Merész elképzelés, de lehet, hogy működik: a Jupiter legnagyobb holdjából egy hatalmas sötétanyag-detektor épülhetne.


William DeRocco, a Marylandi Egyetem fizikusa úgy véli, hogy a sötét anyag nehezebb részecskéi nyomokat hagyhattak Jupiter Ganymedes nevű holdjának krátereiben. Ezért érdemes lenne alaposabb vizsgálatokat végezni az érintett területeken.

William DeRocco, a Marylandi Egyetem fizikusa merész ötlettel állt elő a sötét anyag felkutatásának terén. Szerinte a Jupiter legnagyobb holdja, a Ganymedes, egy óriási detektor szerepét tölthetné be, ami jelentősen növelné az esélyt a sötét anyag felfedezésére. Ezt a szokatlan elképzelést a Gizmodo is ismertette, hangsúlyozva, hogy a Ganymedes potenciálja új távlatokat nyithat a kozmikus rejtélyek feltárásában.

A sötét anyag elnevezése abból fakad, hogy nem reagál az elektromágneses erőkkel, így nem bocsát ki fényt, ami miatt láthatatlan marad számunkra. Ennek ellenére az univerzumban betöltött szerepe kiemelkedő: a kutatások szerint a tömegének körülbelül 85 százalékát ez a rejtélyes anyag képezi. Éppen ezért, ha sikerülne felfedezni és alaposabban tanulmányozni, az jelentős lépést jelenthetne a világegyetem mélyebb megértésében és a kozmológiai kérdések megválaszolásában.

Az arXiv preprint szerveren közzétett tanulmányában Rocco kifejti, hogy a vizsgált hold kráterei mögött sötét anyagrészecskék nyomai bújhatnak meg. Ezeket a rejtélyes részecskéket olyan űrszondák, mint a NASA Europa Clipper vagy az ESA Juice küldetése során lehetne megfigyelni.

A tanulmány szerzője szerint a sötét anyag részecskéi az égitest felszínébe csapódva mély és széles repedéseket hozhattak létre. A földi detektorok által keresett, viszonylag kis méretű sötétanyag-részecskékkel ellentétben ezek sokkal nagyobbak lehetnek. Ezek az extra nagy sötétanyag-részecskék "sötétanyag-krátereket" hozhatnak létre, amelyek olyan jellegzetes ásványokból állhatnak, amelyek a hold óceánjainak mélyéről kerültek a felszínre.

Bár a javaslat izgalmas lehetőségeket rejt magában – legalábbis Bradley Kavanaugh, a spanyolországi Cantabriai Egyetem asztrofizikusa így véli –, még mindig hiányzik a bizonyíték arra, hogy valóban léteznek ilyen nehezen észlelhető sötétanyag-részecskék. Ugyanakkor, ha a NASA és az ESA Rocco elméletét komolyan veszik, a jövőben akár a Ganymedes felszínén is folytathatnak ilyen irányú kutatásokat.

Related posts