniük, hogy az eredmény nem mérési tévedés. Ehhez a bizonyossághoz szaknyelven ötös szigma szignifikancia szintnek kell megfelelnie - írja a Metro.