Szent Pál napjainkban a TikTok világában hirdetné az evangéliumot – Egy konferencia a keresztény identitás kihívásairól a digitális éra fényében.
Hová vezetne Szent Pál ma, ha az örömhír üzenetét szeretné a lehető legtöbb emberhez eljuttatni? E kérdés köré épült a "Keresztény identitás a digitális korban" című konferencia, amely Hölvényi György európai parlamenti képviselő és a Patrióták Európáért Képviselőcsoport támogatásával valósult meg. A rendezvény célja az volt, hogy feltárja, miként viszonyul a kereszténység a digitális közösségi terekhez, valamint az új kapcsolattartási lehetőségekhez, amelyek egy eddig jellemzően az egyházak által még nem felfedezett, vagy inkább kiaknázatlan területre terelődtek.
A kérdéskörben talán a legnagyobb személyes tapasztalattal és lelkesedéssel Nyári Attila, a Golgota Keresztény Gyülekezet lelkipásztora, online tartalomkészítőként nyilvánult meg előadásában. Beszámolónk során az ő gondolatait emeljük ki, hiszen az internet és az online tartalmak világa a keresztény közösségek körében is éles vitákat generál. Egyesek az elszemélytelenedés kockázataira hívják fel a figyelmet, míg mások a digitális tér adta lehetőségeket ünneplik. Nyári Attila határozottan az utóbbi táborba tartozik, és az online közösségi média potenciálját kiemelve osztja meg nézeteit.
ahogy a lelkész előadásában hangsúlyozta, hogy a közösségi média egy hatékony eszköz lehet a hit terjesztésére, különösen azok számára, akiket a hagyományos istentiszteletek nem érnek el. A lelkész rámutatott, hogy egy friss felmérés szerint a magyar lakosság körülbelül 62 százaléka vallásosnak vallja magát, ami figyelemre méltó arány, azonban csak 11 százalékuk látogat rendszeresen templomot. Ez a helyzet arra utal, hogy a vallási közösségeknek új módszereket kell keresniük a kapcsolatteremtésre és a közösségépítésre, hiszen sokan keresnek spiritualitást, de nem feltétlenül a hagyományos keretek között.
A magyar társadalom több mint fele olyan lelkileg nyitott egyén, akik ugyanakkor nem találják meg a helyüket az egyházi események keretein belül. Ezen emberek számára a hagyományos vallási szertartások nem vonzóak, így a spirituális élmények keresése során más utakat járnak be.
Egy másik statisztikai adatot említve kiemelte, hogy az emberek átlagosan 2 óra 24 percet töltenek a közösségi média világában. Keresztényként azonban érdemes elgondolkodni azon a fontos kérdésen,
hol vannak az emberek? Hová menne Szent Pál ma téríteni, ha sok emberhez szeretné eljuttatni az örömhír üzenetét?
Hogy mennyire missziós terület az online tér, arra személyes példákat is hozott Nyári Attila, aki a TikTok-ra föltett rövid, az autójában készített videóinak köszönhetően ma már egy egyre erősödő keresztény közösséget épít.
A beszélgetés során több érdekes eset is felmerült. Például említettek egy fiatal lányt, aki a TikTok platformján próbálta felfedezni, hogyan lehetne megkeresztelkedni. Egy másik történetben egy aggódó nagymama keresett fel egy lelkészt, mert az unokája keresztény tematikájú videókat nézett, ám a nagymama nem tudta megválaszolni a felmerülő kérdéseit. Továbbá, voltak olyanok is, akik traumatikus élményeikből próbáltak kiutat találni, és az online térben a kereszténység tanácsait keresték, hogy segítséget kapjanak a nehézségeikhez.
A lelkész hangsúlyozta, hogy nyitott szemmel tekint a TikTok nyújtotta lehetőségekre. Általánosságban arra figyelmeztetett, hogy "a mezők megértek az aratásra", ami azt jelenti, hogy sok hívő keresi a kapcsolatot az egyházzal új platformokon. E szerint fontos, hogy megtanuljuk, hogyan érhetjük el és szólíthatjuk meg őket ezen új csatornákon.
A félelmek és lehetőségek közötti egyensúly keresése különösen izgalmas témája volt Andrásfalvy János előadásának, aki a Magyar Szalézi Tartomány vezetőjeként Ferenc pápa vonatkozó gondolatait osztotta meg. János hangsúlyozta, hogy a digitális kommunikáció egyik alapvető célja a világ minden részletének feltárása, ám ez a folyamat a magánélet határait is megkérdőjelezi. Az egyének így nem csupán nézőpontok, hanem valós céltáblák is lesznek, ahol mások szabadon betekinthetnek életükbe. Ez a jelenség pedig fokozatosan aláássa a kölcsönös tiszteletet, ami elengedhetetlen az emberi kapcsolatokban. A kialakuló helyzet pedig nemcsak az emberi méltóságot veszélyezteti, hanem megnehezíti a hiteles és mély kapcsolatok létrejöttét is.
A szalézi szerzetes hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa véleménye szerint...
A digitális kommunikáció nem csupán információátadásra szolgál, hanem a remény üzenetének közvetítésére is kiváló eszköz lehet, amely mélyen áthatja a kereszténység lényegét.
Ebben a kontextusban a keresztény közösség tagjai a remény útján járó zarándokok, akik szilárd identitásuknak köszönhetően képesek megőrizni függetlenségüket és elkerülni, hogy más hatalmak befolyása alá kerüljenek.
A katolikus nézőpont szerint a digitalizáció korszakában fontos, hogy olyan találkozási kultúrát alakítsunk ki, amely elősegíti a legjobbat az emberekben. Ezzel összefüggésben Andrásfalvy János Don Bosco példáját hozta fel, aki nem csupán az álmok szentje volt, hanem a fiatalok elkötelezett támogatója is. Don Bosco életműve rávilágít arra, hogy a digitális világban is lehetőségünk van a valódi kapcsolatokra és az értékek közvetítésére, hiszen a technológia nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is teremt a közösségépítésre és a szeretet kifejezésére.
Ugyanazt a grandiózus víziót fogalmazta meg: a különböző kultúrák találkozásának építőjellegét, amelyet a digitalizáció korának új lehetőségei valóra válthatnak.
A szalézi szerzetes véleménye szerint Don Bosco életének tanulságai alapján a legvadabb farkasok is átalakulhatnak szelíd bárányokká. A közönség nem csupán nézők gyülekezete lehet, hanem igazi közösséggé formálódhat. Ezzel együtt pedig, a fiatalok aktív részvételével, egy új, keresztény értékeken nyugvó társadalom is kialakulhat.
Ahogyan említette, ez az új társadalom akár Európában is megvalósulhat, hiszen az Európai Unió zászlaján látható tizenkét csillag erőteljes üzenetet hordoz. Ezek a csillagok a Szűzanyát szimbolizálják, aki vezető szerepet játszik abban, hogy a fiatalokat közelebb hozza Jézushoz.
Juan Narbona Cárceles, a Szent Kereszt Pápai Egyetem Intézményi Társadalmi Kommunikáció Karának professzora előadásában hangsúlyozta, hogy az Internet nem csupán technológiai újítás, hanem egy új civilizációt formál, amely a digitális átalakulás révén új perspektívákat és kihívásokat kínál a társadalom számára. E folyamat során a hagyományos kommunikációs formák átalakulnak, és egyre inkább teret nyernek az online interakciók, a közösségi média és a digitális platformok. Az előadás során Narbona Cárceles arra is rámutatott, hogy ez az átalakulás nemcsak a technológiát érinti, hanem mélyreható hatással van a kultúrára, a társadalmi kapcsolatokra és az identitásformálásra is.
a keresztény hit és az Internet adta lehetőségek egymást kiegészíthetik, segíthetik, erkölcsi iránymutatásként emberiesség fennmaradása érdekében.
hogy a keresztény értékek által hordozott üzenetek nem csupán a hitélet szférájában érvényesek, hanem képesek hidakat építeni a különböző kultúrák és nézetek között is. Juan Narbona Cárceles Róma városának példáján keresztül világított rá arra, hogy a sokszínűség nem akadálya, hanem éppen ellenkezőleg, lehetősége a párbeszédnek és az értékek közvetítésének. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitalizációval együtt járó kihívásokra is fokozott figyelmet kell fordítani. A modern társadalom, amelyben a fogyasztói kultúra dominál, gyakran azt az üzenetet közvetíti, hogy a profit és a személyes érdekek fontosabbak a közösségi kapcsolatoknál. Az internetes térben tapasztalható polarizáció, ahol a különböző nézőpontok közötti feszültségek felnagyítódnak, arra figyelmeztet minket, hogy a választások, amelyeket teszünk, nemcsak saját identitásunkat, hanem másokkal való kapcsolatainkat is formálják. Hozzátette, hogy a keresztény értékek képesek lehetnek enyhíteni ezeket a feszültségeket, hiszen az empátia, a megértés és a szeretet alapelvei segíthetnek abban, hogy közös nevezőre jussunk, még a legnagyobb nézeteltérések közepette is.
az algoritmusok ráadásul polarizálják a társadalmat.
Juan Narbona Cárceles Jeruzsálem kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az internetes jelenlét jelentősége abban rejlik, hogy az emberek tudatosítják magukban: értékesek és fontosak az Isten szemében. Az ilyen felismerések pedig segíthetnek abban, hogy a digitális térben is hitelesen és méltósággal jelenjenek meg.
Úgy gondolta, hogy az Internet valódi kihívás elé állítja erényeinket és erkölcsi értékeinket. Ezért hangsúlyozta, mennyire lényeges, hogy az online interakcióink során azzal a szándékkal közelítsünk egymáshoz, hogy megértsük a másik álláspontját, ahelyett, hogy azonnal támadásba lendülnénk. A professzor végül kifejtette, hogy véleménye szerint az Internet lehetőséget ad a kereszténység számára, hogy ne csupán egy morális "Noé bárkájában" rekedjen, hanem aktívan részt vegyen a mai világ párbeszédeiben.
A digitális korszak rendkívüli kihívások elé állítja identitásunkat. Amikor megpróbálunk elmenekülni a valóság elől, valójában Isten elől is távolodunk. E kihívások közepette érdemes elgondolkodni azon, hogyan formálja a technológia a bennünket körülvevő világot és saját létezésünket.
"A digitalizáció nem csupán új kihívások elé állítja a kereszténységet, hanem egyben izgalmas lehetőségeket is kínál" - emelte ki Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője és a Patrióták Európáért Képviselőcsoport tagja a rendezvényen. Kiemelte, hogy...
a digitalizáció ma már a Föld szinte összes lakóját közvetlenül, vagy közvetetten érinti, ennek fényében kell kérdésként megfogalmaznunk, illetve válaszokat találnunk arra, hogy ez miképp érinti a keresztény identitást.
Úgy gondolta,
a világhálóra minden pillanatban felfoghatatlan mennyiségű tartalom, információ kerül fel. Vannak akiket ez félelemmel tölt el, mások pedig úgy vélik, hogy a digitalizáció jelensége a keresztények számára is egy új, a korábbiaknál is hatékonyabb eszközt jelent.
A KDNP Európai Parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú, hogy ne a technológiai eszközök irányítsák életünket, hanem mi magunk fedezzük fel és használjuk ki az általuk kínált lehetőségeket.
