Az égi fények között ragyogó, tiszta fehér csillag: a havasi gyopár.
Egyes legendák szerint a betlehemi csillag sosem vesztette el ragyogását, és amikor lehullott, ezüstös esőcseppekké alakult, amelyek csillagokkal díszített virágszőnyeget terítettek az Alpok varázslatos legelőire. Egy másik elbeszélés szerint a virágok születésének hajnalán egy alázatos, apró virág előreengedte a többieket, hiszen már tudta, hogy mi a célja az életben. Kérte a Teremtőt, hogy olyan helyet jelöljön ki számára, ahol a legközelebb lehet hozzá. Így jutott el a fenséges hegyek csúcsaira, ahol a fű alig nő meg, de ahonnan tisztán láthatja földi társait, és a játszadozó szellők hozták-vitték az üzeneteket, miközben szívéhez közel érezhette a Jóistent.
Dédszüleim fotóalbumában őrizgetett kincs a lepréselt havasi gyopár: gondosan beragasztva, simára igazítva, és az eltelt több mint 110 év alatt semmi sem tudta megfosztani bársonyos szépségétől. Ez a kis virág itt csupán egy apró részlet, mintha csupán dekoráció lenne a fiatal, álmodozó lány arca mellett, mégis a múlt titkait suttogja, egy időutazás szelíd emlékeként.
Ez a virág azonban nem akármilyen ajándék: a vőlegénye küldte neki, mégpedig a dél-tiroli harcmezők közepéről, az első világháború viharos időszakában. Ebben a növényben a kivételes pillanatok esszenciája rejlik, amely a szerelem mély érzéseit és figyelmességét hirdeti.
Az már csak plusz üzenete a havasi gyopárnak, hogy azokban az években a német Néppárt és a Tiroli Néppárt Német Szövetség/Havasi Gyopár néven indult a parlamenti választásokon, ahol a tiroli autonómia volt a tét.
Kép: Halmos Monika @rozsakunyho
Mert ez a virág sem úszta meg, hogy különféle politikai és társadalmi bonyodalmak a zászlójukra tűzzék.
Számos európai országban elterjedt szimbólumként ismert, amely a női vadászok és vadászfeleségek "védelmezőjeként" funkcionál. Ezen kívül a német hegyi vadászok emblémájaként is szolgál, míg a Dél-Tiroli Néppárt (SVP) címerének kiemelkedő növénye. A svájci hadsereg tábornokainak rangjelzései között is megtalálható, így sokféle kulturális és katonai jelentőséggel bír.
Svájc nem hivatalos virágaként tisztelik, és a Havasi gyopár-kalózok (Edelweisspiraten) is e szelíd növény védelmére keltek, amikor a náci rezsim ellen lázadtak. Ennek a gyönyörű virágnak azonban nemcsak a fiatalok hűségével kellett szembenéznie, hanem számos bonyodalommal is, amelyek évszázadok során övezték. Szerencsére a Havasi gyopár mindezekről mit sem tudott, és azóta is megőrzi ártatlanságát, miközben a történelem különféle mozgalmainak jelképévé vált.
Kép: Halmos Monika @rozsakunyho
Európában az 1860-as évektől kezdődő és egyre népszerűbb alpesi turizmus indította el a havasi gyopár kultuszát. Erre rátett egy lapáttal az is, hogy Erzsébet királyné, a közkedvelt Sisi - mint a természetért és a hegyekért rajongó úrhölgy - pompás hajzuhatagában is szívesen viselte ezeket kis ragyogó fehér virágokat hajékszerek formájában. Addig a havasi gyopár békésen nőtt a hegyoldalakon, nem bántotta senki, a hegyi emberek nem ismerték gyógyító hatását, nem használták a mindennapjaikban.
A városlakók idealizált képet festettek a hegymászásról, a természetjárásról, a hamar népszerűvé vált turizmusnak viszont kapóra jött egy ilyen törékeny, ám életerős alpesi virág. A havasi gyopárban megtalálták a tökéletes logót: tömören, egyértelműen és szívhez szólóan fejezte ki a turizmussal kapcsolatos ideákat. Hogy teljesen legyen a havasi gyopárra épített brand, az 1873-ban alakult Német-Osztrák Alpinista Szövetség az emblémájának választotta.
Kép forrása: 123RF
Egy váratlan hírnév érkezett e kis virág életébe. Ahhoz, hogy valóban kiemelkedővé váljon, további különleges tulajdonságokkal kellett felruházni. Így lett nem csupán figyelemre méltó, hanem szinte elérhetetlen is. Ahhoz, hogy valaki rátaláljon egy ilyen ritka szépségre, meredek, csúszós hegyoldalakat kell meghódítania, miközben bátorságáról és elszántságáról tesz tanúbizonyságot.
A hegycsúcsok iránti szenvedélyük révén a természet szerelmesei összefonódtak a hófehér csúcsokkal, ahol a havasi gyopár bátran bontogatja szirmait a tiszta levegő ölelésében. Ez a gyönyörű látvány éles ellentétben áll a sűrű városi forgatag zűrzavarával, ahol az emberek fáradtan tolakodnak a szennyezett utcákon, mintha csak egy másik világban élnének.
A XIX. század végén az alpinisták aggodalommal figyelték a virágok körüli új kihívásokat, amelyeket a feltörekvő turizmus hozott magával. Úgy gondolták, hogy a turisták áramlása, az újonnan divatossá váló virágkereskedelem felboríthatja a természetes rendet, és a vadvirágok, amelyeket addig csak a hegyek rejtett zugai őriztek, hirtelen elérhetővé válnak a polgári kertekben. Ez a helyzet pedig fenyegette azokat az idealizált képeket, amelyeket a havasi gyopárról és más hegyi növényekről alkottak. Az alpinisták attól tartottak, hogy a virágok szépsége és ritkasága, amelyet évtizedekig óvatosan megőriztek, hamarosan elértéktelenedik, amint bárki lehetőséget kap arra, hogy olcsón hozzájuthasson a természet csodáihoz.
Kép forrása: 123RF
A növények védelmezőinek küzdelme árulkodó jele a polgári értékeknek, tükrözve azt a félelmet, hogy a demokratikus átalakulások során esetleg elveszítik kiváltságaikat. Néhány író a "lecsúszott proletárok" analógiájával illette a természetes élőhelyüktől távol felnövekvő vadvirágokat, utalva ezzel arra, hogy a természet is szenved a társadalmi változások következményeitől.
Az alpesi táj, valaha békés és idilli, most hidegháborús hadszíntérré változott, ahol a szerencsétlen havasi gyopár, akaratlanul is, a harcok frontvonalába került, mintha csak a természet kegyetlen játékának áldozata lenne.
Közben, mint mindig, ragyogott, hogy elbűvölje az arra sétálók szívét.
Kép forrása: 123RF
Ennél sokkal kedvesebb történetekben is fel-feltűnik a havasi gyopár: a Romy Schneider főszereplésével játszott Sissi-trilógiában, ahol a fiatal császár is nagy bátorsággal tép egy virágot szerelme jeléül. A muzsika hangja című klasszikus hollywoodi musical pedig egy hazafias szerelmi vallomás a kietlen kőszirtek őslakójáról, a havasi gyopárról. Asterix és Obelix a népszerű képregényben Helvéciába indul a kizárólag a magaslatokon fellelhető, ritka virágért, és izgalmas kalandokba keverednek közben.
A havasi gyopár, melynek gyökerei a sztyeppék világába nyúlnak vissza, az idő múlásával és az évszázadok során fokozatosan nyugatra vándorolt, felfedezve új otthonait.
Kép forrása: 123RF
A Kárpátok, az Alpok 1800 méter feletti, mészkősziklás fennsíkjain találhatunk rá. Arasznyi magasságú, párnácskákat alkotó növény, levelei lándzsa alakúak, filcszerűen szőrösek, bársonyosak. Közülük éppen csak kidomborodnak a csillag formájú virágok. Fészkes virágzata 8-10 sárga virágocskából áll, amely 5-15 fénylő, fehér fellevelet visel.
A csillogó fehérséget a felületét borító szőrök légbuborékai okozzák, amelyek visszaverik a beeső fényt, védik a növényt a kiszáradástól, és odavonzzák a megporzókat. Így alkalmazkodik a rideg körülményekhez.
Kép forrása: 123RF
A havasi gyopár, ez a gyönyörű és ritka virág, nyár közepétől szeptember végéig bontogatja szirmait. Érdekessége, hogy ha leszakítjuk, akkor is megőrzi báját, sőt, szárítva is megmarad szépsége, amit az albumomban található példány is bizonyít. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a virág letépése szigorúan tilos, és az eredeti élőhelyein különböző szankciókkal sújtják azokat, akik megszegik ezt a szabályt. Érdemes tiszteletben tartani ezt a csodás növényt és megóvni természetes élőhelyét!
A kertészetek ajánlása alapján sziklakertbe ültethetjük, akár magról, akár palánták segítségével.
Hazánkban érdemes óvatosan bánni a havasi gyopár termesztésével, mivel csupán néhány helyen tudunk olyan ideális feltételeket teremteni, ahol valóban jól fejlődhet. E nélkül pedig a belőle fakadó öröm és elégedettség is hiányozni fog.
Egy tökéletes elhelyezkedésű sziklakertben természetesen kísérletezhetünk ezzel, de talán sokkal izgalmasabb, ha nem a saját kertünkben próbálkozunk, hanem egy szép nyári napon útra kelünk. Felfedezhetjük a Kárpátok és az Alpok páratlan kincseit, például a havasok zord csúcsainak gyönyörű ékkövét, mint amilyen egy alpesi arborétum vagy a Máramarosi-hegység Nemzeti Parkja. Képzeljük csak el, ahogy a friss hegyi levegő átjárja a lelkünket, miközben a természet csodáit csodáljuk!