Trump nemcsak a Nemzeti Gárdát hívta segítségül, hanem a tengerészgyalogosok bevetése révén egy teljesen új dimenziót nyitott meg.
Egy férfi mexikói zászlót lenget, miközben lángok csapnak fel egy autóból 2025. június 8-án a Los Angeles-i városháza közelében, ahol a szövetségi bevándorlási akciók elleni tiltakozások zavargásokban csaptak át - Fotó: David Swanson / Reuters
Donald Trump legfontosabb kampányígérete a több millió illegális bevándorló deportálása volt, ám elnöksége első hónapjaiban a szövetségi bevándorlási hatóságok nem tudták teljesíteni az elvárt számokat, amelyeket a Fehér Ház kitűzött. A választási kampány során Trump többször hangsúlyozta, hogy a bűnözőket fogják eltávolítani az országból, azonban a hatóságok a megcélzott kvóta teljesítése érdekében elkezdtek őrizetbe venni minden olyan személyt, aki illegálisan tartózkodik az Egyesült Államok területén. Emellett munkahelyeken is razziákat szerveztek, hogy felfedjék a jogsértő helyzeteket.
Ez egyre nagyobb ellenállást szült, és a hónapok óta forrongó indulatok végül pénteken törtek a felszínre Los Angelesben, miután az idegenrendészet (ICE) teljes katonai felszerelést viselő emberei, több másik szövetségi rendfenntartó erő ügynökeinek segítségével ruházati üzletekben, valamint egy barkácsáruház parkolójában - ahol rendszeresen összegyűlnek munkát kereső bevándorlók -, és más helyeken tartottak rajtaütéseket.
A helyszínen egyre növekvő számú tüntető gyűlt össze, akik hevesen kifejezték elégedetlenségüket, és tojásokat kezdtek dobálni az idegenrendészet járműveire. A hatóságok válaszul könnygázgránátokat vetettek be, hogy szétszórják a tömeget, lehetővé téve ezzel a konvoj szabad áthaladását. Pár órával később több száz demonstráló gyűlt össze Los Angeles belvárosában, azon épület előtt, ahová az őrizetbe vett személyeket feltételezhetően elszállították. Az estéhez közeledve a hatóságok illegális gyülekezésnek nyilvánították a megmozdulást, és a rohamrendőrök megkezdték a tömeg feloszlatását.
Szombaton újabb tüntetések törtek ki, miután elterjedt a pletyka, hogy újabb idegenrendészeti rajtaütés lesz egy barkácsáruház parkolójában. A hatóságok füstbombákkal, gumilövedékekkel és paprikaspray-vel igyekeztek feloszlatni a tömeget, aminek tagjai barikádokat emeltek, és legalább egy autót is felgyújtottak.
A tüntetések vasárnapra váltak a legerőszakosabbá, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda egységeit küldi a rend helyreállítására. A tüntetők egy időre lezárták a kritikus fontosságú 101-es autópályán, amely összeköti Los Angeles-t más kaliforniai városokkal, például San Franciscóval, és tárgyakat dobáltak az autópályán lévő rendőrségi járművekre.
Több épületet megrongáltak, legalább négy önvezető taxi sérült meg, és több hulladékgyűjtőt felgyújtottak, miközben egy üzlet kirakatát is fosztogatók törtek be - számolt be róla a CBS. Az önvezető taxikat üzemeltető Waymo cég közölte, hogy átmeneti jelleggel leállítja működését a városban.
Az első körben a Nemzeti Gárda 300 katonája által megerősített rendfenntartó erők könnygázt és gumilövedékeket alkalmaztak a demonstrálók feloszlatására. Az egyik gumilövedék eltalálta Lauren Tomasi-t, egy ausztráliai riportert, akinek a lábát súlyosan megsebesítette. Az eseményről készült felvétel gyorsan eljutott a közösségi média platformjaira, ahol jól látható, hogy egy rendőr célzottan a riportert szemelte ki. Más újságírók sem úszták meg: egy brit fotóriporter, a New York Post munkatársa, valamint a New York Times egyik riportere is hasonló sorsra jutott.
A belvárost "törvénytelen gyülekezési területté" nyilvánította a rendőrség, az összegyűlt tüntetőket azonnali távozásra szólították fel. A tüntetés éjszaka is folytatódott. A rendőrség közlése szerint a vasárnapi zavargások alatt 27 embert vettek őrizetbe.
A Fehér Ház álláspontja szerint Trump lépései "jogosak voltak a törvény és a rend helyreállítása érdekében." Ezzel szemben Gavin Newsom, Kalifornia demokrata kormányzója az alkotmányellenesség és erkölcstelenség vádjával illette a Nemzeti Gárda bevetését. Hétfő estig összesen 2000 katona érkezett a Nemzeti Gárdától Los Angelesbe. Karén Bass, a város polgármestere úgy fogalmazott: "A Los Angelesben tapasztaltak a kormány által generált káosz eredményei."
Rob Bonta, Kalifornia főállamügyésze, és Gavin Newsom kormányzó hétfőn bejelentették, hogy pert indítottak a Trump-kormányzat ellen, amely a kormányzó hozzájárulása nélkül vetette be a Nemzeti Gárdát Los Angelesben. Bonta nyilatkozatában "a körülmények által nem igazolt, provokatív eszkalációnak" minősítette az eseményeket, hangsúlyozva, hogy ezzel a szövetségi kormány túllépett a hatáskörén, megsértve ezzel a 10. alkotmánymódosítást.
Ez a módosítás a szövetségi kormány és az államok közötti hatalommegosztás kereteit határozza meg, világossá téve, hol ér véget a szövetségi hatalom, és hol kezdődik az államoké. Elméletileg minden olyan hatalom, amelyet az alkotmány nem a szövetségi kormányra ruház, az államok jogkörébe tartozik. Azonban a valóságban ez a kérdés sokkal bonyolultabb, és számos tényező befolyásolja a hatalmak gyakorlását.
A tüntetések hétfőn is folytatódtak, noha már nem voltak annyira hevesek, mint előző nap. Helyi idő szerint hétfő este Los Angeles belvárosában és a nagyvároshoz közeli Santa Ana városban is több száz ember gyűlt össze táblákkal és elsősorban mexikói zászlókkal, valamint ezúttal több tucat autóval is felvonultak a nagyváros utcáin. Santa Ana városában a rendőrsorfal lépett fel az engedély nélküli megmozdulás részt vevőivel szemben, könnygázt, valamint villanógránátokat is bevetettek. A tüntetés hangadói közül a rendőrök többeket kiemeltek és megbilincselve vezettek el.
A demonstrációk egyre szélesebb körben terjedtek el az Egyesült Államokban, és több város is csatlakozott a megmozdulásokhoz. Tüntetések zajlottak a texasi Dallasban, Austinban és San Antonio városában, továbbá Chicagóban, Washingtonban és Seattle-ben is.
A kormány bejelentette, hogy az amerikai területen csak kivételes körülmények között bevethető tengerészgyalogság 700 katonáját is mozgósítják, hogy támogató feladatokat lássanak el a már korábban a helyszínre vezényelt Nemzeti Gárda egységeivel egyetemben. A tengerészgyalogosok bevetésének lehetőségét Pete Hegseth védelmi miniszter már szombaton felvetette, amennyiben a rend helyreállítása nem történik meg, míg Trump többször is sürgette a bevetésüket.
Az ICE ellen már hónapok óta erősödött az ellenállás szerte az országban. Az első nagy vihart az az eset kavarta, amikor a Tufts Egyetem egyik diákját fogták el civil ruhába öltözött, az arcukat maszkkal eltakaró, semmilyen azonosító jelzést nem viselő emberek, és az erről készült videó terjedni kezdett a közösségi oldalakon és a médiában. A török PhD-hallgató tanulói vízumát egy cikk miatt akarták visszavonni, őt pedig deportálni.
Egyre több videofelvétel látott napvilágot, amelyek bemutatják, ahogy az idegenrendészet tagjai, arcukat maszkkal eltakarva és civil ruhában, vagy éppen állig felfegyverkezve járják az utcákat, és embereket állítanak meg. Ezek az akciók nem csupán bűnözők ellen irányulnak, ahogy Trump gyakran hangsúlyozta, hanem bárkire, aki illegálisan tartózkodik az Egyesült Államok területén. Mindez azért történik, mert a deportálások és elfogások száma nem érte el a Fehér Ház által kitűzött célokat.
Az amerikai médiában már februárban megjelentek olyan hírek, amelyek szerint Donald Trump nem elégedett a letartóztatások és deportálások alacsony számával. A Fehér Ház január végén napi legalább 1500 letartóztatás teljesítését sürgette az ICE-tól. Ez a célkitűzés azonban szinte megvalósíthatatlan, ha csupán a bűncselekményeket elkövetett bevándorlókra összpontosítanak. Egy ilyen művelet végrehajtása ugyanis számos ügynök és hosszú távú megfigyelések koordinálását igényli.
Ennek következtében a bevándorlásügyi ügynökök mindenkit alaposan átvizsgálnak, aki az útjukba kerül, és sok esetben őrizetbe is veszik őket - nyilatkozta a Reutersnek február elején az ICE marylandi irodájának egyik magas rangú vezetője. Különös figyelmet érdemel a 31 éves kameruni férfi, Choe Blaiss Che esete, akit a texasi Austinban tartóztattak le az ICE munkatársai. Annak ellenére, hogy a férfi rendelkezett érvényes tartózkodási engedéllyel, őt egy fogva tartási központba szállították. Che azt állította, hogy hallotta, amint az ügynökök egymás között arról beszélgettek, hogy nem teljesítették a napi kvótájukat.
Május közepére Stephen Miller, Trump kabinetjének helyettes vezetője, aki a keményvonalas bevándorlásügyi politikájának egyik kulcsszereplője, már a kirúgásokkal fenyegette az ICE vezetőit, amennyiben nem teljesítik a napi háromezer elfogásra vonatkozó elvárásokat. Az ICE ügynökei májusra olyan taktikát alkalmaztak, amely során a bevándorlásügyi bíróságokon keresgéltek olyan bevándorlók után, akik a törvényes lehetőségeket kihasználva próbálták rendezni helyzetüket az Egyesült Államokban. Elképesztő módon még 7-9 éves gyermekeket is megbilincseltek. Ekkor már terveztek arra is, hogy a Nemzeti Gárda katonáit, valamint más szövetségi rendfenntartó erőket, beleértve az FBI ügynökeit is, az ICE segítségére irányítják.
Az ICE ügynökei a bíróságok környékén kezdték meg a hajtóvadászatot az illegális bevándorlókra, az ország különböző pontjain. Nem menekültek meg a milliomosok nyaralóhelyén, Martha's Vineyard és Nantucket gyönyörű kerteiben dolgozó munkások, a floridai építkezéseken fáradhatatlanul dolgozó emberek, vagy a pennsylvaniai kisváros népszerű pizzériájának alkalmazottai sem. Ugyanígy nem kerülte el a figyelmüket egy Trump támogatója által lakott missouri település szeretett hongkongi bevándorlója sem.
"Donald Trumpra szavaztam, mint itt szinte mindenki. De nem azért, hogy anyákat deportáljanak. Azt hittük, hogy csupán a bandáktól szabadulunk meg" - nyilatkozta a New York Timesnak egy nő barátja, akit az ICE ügynökei vettek őrizetbe. Hasonló meglepetés érte egy amerikai férfit is, akinek feleségét fogták el, amikor Puerto Ricóban töltött nászútjuk végén hazafelé tartottak. A novemberi elnökválasztáson Trumpra szavazó férfi azt feltételezte, hogy az elnök csak a határsértő bevándorlókat fogja eltávolítani, és döbbenten tapasztalta, hogy a feleségét is őrizetbe vették. "Tudtam, hogy várhatóak intézkedések, de nem sejtettem, hogy ez pontosan így fog kinézni."
Az ICE tevékenységei miatt fokozódik az ellenállás az amerikai közösségekben, ahol sok bevándorló él. A helyzet egyre aggasztóbbá vált, miután a hatóságok egyre erőszakosabb módszerekkel léptek fel, például Massachussettben egy kertész őrizetbe vételével. Az ICE ügynökei, akik maszkot viselnek és harci felszerelésben jelennek meg, gyakran még az igazolványaikat sem mutatják fel. A helyiek egyre inkább fellépnek az idegenrendészeti hatóság operatív munkatársaival szemben, akik házakat törnek fel, vagy autók ablakait betörve rángatnak ki embereket járműveikből. A közösségi ellenállás folyamatosan növekszik, ahogy a lakosok egyre inkább érzik a fenyegetést.
A kaliforniai San Diego városában január elején már érezhető volt a feszültség, amikor az ICE ügynökei, katonai felszereléssel felvértezve, hirtelen lecsaptak a helyi éttermekre, és több dolgozót őrizetbe vettek. Az eseményre sok helyi lakos is reagált, akik gyorsan összegyűltek, hogy körülvegyék az ügynököket, és hangosan kifejezzék nemtetszésüket. A helyzet eszkalálódott, amikor az ügynökök füst- és villanógránátokkal próbálták megfékezni a tömeget, hogy visszaszorítsák a feszültséget.
Donald Trump döntése a katonai erők bevetéséről nem volt meglepő, hiszen már korábban is sok kritikát kapott a Nemzeti Gárda mozgósításával kapcsolatban. Elnöksége alatt többször is felvetette, hogy a hadsereg bevetésére lenne szükség a tüntetések kezelésére. Egykori védelmi minisztere és a vezérkari főnökök tanácsának egykori elnöke szerint Trump kifejezetten azt szerette volna, hogy a katonák közvetlenül fellépjenek a demonstrálókkal szemben. Továbbá a feketékkel szembeni rendőri erőszak ellen szerveződő tüntetések idején is a hadsereg mozgósítását tervezte az Insurrection Act alkalmazásával, azonban a Fehér Ház körüli tanácsadói végül sikeresen lebeszélték erről.
Az Egyesült Államokban egy majdnem 150 éves jogszabály, a Posse Comitatus megtiltja a szövetségi kormányzatnak a hadsereg bevetését polgári rendfenntartása a kongresszus külön engedélye nélkül. Az alapból a tagállamok irányítása alatt álló Nemzeti Gárda egységeire ez nem vonatkozik, őket vetik be belföldi katonai feladatokra. Az elnöknek azonban lehetősége van az Insurrection Act nevű törvény alkalmazására, amivel egy állam kormányzójának engedélye nélkül is katonákat vezényelhet a szövetségi törvények betartására, vagy egy lázadás leverésére.
Ezt az 1807-es lázadásellenes törvényt utoljára 1992-ben alkalmazták, amikor széleskörű zavargások törtek ki Los Angelesben a feketék elleni rendőri erőszak miatt, miután egy bíróság felmentette a Rodney Kinget majdnem halálra verő rendőröket. George H. W. Bush akkor azonban a kaliforniai kormányzó kérésére vezényelt tengerészgyalogosokat a városba.
Korábban Dwight D. Eisenhower, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson amerikai elnökök szövetségi katonákat vezényeltek az iskolák deszegrációjának elősegítése érdekében az ellenálló déli államokba. Az utolsó alkalom, amikor katonai erőt alkalmaztak a törvényhozás nevében, 1965-ben történt, amikor Alabamába küldtek katonákat a polgárjogi aktivisták felvonulásának védelmére, hogy biztosítsák a demonstráció biztonságát és a törvényes jogok érvényesülését.
Trump jelenleg nem aktiválta az Insurrection Actet. A Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogság bevetéséről szóló memorandum alapján egy másik jogszabályra hivatkozva küldik a katonákat szövetségi épületek, valamint a kormányzati alkalmazottak és az idegenrendészeti ügyintézők védelmére. Az elnöki utasítás nem említi kifejezetten Los Angelest, ami lehetőséget teremt arra, hogy a katonai erőket bárhol bevethetik a deportálások lebonyolítására.
Kalifornia állam kormányzója pert indított a katonák bevetése ellen, mivel véleménye szerint ez sérti a szövetségi törvényeket és alkotmányellenes. A Trump által említett jogszabály csupán "lázadás elnyomására és egy invázió visszaverésére", továbbá az amerikai törvények betartására ad lehetőséget a Nemzeti Gárda bevetésére, ha a helyzetet normál erőkkel nem lehet kezelni. A kaliforniai kereset szerint Trump azzal is törvényt sértett, hogy nem egyeztetett az állam kormányzójával a bevetésről, csupán annyit üzent, hogy ha a rend helyreállítása nem történik meg, akkor ő maga lépni fog.
Trump az elnökválasztási kampány alatt is többször beszélt arról, hogy katonákat fog bevetni demokrata irányítású városokban, valamint "a belső ellenségek" ellen. Ahogy az elnökválasztás egyre nagyobb esélyesévé vált, jogvédő szervezetek már számoltak ezzel a lehetőséggel. Az ACLU jogvédő szervezet tavaly augusztusban a New York Timesnak jelezte, készülnek arra, hogy Trump demokrata vezetésű államokban vagy városokban a hadsereget akarja majd bevetni tüntetők ellen az Insurrection Act alkalmazásával. Erről most nincs szó, a tengerészgyalogosok támogató feladatokat látnak el.
A CNN közvetlenül Trump győzelme után arról számolt be, hogy a Pentagon tisztségviselői informális beszélgetéseket tartottak arról, hogyan reagáljanak, ha az elnök illegálisnak értékelt parancsokat ad a hadsereg belföldi bevetésére. A Politico pedig januárban arról írt, hogy az amerikai hadsereg felső köreiben, valamint a West Point és Annapolis katonai akadémiák oktatói és katonai jogászok között "erőteljes, bár csendes" viták zajlanak arról, milyen parancsoknak lehet nemet mondani.
A Politicónak januárban nyilatkozó szakértők azt mondták, leginkább attól tartanak, hogy a hadsereg bevetése a tüntetések ellen vérfürdővel érhet véget, mert a katonákat nem rendfenntartásra használják. "A katonákat főleg arra képzik ki, hogy harcoljanak, gyilkoljanak és háborúkat nyerjenek meg" - mondta a lapnak Brian VanDeMark, az amerikai haditengerészeti akadémia történésze. Ennek veszélyét mutatta meg 1970-ben a Kent Állami Egyetemen történt mészárlás, amikor a Nemzeti Gárda tagjai négy embert megöltek, kilencet pedig megsebesítettek, amikor belelőttek a vietnámi háború ellen tüntető tömegbe.
1992-ben, a Los Angeles-i zavargások idején a tengerészgyalogosokat igyekeztek csak támogató erőként használni, de így is előfordultak veszélyes helyzetek. Egy alkalommal például a rendőrök azt kérték a velük lévő tengerészgyalogosoktól, hogy "fedezzék őket", amíg bemennek egy épületbe. A rendőri zsargonban ez azt jelentette, hogy irányítsák fegyvereiket az épületre, és ha onnan lőnek, akkor lőjenek vissza. A tengerészgyalogságnál azonban ez egész más jelent, és a tengerészgyalogosok elkezdték lőni a házat, amiben gyerekek is voltak.
A Pentagonban hétfőn sebtében igyekeztek kidolgozni, hogy a Los Angelesbe vezényelt tengerészgyalogosoknak milyen bevetési szabályokat kell betartaniuk - írta az AP. Az amerikai hírügynökségnek a hadsereg vezetése jelezte, hogy az érintett egységek oktatást kaptak arról, hogyan kell erőszakmentesen kezelni egy tömeget, és csökkenteni a feszültséget, valamint, hogy milyen helyzetben vethetnek be fegyvereket.
A tengerészgyalogosok, az AP hírei szerint, szolgálati fegyverüket viselik majd, azonban könnygáz nem lesz náluk. Lehetséges, hogy figyelmeztető lövéseket adnak le a levegőbe, és engedélyezve van számukra, hogy szükség esetén "önvédelem" keretében cselekedjenek. A pontos és részletes szabályozás azonban még hétfőn is kidolgozás alatt állt.
A Pew Researh március végén készített felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 32 százaléka gondolja úgy, hogy minden illegális bevándorlót deportálni kéne, 51 százalék szerint csak néhányat. Az utóbbiak között 97 százalék támogatja az erőszakos bűncselekményeket elkövető emberek deportálálást, de már csak 52 százalék deportálná azokat, akik nem erőszakos bűncselekményeket követtek el. Azok kitoloncolását, akiknek munkája van, mindössze 14 százalék szeretné, és 14 százalék deportálná azokat, akiknek gyerekei amerikai állampolgárok.
Az amerikaiak több mint fele április végén közzétett közvélemény-kutatások adatai szerint nem elégedett Trump bevándorlásügyi fellépésével. A CNN felmérése szerint az amerikaiak 52 százaléka szerint az elnök túl messzire ment az illegális bevándorlók deportálásában, és csak 14 százalék látja úgy, hogy nem tett eleget. A Wall Street Journalnek januárban készített kutatás szerint 74 százalék támogatta, hogy csak a bűncselekmények miatt elítélt illegális bevándorlókat deportálják, és 70 százalék ellenezte olyan illegális bevándorlók kitoloncolását, akik több mint tíz éve az Egyesült Államokban élnek, adót fizetnek, és nem követte el semmilyen bűncselekményt.
