Parajdi katasztrófa - újabb bizonyítékok kerültek napvilágra a bűnvádi feljelentés kiegészítéseként.

Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány - közölte csütörtökön a civil szervezet.

Az alapítvány június elején bűnvádi feljelentést tett a parajdi sóbánya elárasztása ügyében a legfőbb ügyészségnél. A feljelentés szerint a bányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a román vízügyi hatóság viseli a felelősséget az eseményekért, mivel évek óta tudtak a fenyegető veszélyről, de semmiféle lépést nem tettek annak elhárítása érdekében. A civilek beadványukban a két állami vállalat érintett munkatársainak felelősségre vonását kérik.

A FACIAS legfrissebb közleményében hangsúlyozza, hogy az újabb bizonyítékok megerősítik: a román állami hatóságok már 2007 óta tisztában voltak a veszéllyel. "Ennek ellenére 18 év elteltével semmilyen intézkedést nem tettek a katasztrófa megelőzése érdekében, amelyre 2025 májusában került sor" – figyelmeztetnek.

A civilek véleménye szerint a vízszivárgások megelőzése 1,9 millió euróba került volna, míg a Salrom 2022-ben 4 millió eurót költött jutalékokra alkalmazottainak. Rámutatnak arra is, hogy az adott évben a Salrom nettó profitja 22 millió euró volt, és ahelyett, hogy a sókészlet védelmére fordított volna egy részét, közel 30 millió eurót költött személyzeti kiadásokra. A civil szervezet hangsúlyozza, hogy a Románia szempontjából kulcsfontosságú parajdi sókészlet mennyisége meghaladja az 500 millió tonnát, bruttó értéke pedig körülbelül 12 milliárd euróra tehető.

A FACIAS szerint az ügyészek elé terjesztett hivatalos iratok és tanulmányok azt mutatják: a parajdi bányakatasztrófa az állami hatóságok visszaéléseinek közvetlen következménye, mivel ezek megszegték törvényes kötelességüket, hogy megvédjék az emberi életeket, vagyont és nemzeti örökséget.

Rámutatnak: már egy 2007-ben publikált tanulmány felhívta a figyelmet, hogy a Korond-patak "valós veszélyt" jelent a bánya épségére, mivel oldja a sótömböket. Ennek ellenére a szakemberek által javasolt műszaki megoldásokat - a patak elterelése és egy megfigyelési állomás létrehozása - nem ültették gyakorlatba. És a sószorost magába foglaló természetvédelmi területet felügyelő civil szervezet sem tett konkrét lépéseket a védelmében - állítja a FACIAS.

Az alapítvány hangsúlyozza: a Salrom a 2024-es vízszivárgások után nem tett lépéseket a veszélyek elhárítása érdekében, hanem "sietve" megnyitotta a bányát a látogatók számára.

A parajdi sóbánya, amely az állami tulajdonban áll, májusban ismételten a Korond-patak vize által elárasztásra került. Az áradás mindössze néhány nap leforgása alatt elborította a bánya minden egyes zugát.