Szalai Máté: Ami Izrael számára katonai győzelemnek tűnik, az a közel-keleti régió destabilizálódásához vezethet.

Izrael a dél-szíriai offenzívák után szerdán légicsapásokat mért a közel-keleti ország fővárosára, Damaszkuszra is. A szíriai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint hárman meghaltak, 34-en pedig megsérültek az újabb izraeli támadásokban. Az izraeli hadsereg az X-en közölte, hogy megtámadta a szíriai kormány katonai főhadiszállását is. Az izraeliek azzal indokolták az akciókat, hogy így védenék meg a Szíria déli részén élő drúz kisebbséget. A zsidó állam vezetése figyelmeztetett: nem engedi, hogy a déli országrész a terrorizmus bázisává váljon, különösen nem egy olyan kormány alatt, amelyet "álcázott dzsihadisták" irányítanak.

Szalai Máté külpolitikai szakértő az InfoRádióban kifejtette, hogy a drúzok egy különleges, iszmaelita síita iszlámból kialakult ezoterikus közösség, amely arab etno-vallási jellemzőkkel bír. A Közel-Keleten több mint egymillió drúz él, akiknek jelentős része Szíriában található, de Libanonban és Izraelben is jelentős közösségeik vannak. Az izraeli drúzok kapcsolata Izraellel mindig is pozitív volt, hiszen cionista nézeteket vallanak, és a kezdetektől fogva támogatták a zsidó nép összefogását és a nemzet történelmi hazájában való újjáéledését. Szalai Máté hangsúlyozta, hogy a drúzok vallási kisebbséget képeznek, és mivel az iszlám egyik ágból váltak ki, viszonyuk a különböző muszlim közösségekkel hosszú időn keresztül nehézségekkel terhelt.

A teljes drúz közösség azonban egyáltalán nem egységes: Szíriában, Libanonban és Izraelben is vannak vezetőik, akik különböző politikai érdekek mentén lépnek fel, és keresnek maguknak szövetségeseket. A Clingendael Intézet kutatója úgy véli, az izraeli vezetés Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása után egyrészt "felhasználja" a drúzokat arra, hogy be tudjon avatkozni a szíriai belpolitikai folyamatokba, másrészt azt az indokot is hitelesnek és elfogadhatónak tartja, hogy egyes izraeli politikusok védelmet szeretnének nyújtani ennek a kisebbségnek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Bassár el-Aszad megbuktatása előtt azért nem sokat lehetett hallani arról izraeli részről, hogy kiállnának a drúzok érdekeiért Szíriával szemben.

Az utóbbi napokban erőszakos összecsapások robbantak ki a drúz milicisták és a szunnita beduin harcosok között a drúz többségű Szuveida városában, Dél-Szíriában, ahova a szíriai kormányerők is bevonultak. A térségben intenzív harcok zajlanak, amelyek a szíriai kormánycsapatok és a drúz harcosok között folynak. Az izraeli légierő bejelentette, hogy a drúz kisebbség védelme érdekében légi támadásokat hajt végre a szíriai főváros ellen.

A jelenlegi helyzet szorosan összefonódik azzal, hogy a Hamász 2023. október 7-én offenzívát indított Izrael ellen. Azóta a Közel-Keleten tartós feszültség uralkodik, és újabb konfliktusok törnek felszínre, ami lehetőséget biztosít Izrael számára, hogy folyamatosan fellépjen Irán és annak szövetségesei ellen.

Az izraeli kormányzat nyílt szándéka, hogy átalakítsa a Közel-Kelet politikai táját, ennek következtében Izrael ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, hogy vezető pozíciót vívjon ki a régióban.

A szöveg egyedi átfogalmazásával az alábbi változatot kapjuk: A konfliktusokba való időszakos beavatkozás, mint például a drúz közösséggel kapcsolatos események, nem meglepő. Az al-Aszad-rezsim megbukása jelentős előnyöket hozott Izrael számára, hiszen Irán egyik legfontosabb szövetségese távozott a politikai térképről. Szalai Máté megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu nem hajlandó tétlenül szemlélni a Szíriában zajló változásokat; a saját érdekeit kívánja érvényesíteni a kialakuló helyzetben és az új viszonyok között. Ezt a megközelítést tükrözi az is, hogy különféle pufferzónák kialakításába is belefogott. Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során, elfoglalta a Golán-fennsíkot, amelyet mind Izrael, mind Szíria magáénak tart. A térségben számos vitatott terület létezik, ami magyarázatot ad arra, hogy az izraeli hatóságok miért avatkoznak időnként a szíriai belpolitikai eseményekbe.

a közelmúltban megkezdett izraeli-szíriai normalizációs tárgyalások ígéretes lehetőségeket teremtettek a régió stabilitásának növelésére. A szakértők eddig kedvező értékeléseket adtak a folyamat előrehaladásáról, különösen a kölcsönös bizalomépítés szempontjából. Azonban a legutóbbi események árnyékot vetettek erre a fejlődésre, és a nemzetközi közvélemény is megosztott. Míg Törökország az izraeli akciót szabotázsnak minősítette, Szíria a Biztonsági Tanács összehívását sürgeti, hogy reagáljon a helyzetre. Szalai Máté hangsúlyozta, hogy a világ számos pontjáról érkező aggodalmak azt mutatják, a közvélemény jelentős része nem örvend a történések alakulásának, hiszen a békés párbeszéd lehetőségei ismét eltávolodtak egymástól.

az izraeli támadások következményeként nem zárható ki, hogy meggyengül a szíriai politikai vezetés, amely egyébként sincs könnyű helyzetben, mivel az ország stabilizálására kellene törekednie,

Jelenleg a figyelem erősen megoszlik a térségben, és ennek hátterében több érdek áll. A Clingendael Intézet kutatójának megfogalmazása szerint az Aszad-rezsim esetleges bukása után sok szereplő érdekelt abban, hogy az új hatalom stabilan megmaradjon, és az új vezetők Szíriában megőrizzék helyüket. Az Öböl-menti országok mellett Törökország is ezt a stabilitást preferálja. Ezzel szemben Irán, amely Izrael legfőbb ellenfele, nem osztja ezt a nézetet, mivel nem támogatja a jelenlegi szíriai vezetés hosszú távú fennmaradását. Ez a ellentmondásos helyzet rendkívül bonyolulttá teszi a régió politikai táját.

A régió egyes vezetői túl agresszívnek és kiszámíthatatlannak tartják Izrael sorozatos katonai fellépéseit, amelyeknek szinte semmilyen negatív következménye nincs a zsidó államra nézve. A kritikusok szerint ugyanis ami Izrael szempontjából előnyös kezdeményezés, az jelen pillanatban destabilizálja a térséget. Szalai Máté ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Közel-Keleten sok ország nagyon komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe vagy egyes államokban éppen most hajtanak végre gazdasági modernizációs programokat, és számukra "a jelenlegi instabil helyzet folyamatos kockázatot jelent". Továbbá óriási katonai, biztonsági kihívás lenne az említett országok számára, ha a mostani szíriai politikai rendszer összeomlana.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, a közelmúltban megjegyezte, hogy Izrael szíriai támadásait csupán egy félreértés sorozata indokolja. Véleménye szerint, ha a felek valódi szándékkal közelítenek egymáshoz, a konfliktus gyorsan megoldható lenne. Szalai Máté hangsúlyozta, hogy a Trump-adminisztráció célja is a jelenlegi szíriai rezsim fenntartása volt, ami alapján az amerikai kormányzat tagjai is ennek megfelelően cselekedtek. Májusban figyelhettük meg a jelentős fordulatot, amikor az Egyesült Államok "keblére ölelte" az új szíriai vezetést, és elkezdte enyhíteni a Szíriával szembeni szankciókat. Az amerikai kormányzat aktívan támogatja a Szíria és Izrael közötti normalizációs tárgyalásokat is, és többször felajánlotta közvetítői segítségét az egyeztetésekhez.

a belpolitikai nyomás és a koalíciós feszültségek közepette egy külső konfliktus révén próbálja megerősíteni a hatalmát. A külpolitikai szakértő szerint a közelgő események nem csupán a régió stabilitását befolyásolják, hanem közvetlen hatással vannak Izrael belső politikai tájára is. A legutóbbi hetek fejleményei, amikor két párt is jelezte, hogy elhagyhatja Netanjahu koalícióját, arra figyelmeztetnek, hogy a kormányfő parlamenti többsége komoly veszélyben forog. Ugyanakkor Szíria esetleges megtámadása olyan esemény lehet, ami összetartja a különböző frakciókat, sőt, a társadalom is egyesülhet a közös cél érdekében. Szalai Máté véleménye szerint Netanjahu döntése mögött nem csupán a katonai stratégiák állhatnak, hanem a politikai túlélés kényszere is, amely tovább bonyolítja a helyzetet.

Természetesen! Íme egy egyedivé tett változat, amely figyelembe veszi a politikai szempontokat és a szavazóbázis igényeit: "Az alábbi intézkedések bevezetésével nemcsak a közösségünk jólétére fókuszálunk, hanem a jobboldali értékek erősítésére is. Ezzel a lépéssel egyértelmű üzenetet küldünk: elkötelezettek vagyunk a hagyományos értékek mellett, miközben figyelembe vesszük a modern társadalom elvárásait. Célunk az, hogy biztosítsuk a gazdasági növekedést, támogassuk a helyi vállalkozásokat, és elősegítsük a családok boldogulását. Ezen reformok révén nemcsak a gazdasági helyzet javulását érhetjük el, hanem a közösségi összetartást is erősíthetjük. Továbbá, kiemelt figyelmet fordítunk a biztonságra és a jogrend fenntartására, hiszen ez alapvető feltétele a stabil és prosperáló társadalomnak. Ezen intézkedésekkel nemcsak a jobboldali szavazók bizalmát nyerjük el, hanem minden állampolgár érdekeit is szolgáljuk. Célunk, hogy együtt építsük a jövőt, ahol mindenki megtalálja a helyét, és büszkén képviselheti közösségét." Ezzel a megközelítéssel a szöveg politikai szempontból vonzóbbá válik, miközben a szavazóbázis igényeit is kiszolgálja.

Ha a Kneszet, Izrael egykamarás törvényhozó testülete, úgy döntene, hogy feloszlatja magát, akkor új választások kiírása válna szükségessé, azonban jelenleg ez a lehetőség nem merült fel. Két párt, amelyek az ultraortodox zsidó közösséget képviselik, már jelezték, hogy távozni kívánnak a koalícióból, de egyértelművé tették, hogy nem kívánják a parlament feloszlatását. Ha valóban ez a helyzet állna elő, akkor elméletileg Izraelben kisebbségi kormány folytatná tevékenységét.

Szalai Máté megjegyezte, hogy július végén kezdődő törvényhozási szünet vár a Kneszetre, ami azt jelenti, hogy ha Benjamin Netanjahu kormánya a következő két hét során stabil marad, akkor megkönnyebbülhet, és időt nyerhet, hiszen őszig nem kell a koalíció egysége miatt aggódnia. Sokan reménykednek abban, hogy a hónap végéig nem robban ki belpolitikai válság, mivel ez lehetőséget teremtene arra, hogy az izraeli külpolitika egy nyugodtabb szakaszba lépjen, és talán a gázai helyzet kapcsán is felmerülhet a tűzszünet lehetősége.