San Francisco kutyái igazán különlegesek, és nem lehet őket könnyen megzabolázni. Szabadságvágyuk és kalandkedvük miatt gyakran meglepő, sőt, néha kicsit illetlen viselkedéssel rukkolnak elő.
Egy kutyasétáltató Los Angeles szívében, a híres Golden Gate híd panorámájával a háttérben sétál, 2025. július 30-án. - Fotó: Justin Sullivan / Getty Images / AFP
"Szó szerint rávetette magát a péksütimre, rátette a száját és beterítette a nyálával." A 29 éves Rose Crellinek ez volt az utolsó (nyál)csepp a pohárban. A Wall Street Journal komplett cikket szentelt az elharapódzó kutyabarátságnak, mert San Francisco szerintük átesett az eb túloldalára.
Kalifornia egyik városa valóban Észak-Amerika legkutyabarátabb helyei közé tartozik, ahol évről évre ünnepélyes áldásban részesülnek a házikedvencek a katedrálisban. Itt a kutyák nem csupán társként, hanem a közösség szerves részévé válnak, hiszen a helyi éttermek és boltok is szívesen látják őket. Ráadásul még a legeldugottabb helyekről is befogadják a megmentett ebeket, akik új otthonra lelnek ebben a szeretetteljes városban.
A Forbes legfrissebb értékelése szerint San Francisco a kutyák tökéletes paradicsoma, míg a BringFido állatos utazási portálon 109 kutyabarát program közül lehet válogatni a városban. Különösen figyelemre méltó a Golden Gate Nemzeti Rekreációs Terület, amely a híres tengerszoros mellett fekszik. Itt a Nemzeti Parki Szolgálat alá tartozó parkok közül egyedüliként kínál lehetőséget, hogy a kutyák póráz nélkül élvezhessék a szabadban való sétát bizonyos kijelölt területein.
A kaliforniai metropolisz emellett bővelkedik zöld területekben és homokos partokban, ahol az állatok szabadon szaladgálhatnak, és sok üzletben ínycsiklandó jutalomfalatokkal várják őket. Crelli esete is jól példázza, hogy egyre több kutya kezdett ezzel a lehetőséggel visszaélni. Aznap, amikor a nő péksüteményét falatozó golden retriever megjelent, ő volt az ötödik póráz nélkül sétáló kutya, aki az Alamo téri kávézóhoz csatlakozott, és ezzel egy igazán emlékezetes pillanatot teremtett.
San Franciscóban a kutyák valóban a város igazi sztárjai, akik magabiztosan élvezik privilégiumaikat. A kutyás életforma mindennapi színfoltja a városnak: a gazdik gyakran leleményesen megoldják, hogy kedvenceik minden étkezésnél részt vehessenek, legyen szó akár egy kávézó teraszáról, vagy egy bolt pultjáról, ahol a kutyusok bátran nyújtogatják mancsukat, hogy elcsenjék a figyelmet. Az itt élők már megszokták, hogy a négylábú barátokat szinte mindenhová magukkal vihetik. Egy érdekes eset például Ralph Migdal, a 63 éves helyi lakos története: egy edzés közben, miközben felüléseket végzett, váratlanul egy kutya sétált oda hozzá, és lelkesen arcon nyalta. Ralph kicsit meglepődött, és felháborodott, mert úgy érezte, hogy a kutyák néha túl közel kerülnek a személyes térhez.
"Nem gondolom, hogy menő lenne, ha arcon nyalják az embert a konditeremben."
Chandra Wilson maga is kutyatartó. Clementine nevű tacskójának 64 ezer Instagram-követője van, és a gazdája szerint roppant illemtudó. Wilson szerint sokan visszaélnek a város kutyabarátságával, a jószáguk azt csinálhat, amit akar. Nemrég egy bolt padlóján látott egy kupac ürüléket, amit mindenki óvatosan kerülgetett.
Steffen Franz, a Lafayette Park önkéntese, rendszeresen szembesül azzal a jelenséggel, hogy a kutyás gazdik, akik gyakran a telefonjaikba merülve sétálgatnak, nem igazán tartják szem előtt a kutyás etikettet. A négylábú barátok sokszor póráz nélkül róják a parkot, még olyan területeken is, ahol ez kifejezetten tilos. Érdekes módon a Covid-19 járvány óta az emberek kevésbé mernek szólni a gazdiknak, ha kutyájuk nem megfelelően viselkedik. Ennek ellenére a helyzet aggasztó: az utóbbi évben 6 százalékkal nőtt azoknak a bejelentéseknek a száma, akik a San Franciscó-i parkfelügyelethez fordultak póráz nélküli kutyák miatt.
Xenia Giol helyi kutyatréner szerint sem annyira a kutyákkal, mint a gazdájukkal van a gond. Szemtanúja volt egyszer, hogy egy boltos közölte egy vevővel, kutya oda nem mehet be. A vevő erre előszedte az ütőkártyát, hogy az övé segítőkutya, ezért be kell mennie, majd a bevásárlókocsiba tette az ebet, és ment tovább vásárolni. Giol egyik pudli-sicu keveréke pedig egyszer egy parkban ünneplő társasághoz rohant oda, a szülinapi tortájukból kiharapott egy darabot, majd elinalt. "Többé nem viszem a parkba a kutyámat" - vonta le a tréner a tanulságot.
A Fox News október elején megjelent cikkében a Reddit egyik San Franciscó-i fórumát idézi, amelyben egyre többen fejezik ki türelmetlenségüket a kutyásokkal szemben. "A legrosszabbak a vegyesboltokban sétáló kutyák, ez egyértelműen közegészségügyi törvények megsértése" – írta az egyik felhasználó, utalva egy korábbi eset kapcsán. Sokan a rendőrségtől várják el, hogy szigorúan fellépjenek a póráz nélkül sétáltató gazdákkal szemben. Egy kommentelő szerint a büntetés akár 500 dollárra (kb. 169 ezer forintra) is rúghat, ám a Fox News pontosította, hogy az első szabályszegés esetén csupán 50 dollár (körülbelül 17 ezer forint) a bírság, de súlyosabb esetekben akár 1000 dollárra (kb. 338 ezer forintra) is emelkedhet.
Egy másik hozzászóló véleménye alapján fontos lenne pontosan meghatározni, mit is értünk segítőkutya alatt. A boltosok csupán annyit kérdezhetnek a vásárlóktól, hogy valóban segítőkutyát hoznak-e magukkal az üzletbe, illetve hogy milyen feladatokra van kiképezve a kutyus. Mivel azonban erre vonatkozóan nem szükséges hivatalos dokumentáció, a kutya gazdája akár valótlan információkat is adhat meg a kedvencéről.
A helyi SFGate augusztus eleji cikkében arról számolt be, hogy a város kutyatulajdonosai fittyet hánynak a kutyák belépésére vonatkozó tilalmakra. A riportert egy nap a Outer Sunset Farmers Market nevű termelői piacon találta, ahol egy tábla figyelmeztette a látogatókat: kutyák számára belépni tilos. Ennek ellenére a riporter 16 kutyát számlált meg, köztük egy pitbullt, aki a smash burgerért állt sorban, és két csivavát, akik a tiltást figyelmen kívül hagyva a tábla előtt várakoztak.
A kaliforniai jogszabályok meglehetősen egyértelműek: az emberi élelmiszert árusító helyek, mint a boltok, szupermarketek, piacok és éttermek, nem engednek be olyan kutyákat, amelyek nem segítő szerepet töltenek be. Sok kereskedő nehéz helyzetben van, mivel nem szeretnék elveszíteni kutyás vásárlóikat, viszont a bírságok és a gazdák által indított perek elkerülése érdekében a kutyák kitiltása mellett döntenek. Érdekes módon néhány üzlet túlságosan szigorúan értelmezi a szabályokat, és még a segítőkutyákat is, mint például a vakvezető kutyákat, nem engedik be, ami pedig jogellenes.
Persze vannak boltok, amik előrelátóbbak, az egyik például részletesen kifejtette a helyiség elé kihelyezett táblára írva, hogy a szabály az szabály. Nekik szerencséjük volt, mert a szomszédos üzlet egy állateledelbolt, ami bevállalta, hogy fél órára megőrzi az állatot, amíg a gazdája bevásárol. Egy bártulajdonos pedig azt mondta, szívesen lát kutyákat, de úgy kezeli őket, mint az emberi vendégeket: "Ha hangosak vagy idegesítőek vagy maguk alá vizelnek, akkor menniük kell."
A San Franciscó-i állatmenhelyek jelenleg teltházzal küzdenek, mivel egyre többen kénytelenek lemondani kedvenceikről, legyen szó családi vagy anyagi nehézségekről. Az emberek sokszor nem tudják tovább vállalni az állattartással járó költségeket, így kénytelenek megválni hűséges ebtől. Ez a helyzet sajnos a menhelyeken egyre gyakoribb elaltatásokhoz vezet. A San Francisco Chronicle nyár eleji jelentése szerint idén eddig több kutyát altattak el a menhelyeken, mint bármikor 2013 óta.
A helyzet, ahogyan sok más dolog, a Covid-19 következményeként vált igazán nehézkessé. Az állatorvosi rendelők ideiglenes bezárásával sok kutya ivartalanítása elmaradt, ami óriási kiskutyaáradatot eredményezett Kalifornia-szerte. A kicsiket sokan örökbe fogadták, de sajnos egyre többen tapasztalják, hogy már nem tudják fenntartani a kutyás életmódot. Eközben a kereslet a kutyák iránt jelentősen csökkent, különösen a nagytestű fajták esetében, amelyeket szinte senki sem keres. A helyzetet tovább súlyosbítja a feszültség az önkormányzati menhely és az SPCA magántelepe között. Az önkormányzat hosszú ideig próbálta a tőle el nem férő állatokat (macskákat is) átpasszolni, de az SPCA telepe is hamarosan megtelt, és a környék más menhelyeiről is átvettek állatokat. Mindezek következtében sajnos nőtt a végleges elaltatások száma. Virginia Donohue, a városi telep vezetője, aki a vadállatok befogadásában is jártas, így nyilatkozott:
"A múltban az SPCA akár 600 kutyát is átvett tőlünk, ami segített több kutyát megmentenünk. Sajnos az elmúlt pár évben ez már kevesebb, mint 200 kutya volt, ezért már messzebb kellett otthont találnunk nekik."
2024-ben a városi menhelyen már 257 kutyát kényszerültek elaltatni, de még így is örömteli, hogy a kutyák 87 százaléka gazdához jutott, élve. Eközben Kaliforniában a kidobott és a menhelyek által befogadott kutyák száma folyamatosan emelkedik, míg az ország más részein ez a tendencia csökken. Valószínű, hogy az állatorvosi költségek magas szintje hozzájárul ehhez a helyzethez az államban.
Virginia Donohue a CBS-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az eutanáziát végső megoldásként kezelik; kutyák altatására kizárólag orvosi okok vagy súlyos viselkedési problémák esetén kerül sor. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy azok az ebek, akik túl hosszú ideig várakoznak a menhelyeken, gyakran hasonló sorsra jutnak. Donohue javasolja, hogy ha valóban elkötelezettek vagyunk egy kutya mellett, akkor a menhelyről válasszuk ki azt az ebet, aki a legjobban elnyeri a szimpátiánkat.
