Az MBH friss előrejelzése csalódást okozott, de optimistán tekintenek a jövőbe: véleményük szerint egy kis ösztönzés elegendő ahhoz, hogy a gazdaság újra lendületet kapjon.

Az MBH sem maradt ki a gazdasági előrejelzések sorából; a bank az általános trendhez igazodva, több lépésben csökkentette idei GDP-prognózisát. A 2,6 százalékos kezdeti becslése után, a gyenge első negyedéves növekedési adatok fényében, először 2 százalékra, majd később 1,1 százalékra módosította várakozásait. Ez az előrejelzés némileg kedvezőbb, mint a CIB legutóbbi becslése, amely 1 százalékos növekedéssel számol, és még optimistább, mint az Európai Bizottság előrejelzése, amely csupán 0,8 százalékos növekedést valószínűsít.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a vállalat legújabb időszaki jelentésének bemutatásakor elmondta, a gyenge 2025-ös várakozások oka a vámháború miatti kilátásromlás, és - ha jobb később, mint soha alapon - el is kezdődött Németországban a gazdasági élénkítés, ez könnyen lehet, hogy elkésett.

Az MBH optimista kilátásokat vetít előre, mivel úgy véli, hogy a közeljövőben kedvező változásokra lehet számítani. Ennek egyik fő indoka, hogy az Egyesült Államok által bevezetett védővámok rendszere hosszú távon nem tartható fenn. Ennek következtében elkerülhetetlen, hogy a helyzet enyhüljön, és ennek első jelei már most is megfigyelhetők.

A belföldi fogyasztás továbbra is erőteljesen élénkül, és a 2026-ra várható egyéb gazdasági eseményekkel együtt ez akár 3,5%-os, míg 2027-re 3,3%-os gazdasági növekedést eredményezhet.

Ezt az optimizmust az elmúlt hónapok kiskereskedelmi adatai nem látszanak alátámasztani, de mint azt kérdésünkre Árokszállási kifejtette, a legnagyobb ugrás a fogyasztási számokban a szolgáltatások terén van. A trendet az is alátámasztja, hogy, ha nem is kétszámjegyű, de érzékelhető emelkedés lesz a reálbérekben, miközben a munkanélküliség továbbra is megmarad a mostani 4 százalék körüli szinteken, ami megalapozhatja a következő évek magasabb növekedési tempóját.

A helyzetet tovább bonyolítja a termelési szegmensek közötti bizonytalanság, különösen az ipar területén, ahol az év végéhez közeledve az autóipari beruházások egy része várhatóan fellendül. Árokszállási megjegyzése szerint, bár az ipar az utóbbi időszakban gyenge teljesítményt mutatott, vannak biztató jelek a jövőre nézve. Amennyiben ezek az adatok akár minimálisan is kedvező irányba mozdulnak el, az jelentős impulzust adhat a gazdasági növekedésnek. Az viszont, hogy pontosan mikor következik be ez a pozitív fordulat, még egyelőre kérdéses.

Az MBH helyzetértékelése alapján a kormányzat törekvése a gazdasági stabilitás megőrzésére egyértelműen megfigyelhető a főbb gazdasági folyamatokban. Ennek következtében az idei évre 4,3%-os, a következő évre pedig 4,2%-os hiánnyal számolnak, míg 2027-re a GDP 3,5%-át kitevő deficit prognosztizálható. Érdemes megjegyezni, hogy ez az eredményszemléletű hiány, ami a gazdasági elemzések során gyakrabban kerül fókuszba, szemben áll a pénzforgalmi hiánnyal, amely már az év elején jelentős mértékben emelkedett.

Árokszállási véleménye szerint a 2026-os költségvetésben is a stabilitásra való törekvés dominál. Bár a tervezet kapcsán akadnak aggályok, az MBH elemzői úgy vélik, hogy a bejelentett intézkedések, adócsökkentések és egyéb juttatások nem hoznak magukkal jelentős költségvetési lazítást. A jelenlegi helyzet nem veszélyezteti a stabilitást, és úgy tűnik, hogy a piaci szereplők is ezt az állapotot elfogadják. Az elemző szerint:

nincs olyasmi, ami arra utalna, hogy a kormány "elengedi a gyeplőt."

A stabilitás a bank várakozása szerint egyéb fontos makrogazdasági területeken is mutatkozik. Az idei 4,5 százalékos éves átlag inflációt jövőre már 3,5, 2027-ben 3,2 százalékos ráta követheti, vagyis jövőre már a Magyar Nemzeti Bank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos tűréssávjába kerül a ráta.

Árokszállási véleménye szerint a kormányzati kommunikáció összhangjában az árrésstopnak jelentős hatása volt a piaci helyzetre. Kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta, hogy egy ilyen korlátozó intézkedést nem lehet örökké fenntartani. A kormányzat is elismerte, hogy a mélyreható piaci beavatkozások hosszú távon károsak, különösen, ha azok elhúzódnak. Az MBH álláspontja alapján azonban a következő időszakban a hatóságilag meghatározott korlátok továbbra is érvényben maradnak, így az intézkedések kivezetésére még nem lesz lehetőség a közeljövőben.

A Varga Mihály által átvett jegybanktól az elemző szerint a piacon sokan egy nagyszabású, gazdaságélénkítést célzó lazítási hullámot várt. Ez elmarad, idén egy 25 bázispontos csökkenés lehet év végén, és Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint ezt 2026-ban követhetik további vágások, ami jövőre 5,25 százalékos alapkamatot eredményezhet az idei 6,25 százalékot követően.

Árokszállási véleménye szerint a jegybank stabilitásra irányuló törekvése, amely a kommunikációjában és döntéseiben is megjelenik, pozitívan hat a piaci reakciókra. Ennek eredményeként az euró-forint árfolyam viszonylag kevés ingadozással bír, annak ellenére, hogy a magyar forint általában hajlamos a szélsőséges mozgásokra. Jelenlegi helyzet alapján a váltási árfolyam továbbra is 400 felett várható, valószínűleg a 410-es szint környékén, kisebb fluktuációkkal.

Minden szempontot figyelembe véve az MBH magabiztosan állítja, hogy nem aggódik amiatt, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítők ismét a befektetésre nem ajánlott, vagyis bóvli kategóriába sorolják a magyar adósbesorolást, még ha kockázatok jelenléte fennáll is.

Ugyan van a GDP-arányos adósságráta további emelkedésének érdemi kockázata, de egyelőre az MBH-ban arra számítanak, hogy a ráta idén év végén a tavalyi, 73,5 százalékos szinten maradhat. Utána 2026-tól folyamatosan az élénkebb gazdasági növekedéssel csökken a költségvetési hiány, és a nominális GDP növekedése is erőteljessé válhat, ami már szemmel látható mértékű adósságráta-csökkentést tehet lehetővé a pénzintézet jóslatának értelmében.