Szijjártó: Az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem szenved súlyos válságot, és jelenleg messzebb állunk a béke elérésétől, mint valaha.

Az uniós külügyminiszterek csütörtökön Brüsszelben üléseztek, ahol a kereskedelmi ügyek álltak a középpontban. A soros tanácsi elnökség következtében az ülést Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere irányította. A találkozót követően sajtótájékoztatót is tartott, amelynek fókuszában az amerikai-uniós kereskedelmi kapcsolatok jövője állt. A protekcionista és vámbarát politikát hirdető Donald Trump elnökválasztási győzelme miatt különösen aktuális volt a téma. Emellett a várakozások szerint a megbeszélés során szó esett vámokról, szankciókról és egyéb kereskedelmi egyezményekről is.

Szijjártó, mint az ülés levezetője, elvileg politikailag semleges szerepet kellett volna betöltenie, azonban már a Facebookon kifejezte véleményét: "Ezt az ülést ma én fogom vezetni. A brüsszeli bürokrácia többször és hangsúlyosan felhívta a figyelmemet arra, hogy a magyar álláspontot nem ismertethetem, csupán azt mondhatom, ami le van írva. Úgy tűnik, szerintük ez visszatart majd? Tíz év nem volt elegendő ahhoz, hogy megismerjenek..." Szijjártó mellett a lett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke is felszólalt az ülésen.

A magyar miniszter azzal kezdte, hogy olyan időszak van, "amikor a világ fizikai és gazdasági biztonsága is komoly kihívásokkal néz szembe". Szerinte reális a veszélye, hogy "a világ újra blokkokra osztódik", és gazdasági hidegháború robbanhat ki. Ezzel az Európau Unió és Magyarország is sokat veszítene, ez a folyamat Európa érdekeivel ellentétes. Elmondta, a magyar elnökség azon dolgozik, hogy a konnektivitás, a zösszeköttetések és "korrekt nemzetközi együttműködés" határozza meg a következő időszakot. Ezzel lehetne versenyképességet javítani, ami megbicsaklott az elmúlt időszakban.

Az amerikai-kínai-európai hármasból az első kettő részesedése növekedett csak a világkereskedelemről Szijjártó szerint. Szükségesek a szabadkereskedelmi megállapodások, de nem áll jól az EU e téren. Hat van folyamatban, átlagosan 13 éve zajlanak a tárgyalások, de tíz közben meg is szakadt. "A vámok, korlátozások, szankciók sohase váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és komoly gátját jelentették a gazdasági fejlődésnek" - mondta a miniszter. Svédország és 7 másik tagország kezdeményezte szerinte, hogy jelentős vámokat vessenek ki az orosz és belarusz termékekre. "Mi magyarok rendkívül aggályosnak tartjuk ezt a kezdeményezést", mivel az eddigi 14 szankciós csomag hatásairól sem született elemzés, hogy működtek-e.

Ha egy ország nemzetbiztonsági vagy gazdasági érdeke sérül, akkor az vétót emel, Magyarország is így tett - folytatta. A szankciók ügyében az egyhangú döntés elkerülésével figyelmen kívül hagynák egyes tagok érdekeit. Egy májusi vitában az energiahordozókra kivetett vámokat is felvetették, ami Szijjártó szerint elfogadhatatlan. VIsszautasítja a magyar kormány az egyhangúság mellőzését, és felszólítja a Bizottságot, hogy minden tagország érdekeit egyformán vegye figyelembe.

Szijjártó kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme új korszakot nyitott. A politikai táját békepárti és patrióta jelzőkkel jellemezte, kiemelve, hogy Trump sikere új lehetőségeket teremt. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfordítani a fejünket a valóságtól, és sürgette, hogy Európa új stratégiát dolgozzon ki, hogy a globális hatalmi játszmában, amely az Egyesült Államok, Kína és Európa között zajlik, ne kerüljön hátrányos helyzetbe.

A Tanács nevében végül Dombrovskist méltatta, hangsúlyozva, hogy "kitartóan és elkötelezetten végezte a feladatát", és sok sikert kívánt a következő biztosi megbízatásához. Az alelnök azonnal nekilátott, hogy felsorolja, hány országgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat az Unió: egyeztetések zajlanak Indonéziától a Fülöp-szigeteken, Mexikón és Indián át Malajziáig, miközben további országok is a radar alatt vannak. Az EU célja, hogy tömbszerű megállapodásokat kössön, például a dél-amerikai Mercosurral vagy a kelet-afrikai államokkal. A tárgyalások során az Amerikával való kereskedelmi kapcsolatok is terítékre kerültek: említést nyert az acélgyártásra vonatkozó, még felfüggesztett amerikai vámtételek és a Boeing-Airbus közötti viták kérdése is. Ráadásul az új amerikai adminisztrációval is párbeszédet kívánnak folytatni a munkahelyek megőrzése érdekében.

Ezer nappal ezelőtt kezdődött az orosz agresszió Ukrajna ellen, ami miatt Dombrovskis új szankciók bevezetését javasolja, hogy nyomást gyakoroljanak az agresszorra. Több tagállam is támogatja a tervezett vámok bevezetését, és a Bizottság is fontolóra veszi ezt a lépést. A javasolt intézkedések között szerepelnek mezőgazdasági termékek is, miközben az ukrán mezőgazdasági termékek vámját csökkentenék. Végül Dombrovskis összefoglalta az elmúlt öt év eseményeit, beleértve a COVID járványt, a háborút és az ellátási lánc nehézségeit. Ugyanakkor hangsúlyozta az exportakadályok lebontását, több százezer munkahely megmentését, valamint a keményebb fellépést Kína és Oroszország irányába, és Ukrajna támogatását.

Az első újságírói kérdés Szijjártó felé arra vonatkozott, puhítana-e a szankciókon. "A korlátozások, vámok, szankciók politikáját kudarcnak tartjuk" - mondta, majd megismételte az amerikai és kínai világkereskedelmi részesedés növekedéséről szóló mondatokat. Itt drágább a gáz és az áram, erre nehéz versenyképes stratégiákat felhozni szerinte. Amikor 2022 elején bevezették a szankciókat, Szijjártó feltette a kérdést: mi a cél? A válasz, hogy az orosz gazdaságot térdre kényszerítsük, legyen vége a háborúnak. "Az orosz gazdaság láthatóan nincs a térdén, és távolabb vagyunk a békétől, mint valaha", viszont a mai napig nem néztek szembe vele, az unió mennyire kárvallottja ezeknek. Az új csomagok előtt legyen világos szembenézés, mik a szankciók hatásai az európai gazdaságra.

Az orosz és belorusz termékekre kivetett vámok bevezetését egyre inkább veszélyes lépésnek tartják, mivel ezáltal megkerülnék az egységes fellépést. "A szankciós politika óriási képmutatásra épül" – hangsúlyozzák, miközben Magyarországot Brüsszelben bírálják amiatt, hogy miért nem tudunk elszakadni az orosz energiahordozóktól. Ha az ország valóban így cselekedne, az infrastruktúra hiányosságai miatt az ellátás biztonsága komoly kérdőjelet vetne fel. Franciaország például mindössze fél év alatt 110 százalékkal növelte az orosz LNG-szállítmányait, míg az olajembargó következményeként Oroszország az indiai exportját fokozta, Németország pedig az indiai piacról szerzi be a szükséges nyersanyagot. Magyarország gazdasági semlegességet hirdetett, ami azt jelenti, hogy a német autógyárak és a kínai akkumulátorgyárak – mint például a Debrecenben működő BMW és CATL – egymás mellett működnek. Ez a helyzet a valóság, akár tetszik, akár nem. A kínai elektromos autókra kivetett importvámot 12 ország szavazatával vezették be, ami számos vitát generált a magyar kormány álláspontja körül.

Dombrovskis határozottan ellentmondott Szijjártónak, kijelentve, hogy "a szankciók hatékonyan működnek". Az európai gazdasági helyzetet illetően azt hangsúlyozta, hogy a tagállamokat folyamatosan tájékoztatják a szankciók hatásairól, és egyre nyilvánvalóbbá válnak az orosz gazdaságot sújtó problémák. Példaként említette, hogy az orosz központi bank már 21%-ra emelte az alapkamatot, ami a gazdasági helyzet romlását jelzi, és számos szektor küzd az import nehézségeivel (a témával kapcsolatban ma egy részletes elemzést is közöltünk). Dombrovskis kiemelte, hogy a szankciók megkerülésének megakadályozására is figyelmet kell fordítani, például a szankcionálásra azokkal a hajókkal szemben, amelyek részt vesznek az orosz olaj átszállításában és exportjában. A gázszankciókkal kapcsolatban Szijjártó megjegyezte, hogy az EU eddig képtelen volt konszenzusra jutni, és hozzátette: "Reméljük, ez így is marad."

Tömbösítve tettek fel kérdéseket újságírók egymás után, Dombrovskis kezdte a válaszadást. Beszélt az amerikai vas-acélvámokról, amit sikerült befagyasztani, a Trump-kormánnyal is akarnak tárgyalni erről. Nem akar régi kereskedelmi vitákat újraéleszteni, sem újakat nyitni az EU szerinte. Ha mégis lenne, koordináltan és arányosan válaszolna a vámokra a tömb.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az energiaellátás és az energiamix meghatározása kizárólag a nemzet hatáskörébe tartozik. Határozottan elutasítja azokat az próbálkozásokat, amelyek megkérdőjelezik, hogy az ország kitől és milyen módon szerezze be energiahordozóit. Kiemelte, hogy ez a kérdés nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági szempontból is lényeges. A külügyminiszter megjegyezte: "Magyarország elégedett az Oroszországgal folytatott energia-együttműködéssel." Az orosz fél megbízható partnernek bizonyult, hiszen mindig a szerződésben rögzített mennyiséget, árat és határidőt biztosították. "Az ország csak akkor cserél energiát, ha érkezik egy versenyképesebb ajánlat, de ilyen eddig nem érkezett. Amíg nem kapunk kedvezőbb lehetőséget, nem fogunk váltani." Szijjártó Péter azt is hozzátette, hogy azok, akik nyíltan hirdetik az orosz energiahordozók csökkentését, valójában más forrásokon keresztül ugyanúgy beszerezhetik azokat.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy megtiszteltetés volt számára, hogy Orbán Viktor társaságában részt vehetett Donald Trump tárgyalásain. Tapasztalatai szerint Trump a tárgyalások mestere, aki a "jó üzletek" híve – ezzel egy kis humort is csempészett a beszédébe. Szerinte ezt a lehetőséget maximálisan ki kell aknázni, és optimistán tekint a jövőre, remélve, hogy sikerül olyan előnyös megállapodásokat kötni az Egyesült Államokkal, amelyek mind a magyarok, mind az Európai Unió érdekeit szolgálják.

Ukrajnáról beszélt végül, elmondta ő is, több mint ezredik napja zajlik már a háború, aminek hatásaival közvetlenül találkozunk. 1,4 millió menekült érkezett a háború kezdete óta Magyarországra (bár azt nem mondta, hogy elsöprő többségük tovább is állt), ezer magyar iskolába járnak ukrán menekültek, Magyarország pedig Ukrajna legnagyobb villamosenergia-ellátója (az import egyharmada tőlünk érkezik szerinte). "Az ezer nap azt bizonyítja, hogy a fegyverszállítások a háború meghosszabbításához és még több öldökléshez járulnak hozzá". A csatatéren nincs megoldás, a tárgyalóasztalnál kell keresni. "Ezer napja képviseljük azt az álláspontot, hogy tűzszünet és béketrágyalások kellenek", és Trump győzelme a legnagyobb remény, hogy visszaköltözzön a béke a világba - mondta el Magyarország külügyminisztere.