A jegybank megfogalmazta álláspontját a magyar termelékenységről: világosan látszik, hogy van még bőven lehetőség a fejlődésre.
A hazai termelékenységi, hatékonysági mutatók elmaradnak a fejlett uniós országok átlagától, sőt, az uniós átlagtól, valamint sok tekintetben a többi visegrádi országétól is - derül ki az MNB tegnap megjelent Termelékenységi jelentéséből. Ez egyszerre figyelmeztető, hiszen a növekedési kilátásaink szempontjából egyre fontosabb lesz a termelékenység szerepe, de egyben ez a lemaradás növekedési tartalékot is jelent, amennyiben sikerül előrelépést elérni. Összességében a 2020-as években érdemi javulást csak a vállalatok digitalizációs hatékonyságának emelkedésében lehetett tapasztalni.
A magyar gazdaságban nagyjából véget ért a belső források bővítésén alapuló növekedés. A munkaerő-tartalék gyakorlatilag elfogyott, de még a nagyon olcsó tőkebevonás lehetőségei is távolabbra kerültek. Ezért a gazdasági növekedés szempontjából egyre fontosabb, hogy a meglévő erőforrásainkat megpróbáljuk minél hatékonyabban felhasználni. Erről már többször is írtunk, és ez a logika vezeti a Magyar Nemzeti Bankot is, hogy Termelékenységi jelentésében e folyamat előrehaladást vizsgálja.
A héten közzétett legújabb jelentés hangsúlyozza, hogy...
Az MNB elemzése négy kulcsdimenzióra fókuszálva vizsgálja a magyar gazdaság jelenlegi állapotát és fejlődési tendenciáit. Ezek a dimenziók a munkatermelékenység, az innováció és digitalizáció hatékonysága, valamint az ökológiai fejlődés. Az egyes területeken Európai Uniós összehasonlításban eltérő helyzetben állunk, és a fejlődés üteme is jelentős különbségeket mutat.
A jegybank szakértői három fontos termelékenységi mutatót elemeztek: az egy főre jutó GDP-t, az egy munkaórára eső GDP-t, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) munkatermelékenységét az Európai Unió viszonylatában. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar termelékenység mindhárom mutató alapján az uniós átlag alatt helyezkedik el. Még aggasztóbb, hogy a másik három visegrádi ország (V3) átlagos teljesítménye is meghaladja a magyart. Az elemzések tükrében a magyar munkatermelékenység az uniós átlag kétharmadánál, míg a legjobban teljesítő öt uniós ország átlagához képest mindössze a felénél tart.
Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó GDP 2023-ban az EU átlagához képest 73,3 százalék volt, ami 1,6 százalékpontos javulás a 2019 évi 71,7 százalékos szinthez képest Az európai uniós rangsorban így Magyarország továbbra is a 24. helyen állt a tavalyi évben. A 2020-2023-as időszakban a nemzetgazdasági termelékenység alakulását alapvetően a szolgáltató ágazatok termelékenysége határozta meg. Ezen időszakban a piaci szolgáltató ágazatok évente átlagosan 2,4 százalékos reál munkatermelékenység növekedést értek el, míg a feldolgozóipari vállalatok hatékonysága érdemben nem változott.
Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) munkatermelékenysége 2022-ben a nagyobb cégek teljesítményének 54,4%-át tette ki, míg az Európai Unió átlaga 60% volt. Ez a jelenség 2012 után 2018-ig fokozatosan csökkent, hiszen a kkv-k relatív teljesítménye 47,9%-ról 58,6%-ra emelkedett. Ezt követően 2021-ig ismét növekedés figyelhető meg, amikor is a mutató 52,2%-ra nőtt. A fejlődés következtében a magyar kkv-szektor és a nagyvállalatok közötti hatékonyságbeli különbség ma már közelít a regionális átlaghoz, ami egyértelmű előrelépésnek számít. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy abszolút értéken még mindig jelentős a hátrányunk a fejlettebb országokkal szemben.
Az innováció világában sokkal színesebb és összetettebb kép bontakozik ki előttünk. Az utóbbi évek válságai nyomán a hazai innovációs befektetések reálértéke csökkent, ami nem csupán az innovációs hatékonyság enyhe romlásához vezetett, hanem az elért eredmények visszaesését is magával hozta. 2020 és 2022 között Magyarországon a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások kis mértékben csökkentek, főként a vállalati szektor beruházásainak visszaesése miatt.
2020-ban a GDP 1,6 százaléka volt a nemzetgazdasági szintű kiadás, ami 2022-re 1,4 százalékra mérséklődött, míg az EU átlagában 1,8 százalékon állt a mutató mindkét évben. A vállalati szektor elsősorban az energiaválság és a magas inflációs környezet, valamint az ezekből következő alacsony hazai és külföldi kereslet következtében csökkentette fejlesztési kiadásait. A hatékonyság csökkenését elsősorban a szabadalmak és formatervezési oltalmak aktivitásában regisztráltuk. A K+F kiadásokra jutó új szabadalmak száma 2022-re historikus mélypontot ért el (az EU átlagának 28,2 százaléka).
Ahogy a jegybank összefoglaló ábráján látszik, az innovációs lemaradásunk a szellemi tulajdonjogok formájában való megjelenésben testesül meg leginkább. Szerény a tudásintenzív ágazatban keletkező oltalmak száma, és a k+f ráfordítások arányában kevés szabadalom születik. A K+F kiadásokra jutó új szabadalmak száma 2022-re historikus mélypontot ért el (az EU átlagának 28,2 százaléka).
Biztató jel az innovációs ökoszisztéma fejlődése szempontjából, hogy az MNB szakértői egyre növekvő együttműködési hajlandóságot tapasztalnak. Ezt az innovatív, egymással kooperáló kkv-k számának emelkedése, az állami és magán szektor közös publikációinak növekedése, valamint a K+F területen dolgozó szakemberek mobilitásának fokozódása alapján mérik.
Összességében a hazai innovációs teljesítmény az uniós átlaghoz képest csupán a felét éri el, míg a legjobban teljesítő öt EU-tagország innovációs szintjének több mint egyharmadát képviseli.
Magyarország digitális infrastruktúrájának kiépítettsége felülmúlja az uniós átlagot, azonban ennek potenciálja még nem kerül kellőképpen kihasználásra. 2023-ban a hazai lakosság digitális készségeinek hatékony alkalmazása csupán 88 százalékot ér el az EU szintjéhez képest. Az utóbbi évek során a digitális technológiák használatában a lakosság körében tapasztalható egy enyhe előrelépés, ami párhuzamosan zajlik a digitális készségek fejlődésével. Ennek ellenére, az infrastruktúra színvonalához viszonyítva, a kihasználtság még mindig viszonylag alacsony, így további fejlődési lehetőségek tárulnak fel - derül ki a Termelékenységi jelentésből.
Miközben az unióhoz képest a lemaradásunk ebben a dimenzióban kisebb, mint a másik két területen, a régiós országokhez képest mért különbség látványosabb,
Ezek az országok kiemelkedően teljesítenek, ami elsősorban a digitális szakemberek és a digitális közigazgatás hatékonyságának V3-átlaghoz képest mutatkozó jelentős lemaradásban nyilvánul meg. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy bizonyos területeken kifejezetten kedvező helyezéseket értünk el: a hazai kis- és középvállalkozások bevételének jelentős része származik az e-kereskedelemből, és a vállalati szektor adatelemzési gyakorlata is példamutató. Egy friss kutatás szerint a vállalatok 53%-a alkalmazza az adatelemzést, ami a legmagasabb arány az EU-ban.
A jelentés megállapítja, hogy Magyarország kiemelkedően teljesít az ökológiai hatékonyság szempontjából a vizsgált mutatók között. Ugyanakkor aggasztó, hogy a megújuló energiaforrások aránya még mindig alacsony. A széndioxid-kibocsátásra jutó hozzáadott érték jelentősen meghaladja a V3 országok átlagát, és az energiafelhasználás hatékonyságában is kedvező helyzetben vagyunk. Az utóbbi évek során az anyagfelhasználás hatékonysága is jelentős fejlődésen ment keresztül, ami hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen az EU-átlaghoz képest mutatott lemaradásunk.
