A főtér megújulása révén frissebb, kellemesebb és szellősebb környezet vár ránk.
A marosvásárhelyi tanács tavaly novemberben elfogadta a Tudor negyed-főtér-November 7. negyed útvonal forgalmi átszervezésének tervét, ami uniós pályázatból valósul meg. Ebben szerepel a főtéri közlekedés átalakítása és gyalogostereinek átszervezése is. Január 27-én a helyi tanács, a kolozsvári Mossfern Consulting által készített urbanisztikai történeti tanulmányt figyelembe véve, a városközpont megújítására vonatkozó tervet is elfogadta, így a település a legnagyobb fejlesztési projektjébe kezd. Ezzel szebb városközpontot, jobb közlekedési infrastruktúrát és gördülékenyebb forgalmat, tisztább és zöldebb környezetet, élhetőbb városközpontot ígér a városvezetés.
A városi tanács által jóváhagyott útkorszerűsítési projekt összértéke, beleértve a héjat is, 325,9 millió lej. A projekt a koronkai bejárattól a marosszentgyörgyi kijáratig terjedő útszakaszra vonatkozik, és a műszaki-gazdasági mutatók, valamint a részletes műszaki terv is zöld utat kapott. Ezen kívül a tanácsosok elfogadták azt a tanulmányt, amelyben megjelölik a központi övezeteket, amelyek a városrendezési rehabilitációs terv szerves részét képezik, és ezek a területek beépülnek a városi közúthálózat felújítási programjába.
A főtérre vonatkozó városrendezési rehabilitációs tervet benyújtották a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, a projekt összértéke 95,7 millió lej, amiből 22,8 millió lejt a helyi költségvetésből fedeznek. A projekt időtartama 48 hónap, a kivitelezés 2029 végéig tart.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere kifejezte elégedetlenségét a városközpont jelenlegi állapotával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az elmúlt három évtized során nem történt érdemi fejlesztés vagy korszerűsítés. A helyzet nem csupán a Florea-adminisztrációra vezethető vissza; egy átfogó problémáról van szó, amely már régóta fennáll. A városrendezési munkálatok utoljára a '70-es években zajlottak, és az 1989 utáni időszakban nem alakult ki egyértelmű, egységes koncepció a város jövőjét illetően. A Rózsák tere és a Győzelem tér hangulata az '50-es és '60-as évek nosztalgiáját idézi, de a zsúfolt forgalom és a dugók miatt mára elveszítettek vonzerejüket. A főtér fokozatosan kihal, üzletek zárnak be, mivel a központi terület nem kínál élhető, vonzó környezetet: hiányoznak a teraszok, ahová ki lehetne ülni, és a környezet sem kellemes. Soós Zoltán és a tervezőkkel, valamint a főépítészi igazgatósággal közösen egy olyan koncepciót szeretnének kidolgozni, amely a főteret más városok példájára megújítja. Fontosnak tartják, hogy nem csupán a főtér rehabilitációjára fókuszáljanak, hanem a központi városrészben zajló projekteket is összességében kezeljék, mint például a Park szálló mögött épülő mélygarázs vagy a Nemzeti Színház mögötti beruházás.
A jóváhagyott városrendezési terv prioritásként kezeli a városközpont történelmi és építészeti örökségének védelmét, miközben kiemeli azokat az értékes elemeket, amelyek formálják a város jellegét és arculatát.
A főtér átszervezési tervének legfontosabb eleme, hogy a kétirányú gépkocsiforgalom teljes egészében átkerül a déli oldalra, azaz a Győzelem tértől a volt Művész mozi-McDonald's oldalára. Itt megszűnnek a parkolósávok. A főtéren csak áthaladó forgalom lesz. Az Avram Iancu-szobor és az ortodox katedrális között a forgalmi sáv egy S-et leírva átmegy a Lábasház irányába, s úgy csatlakozik a Kossuth utca és a Forradalom utca kereszteződéséhez. Az az elképzelés, hogy addig, amíg ez a projekt "beérik", a Park szálló mögötti, majdnem 300 férőhelyes parkolóház megépül. Ennek befogadóképessége nagyjából a főtéren felszámolt parkolóhelyek számával lesz egyenlő. Ha a parkolók megszűnnek a főtéren, automatikusan csökken a forgalom. A Park szállónál a mélygarázs megoldja a helyi közintézmények alkalmazottainak a parkolási igényeit.
A projekt megvalósítása után a főtér északi szakasza, a Színház tér irányából, teljesen mentesül a gépjárműforgalomtól. Hasonlóan a Kultúrpalota és a városháza által határolt térhez, amely szintén kizárja a kocsikat. Az ortodox katedrális és a római katolikus Keresztelő Szent János-plébánia közötti területen egy új gyalogos teret hoznak létre. Emellett a Bolyai és az Enescu utcák is csak gyalogosok számára lesznek elérhetők, ezzel hozzájárulva a főtér barátságosabbá és élhetőbbé tételéhez.
A főteret nem egy teljesen aszfaltozott, növényzet nélküli térként kell elképzelni, hanem egy élő, lélegző zöldoázisként. A meglévő zöldfelületeket átalakítják, és zöld szigeteket hoznak létre, ahol dúsabb növényzet pompázik majd. Ezek a parkszerű zónák harmonikusan váltakoznak majd a nagyobb térkövezett felületekkel. A főtér zöldterületeinek összessége nem csökken, csupán új formát ölt. Biciklisávokat alakítanak ki, és modern köztéri bútorzatot telepítenek, így a tér nemcsak esztétikusabb, hanem funkcionálisabb is lesz. Az egész főtér korszerű világítást kap, amely nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem a hangulatot is fokozza.
Marosvásárhely főterének átalakítása nem csupán esztétikai szempontból jelentős, hanem közlekedési szempontból is elengedhetetlen lépés. A tervek szerint a főtéren áthaladó gépjárműforgalom csökkenése és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklődése várható, ami környezetbarátabbá teszi a teret, és javítja a levegő minőségét. Az építkezés befejezése után a forgalom újraszervezésével és buszsávok kialakításával a cél az, hogy a lakosság a gépkocsis közlekedés helyett inkább a tömegközlekedést, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedést válassza. A városvezetés törekvése, hogy a város központjában egy élhető, vonzó környezetet és barátságos városképet alakítson ki, amely kedvez a helyieknek és a látogatóknak egyaránt.
A városrendezési rehabilitációs terv megvalósítása közös érdekünk, és bízom benne, hogy a fenntartható fejlődés példaértékű példájaként fogják emlegetni a város történetében.
