Selyemzsinór készül Orbán számára? - Napirendre tűzték Magyarország uniós szavazati jogának eltörlését.

A feszültség fokozódik Brüsszel és Budapest között: május 27-én az uniós tagállamok külügyminiszterei összeülnek, hogy megvitatják, szükséges-e felfüggeszteni Magyarország szavazati jogát az Európai Unió keretein belül. Az eljárás a 7. cikkely alapján most a legkritikusabb szakaszába lépett, és ha a döntés megszületik, az rendkívüli következményekkel fog járni - mind politikai, mind gazdasági szempontból.
A jövő heti uniós csúcstalálkozó történelmi jelentőségű fordulatot hozhat: az Európai Unió egyik legmeghatározóbb döntéshozó szervének, az Általános Ügyek Tanácsának május 27-i ülése keretében napirendre kerülhet Magyarország szavazati jogának felfüggesztése. Ez a lépés a 7. cikkely szerinti eljárás legsúlyosabb következménye lenne, amely már évek óta komoly árnyékot vet Magyarország uniós szerepvállalására – olvasható az ATV hivatalos weboldalán.
Az Európai Parlament 2018-ban hozta létre a 7. cikk szerinti eljárást Magyarország ellen, hivatkozva arra, hogy az országban súlyos, rendszerszintű problémák tapasztalhatók a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok érvényesülése terén. Azóta hét meghallgatásra került sor, ám konkrét szankciók eddig nem születtek. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy az ügy egy fontos fordulóponthoz érkezhet.
A 7. cikkely célja, hogy lehetőséget biztosítson az Európai Uniónak arra, hogy reagáljon, amennyiben egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az uniós alapértékeket. Ezek közé tartozik a jogállamiság, az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok védelme.
Amennyiben a Tanács a szavazati jog felfüggesztéséről határozna, az egy rendkívüli és precedens nélküli esemény lenne az Európai Unió történetében. Magyarország, bár továbbra is a tagállamok sorában maradna, jelentős mértékben korlátozná a lehetőségét, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban, beleértve a jogalkotási eljárásokat és a költségvetési ügyeket is.
A döntéshez elengedhetetlen, hogy a tagállamok között egyetértés legyen - Magyarország szövetségesei, például Lengyelország, eddig folyamatosan megakadályozták a legszigorúbb szankciók bevezetését.
Hadja Lahbib, Belgium külügy- és Európa-ügyi minisztere az ülés előkészítése kapcsán úgy fogalmazott:
A jogállamiság és közös alapértékeink tiszteletben tartása elengedhetetlen az Európai Unió hatékony működéséhez. Az Európai Parlament indokolt javaslatában megfogalmazott területeken továbbra is komoly aggodalmak merülnek fel. A 7. cikk révén lehetőségünk nyílik ezeknek az aggályoknak a kezelésére.
A korábbi diskurzusok középpontjában számos lényeges téma állt, többek között a magyar alkotmányos struktúra működésének hatékonysága, a korrupcióellenes intézkedések gyengeségei, valamint a média és az akadémiai közélet szabadságának kérdései.
A mostani fejlemények illeszkednek abba a trendbe, amely az utóbbi hónapokban egyre nyíltabb nyomásgyakorlást hozott Brüsszelből Budapest felé. Az Európai Parlament több képviselője újra és újra felveti a magyar uniós források visszatartását, és a belga elnökség is következetesen napirenden tartja a jogállamisági ügyeket.