A magyar háztartások számára egyre inkább közelít a rezsikrach: a 2025-2026-os fűtési szezonban számos család szembesülhet azzal a nehézséggel, hogy fűtés nélkül marad. A Pénzcentrum elemzése szerint a helyzet egyre aggasztóbbá válik, és sokak életét befo
Megdöbbentő, de a statisztikák szerint körülbelül 47 millió európai állampolgár küzd azzal, hogy megfelelően fűtse otthonát, és ez a jelenség a magyarokat sem kerüli el. Ez a helyzet jól tükrözi a 2020 óta fokozódó energiaszegénységet, és hangsúlyozza, hogy sürgős, hatékony intézkedésekre van szükség. Nem véletlen, hogy a megfizethető lakhatás új, kulcsfontosságú stratégiai prioritássá vált a Régiók és Városok Európai Hetén Brüsszelben. Az új kohéziós politika célja, hogy számos praktikus javaslatot kínáljon az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazására, valamint a legnagyobb hátrányos helyzetű csoportok támogatására, beleértve helyzetük javítását és az energiaátmenetbe való bevonásukat, emellett pedig a társadalmi és gazdasági ellenálló képességük erősítésére is. De vajon hogyan valósulhat ez meg? Ezt több szempontból is igyekeztünk feltárni.
Ahogy elérkezik a fűtési időszak, a családok ezrei néznek szembe a tél zord hidegével. Sok magyar otthonban újraéled a kínzó kérdés: vajon sikerül-e elegendő forrást biztosítani a fűtésre, miközben a hideg hónapokkal együtt megjelennek a megemelkedett rezsiszámlák, és a télre beszerzett tűzifa is komoly terhet ró a családi költségvetésre. Nem ritkán a biztos, megfizethető lakhatás csupán egy távoli álomnak tűnik.
A szakértők becslései alapján jelenleg a magyar családok körülbelül 10 százaléka, azaz körülbelül 450 ezer háztartás küzd azzal, hogy nem tud megfelelően fűteni otthonát. Ezen családok között sokan elmaradásban vannak a közüzemi díjak kifizetésével is. Továbbá, a háztartások jelentős része energiaszegény körülmények között él, ami azt jelenti, hogy nemcsak a fűtés, hanem az energiatakarékos életmód is kihívások elé állítja őket.
nem rendelkezik a komfortos élethez szükséges és megfelelő energiaszolgáltatásokkal.
Ennek számos oka lehet, kezdve a hálózati vagy hozzáférési problémáktól egészen az energiaszolgáltatások rendkívül magas fogyasztói áraikig, amelyek nem arányosak a helyi lakók jövedelmével. Ez a helyzet sokakat arra kényszerít, hogy ne tudják teljesíteni a költségeiket, és ennek következtében elmaradjanak a számlák kifizetésével.
A KSH megyei lakhatási adatai megerősítik azt is, hogy az alacsonyabb komfortfokozatú lakhatás leginkább észak-kelet Magyarországon, illetve az aprófalvas területeken jellemző. A legnagyobb szélsőséget Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében rögzítették, ahol még mindig több ezren fűtenek gyenge minőségű lignittel. És akkor még nem beszéltünk az úgynevezett "komfort nélküli, szükség- és egyéb lakásokról".
Most érkezik a színtérre a "lakhatási szegénység" fogalma: 2023-ban körülbelül 1,2 millió embert sújtottak olyan műszaki problémák, mint a tető beázása, a falak nedvességtartalma vagy a nyílászárók elhasználódása. Ezek a gondok nem csupán az életminőséget csökkentik, hanem jelentősen befolyásolják az otthonok energiahatékonyságát is.
A megfizethető lakhatás sürgető kérdését a Régiók és Városok Helyzetéről szóló uniós éves jelentés hatodik kiadás is taglalja, amelyet az Európai Régiók Bizottsága (CoR) tett közzé az Európai Régiók és Városok 23. Európai Hetének nyitóülésén. A dokumentum az Európai Unió előtt álló legfontosabb regionális kihívásokat és az ezekre adott helyi megoldásokat elemzi.
Jelenleg körülbelül 47 millió európai polgár küzd azzal, hogy megfelelően fűtse otthonát, ami a 2020 óta fokozódó energia-szegénység aggasztó mértékét tükrözi. Ez világosan mutatja, hogy létfontosságú egy olyan kohéziós politika kialakítása, amely támogatja az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazását és a legnagyobb hátrányos helyzetben lévő csoportok felzárkóztatását. Az Európai Unió előtt álló komoly kihívás a lakhatási válság, amely évente körülbelül 2,3 millió új lakóegység hiányát jelenti, ami évi 270 milliárd euró értékű befektetést igényel. A megfizethető lakhatás biztosítása érdekében elengedhetetlen a régiókkal és városokkal való szoros együttműködés. Ez a kérdés különösen sürgető, hiszen az uniós régiók kétharmadában várhatóan csökken a népesség 2050-re, különösen a vidéki területeken, ami erősebb társadalmi-gazdasági intézkedéseket követel a demográfiai változások hatékony kezelésére.
- hangsúlyozták a brüsszeli nyitóeseményen a jelentést bemutató képviselők, amelyre a Pénzcentrum is meghívást kapott.
Az Európai Bizottság időközben átdolgozta a korábban elindított programokat, hogy azok jobban tükrözzék a drámaian átalakuló világ által támasztott kihívásokat és új prioritásokat. A Régiók és Városok Európai Hetén megrendezett szakmai tájékoztatón elhangzott, hogy a kohéziós politikának fontos feladata, hogy bizonyítja alkalmazkodóképességét és reagáljon a folyamatosan változó valóságra.
Az Európai Bizottság ezért jelenleg arra bátorítja a tagállamokat, hogy vállaljanak bátrabb lépéseket, tekintsék át meglévő programjaikat, és irányítsanak át forrásokat a frissen megfogalmazott, kiemelt stratégiai prioritásokra, mint például:
A programok módosítása komoly kihívást jelent, különösen, mivel a 2021-2027-es időszak projektjeinek végrehajtása már folyamatban van. Jelenleg a rendelkezésre bocsátott források körülbelül 54 százalékát már konkrét projektekhez rendelték. Ezért a tagállamoknak most meg kell állniuk egy pillanatra, hogy értékeljék a helyzetet, újratervezzék a stratégiáikat, és szükség esetén átcsoportosítsák a forrásokat az új célok érdekében.
A szociális célú városrehabilitáció, valamint a lakhatáshoz és a lakhatást támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése bekerült a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program irányelvei közé. Ez a program különös figyelmet szentel a legkevésbé fejlett régióknak és elmaradott térségeknek. Háttérbeszélgetések során brüsszeli tisztségviselők hangsúlyozták, hogy az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése kiemelt cél, különösen a négy legnagyobb hátrányos helyzetű régió – Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország – fejlesztési lehetőségeinek erősítése érdekében.
A TOP keretében a kötelezettségvállalások jelenleg közel 86%-os szinten állnak, ami azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló források jelentős része már elérhetővé vált. Jelenleg egy új felhívás tervezése zajlik, míg két új lehetőség már bekerült a rendszerbe. Ezek a kezdeményezések a humán infrastruktúra, az egészségügy és a fenntartható városfejlesztés területeire összpontosítanak, emellett a négyes és ötös számjegyű utak felújítása is a tervek között szerepel. Az átfogó revalidálási folyamatot november végén zárjuk le, eddig a pályázatok 10-20%-át utasítottuk el, mivel nem feleltek meg a szükséges követelményeknek. A szociális regenerációs programok kötelező eleme a kiköltöztetés, amely keretében egyes családokat integrált területre helyezünk át. Néhány település azonban nem vállalta, vagy nem tudta megvalósítani ezt a kiköltöztetési és integrációs modellt. Egyes önkormányzatok saját forrásaikból próbálják megoldani a helyzetet, míg mások pályázati úton csatlakoznak a programhoz. Ilyenkor az önkormányzatok meghatározott összeget igényelnek, amelyből egy előre kidolgozott számú család számára nyújtanak támogatást. Az értékelés a Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) alapján történik, ami azt jelenti, hogy a projektek elbírálása előre definiált, egységes szempontok szerint zajlik, figyelembe véve az adott térség fejlesztési prioritásait.
A háttérbeszélgetés során arra is fény derült, hogy a Biztosság újraértékelte a korábbi pályázati listát. A drámai lakásár-emelkedés következtében sok pályázónak nehézséget okoz teljesíteni a vállalt kötelezettségeit.
A bizottsági tisztségviselők tájékoztatása alapján néhány önkormányzat számára új pályázati lehetőség nyílik meg. Jelenleg körülbelül 5000 pályázat érintett, és a TOP keretein belül eddig egy jelentősebb kifizetés már megtörtént. Két további kifizetés is a közeljövőben várható: októberben egy jelentős összeg érkezik, míg a többi kifizetés decemberre tehető.
A TOP Plusz szociális célú városrehabilitációs programja, követve az előző ciklus alapelveit, célul tűzte ki a szegregátumok megszüntetését és az integráció fokozását. Ezen beavatkozások során, bizonyos esetekben, a kiköltözést segítő intézkedések is szerepet kapnak. Számos önkormányzati projektleírás és felhívás kifejezetten hangsúlyozza ezt a törekvést, miközben a dokumentumok egyértelműen rögzítik, hogy az intézkedések nem eredményezhetnek újabb szegregációs folyamatokat. Az illetékes tisztségviselők tájékoztatása szerint az első próbaprojektet 2026-ra tervezik, amelyről egyelőre csak annyit tudunk, hogy szociális vagy megfizethető lakhatást fog biztosítani energiahatékonysági szempontokra fókuszálva, néhány család számára megyei jogú városokban. Információink szerint mindez az Operatív Program módosításának része, és az irányító hatóságnak sürgetnie kell a folyamatot, hogy a kapcsolódó kifizetések még az aktuális programozási időszakban megvalósulhassanak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint számos hátrányos helyzetű település már évek, sőt évtizedek óta a teljes leszakadás felé halad. Ezekben a falvakban a statisztikai mutatók drámai képet festenek a hátrányok felhalmozódásáról: a komfort nélküli lakások aránya ötszörösen meghaladja az országos átlagot, míg az általános iskolát be nem fejezett felnőttek aránya háromszorosa a nemzeti szintnek. A helyi viszonyok között ráadásul arányaiban háromszor annyi gyermek születik, mint más településeken, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
A települések felzárkózása komoly szakértői támogatás nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Hat éve indult a Felzárkózó települések program, amely már több mint kétszáz helyszínen folyik, huszonnyolc megvalósító szervezet közreműködésével. Most különösen időszerű a köznyelvben "tetőkommandónak" nevezett kezdeményezés, amely lényegében a legrosszabb állapotú magántulajdonú házaknál végez sürgős, életmentő beavatkozásokat. A támogatások összege néhány százezer forinttól egymillió forintig terjed, és olyan lakóházakra vonatkozik, ahol a tető már a beszakadás szélén áll, a cserépkályha életveszélyes, vagy a falak omladoznak. Ezek a beavatkozások nem jelentik a teljes felújítást, inkább gyors, célzott segítséget nyújtanak, hogy a családok ne kerüljenek végleg lakhatatlanná vált otthonokba.
- árulták el a bizottsági tisztségviselők, hozzátéve, hogy itt a források felhasználása is speciális, hiszen a programban a bérköltségek viszik el a támogatás körülbelül 80 százalékát.
Ez egy komplex fejlesztés az állam által kijelölt, leghátrányosabb helyzetű településeken, ami diagnózis alapon működik, tehát reflektál a helyi sajátosságokra. A falvakban erős szociális munkát biztosít, de az eredmények is mérhetők. A brüsszeli tisztségviselők elárulták azt is, hogy ez Európai Uniós szinten egy olyan innovatív kezdeményezés, amihez nem találunk hasonlót sem. A dolgot tovább fűszerezi a program költségfüggetlen finanszírozása: itt ugyanis nem kell számlákat benyújtani, hanem bizonyos mérföldkövek és célokat elérése után történik a kifizetés. Az audit így nem a számlák valóságtartalmára, hanem az elért célokra fókuszál. Ezzel a kedvezményezett felelőssége, hogy hol, mi, mennyibe fog kerülni.
2026 nyarán zárulnak a "soft" jellegű, humán szolgáltatási elemek az aktuális projektciklusban. Az uniós intézmények az ezt követő időszakban összegeznek és hatást mérnek, hogy pontosan lássák, mely beavatkozások hozták a legerősebb eredményeket. Az azonban egyelőre bizonytalan, hogy a Felzárkózó települések program koncepciója megmaradhat-e ebben a formában. Az uniós tisztségviselők szerint az is lehet, hogy tovább folytatják a munkát a már programba került 300 településsel, de az is felmerül, hogy újabb hátrányos helyzetű falvakat vonnak be.
A brüsszeli Régiók és Városok Európai Hete konferenciasorozaton idén a lakhatás kérdése a kohéziós politika kontextusában került előtérbe. Európa lakhatási válságáról több panelbeszélgetést is szerveztek.
Az európai lakhatási válság kritikus fázisba lépett, és ennek következményei széleskörűek. A megfizethető és tisztességes lakások hiánya mellett a folyamatosan növekvő költségek is súlyosbítják a helyzetet. A válság nem csupán a lakhatást érinti, hanem a gazdasági mobilitást is jelentősen gátolja. A magas bérleti díjak és ingatlanárak gyakran arra kényszerítik az embereket, hogy a munka- vagy tanulmányi lehetőségeik kihasználásától elzárkózzanak, ami a közös európai piachoz való hozzáférést is korlátozza. Ezen túlmenően a helyi gazdaságokra is komoly hatással van a lakhatási költségek emelkedése. Sok esetben a meglévő lakásállomány nem felel meg a modern energiahatékonysági elvárásoknak, így a fenntarthatósági célok elérését is hátráltatja. Mindezek a tényezők együtt hozzájárulnak az unió éghajlatvédelmi erőfeszítéseinek gyengüléséhez, miközben sürgető szükség van a sürgős megoldásokra.
Andres Jaadla lakásügyi szakértő, aki a Régiók Európai Bizottságánál (CoR) az intelligens, fenntartható és megfizethető lakhatás kérdéseivel foglalkozik, a "Európa lakhatási válsága: az EU és a kohéziós politika szerepe" című workshopon osztotta meg gondolatait.
Jaadla konkrét javaslatokat fogalmazott meg, és sikeres példákat hozott fel a válság kezelésére vonatkozóan:
Az előregyártott felújítás, vagy más néven iparosított felújítás, különösen érdekes téma a magyar piacon, mivel a hazai lakásállomány jelentős része, amely főként a 60-as és 80-as években épült, panel- és családi házas formában található, már nem felel meg a modern energiahatékonysági követelményeknek. Ezen innovatív módszer lehetővé teszi, hogy a felújítást ne a hagyományos bontási és egyedi szerelési folyamatokon keresztül végezzük, hanem gyárilag előállított, szabványosított elemekkel. Így akár néhány nap alatt megvalósítható egy társasház teljes homlokzatának és tetőszerkezetének korszerűsítése, jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezve.
