Nem célszerű antibiotikumot fejleszteni az Uzsoki utcai baktérium ellen.

Az Uzsoki Utcai Kórház intenzív osztályán három beteget egy olyan baktérium fertőzött meg, amely a legerősebb antibiotikumoknak is ellenáll. Az esetről az RTL híradója számolt be.

Az ATV Start című műsorában Lisziewicz Julianna biológus, immunológus beszélt a fertőzések és a gyógyszeripar kapcsolatáról, valamint egy olyan módszerről, mellyel olyan ritka betegségek is gyógyíthatók, amelyekre a gyógyszeriparnak nem éri meg antibiotikumot fejleszteni.

Vissza 1940-ig, egy olyan időszakba lépünk, amikor a világ színpadán feszültek a feszültségek, és a történelem már a második világháború felé sodródott. Ekkoriban a társadalmakban mélyreható változások zajlottak, a politikai hatalmak küzdelmei és a gazdasági krízisek hatásai érezhetőek voltak. A technológiai újítások, mint a rádió és a mozi, új lehetőségeket teremtettek a kommunikációban és a szórakoztatásban, miközben a mindennapi emberek élete tele volt kihívásokkal. A művészetek és a kultúra is ekkor éltek virágzásukat, a jazz, a klasszikus zene, és a festészet irányzatai mind hozzájárultak egy sokszínű és vibráló kulturális élethez. Az emberek mégis a háború előtti nyugalmat keresték, miközben a feszültségek egyre inkább fokozódtak. Ez az időszak tehát nem csupán a konfliktusok előszobája volt, hanem egy olyan korszak is, amely tele volt reményekkel, álmokkal és a jövőbe vetett hitet kereső emberekkel. A történelem e szakasza emlékeztet minket arra, hogy a változás mindig a küszöbünkön áll, és hogy a múlt tanulmányozása segíthet a jövő formálásában.

"Vegyük újra szemügyre a baktériumok világát! 1928-ban Fleming forradalmi felfedezése, a penicillin, új korszakot nyitott az orvostudományban. A második világháború alatt azonban sokan szenvedtek baktériumos fertőzések következtében, ami arra ösztönözte a gyógyszeripart, különösen a Pfizert, hogy nagyüzemi termelésbe kezdjen a penicillin gyártásában. 1940-re, a D-nap idejére, már elérhető volt a penicillin, így a fronton jelentősen csökkent a fertőzések miatt bekövetkező halálozások száma" – osztotta meg gondolatait a szakember a műsor során.

Az antibiotikumok jelentős tudományos és orvosi áttörést hoztak, amely segített csökkenteni a halálozási arányokat. Napjainkban számos antibiotikum áll rendelkezésre, ezek azonban csak bizonyos baktériumtípusokra hatnak, és folyamatosan megjelenik a rezisztencia, azaz a gyógyszerekkel szembeni ellenállás. "Az Uzsoki kórházban tapasztalt eset is azt mutatja, hogy a legfejlettebb antibiotikumok sem képesek legyőzni ezt az újonnan felfedezett baktériumot" - tette hozzá Lisziewicz Julianna.

Nem érdemes belefogni.

"Erre persze szintén ki lehetne fejleszteni egy hatékony antibiotikumot, ám a gyógyszeriparnak ez nem éri meg, mert egy nagyon ritka betegségről van szó: ha évente legfeljebb száz beteg kapja el a világon ezt a baktériumos fertőzést, még ha halálos is, egy új gyógyszer fejlesztésébe nem fognak pénzt fektetni", mondta a szakember.

Ráadásul rengeteg olyan antibiotikum-rezisztens baktérium van, ami halált okoz kórházi fertőzésekben. A kérdés az, hogy miként gyógyíthatók az ilyen ritka betegségek.

A fágterápia egy különleges és izgalmas megközelítés a fertőzések kezelésében, amely a bakteriofágok, vagyis a baktériumokat megölő vírusok alkalmazásán alapul. Ez a terápia a klasszikus antibiotikumok alternatívájaként jelentkezik, és különösen figyelemre méltó lehetőségeket kínál azokban az esetekben, amikor a baktériumok rezisztenssé válnak a hagyományos gyógyszerekkel szemben. A fágterápia során a specifikus bakteriofágokat választják ki, amelyek képesek célzottan elpusztítani a káros baktériumokat, miközben a hasznos baktériumflórát érintetlenül hagyják. Ez a célzott megközelítés nemcsak hatékonyabbá teheti a kezelést, hanem csökkentheti a mellékhatások kockázatát is. Bár a fágterápia már évtizedek óta ismert, napjainkban újra felfedezik, és kutatások folynak annak érdekében, hogy jobban megértsük működését és alkalmazási lehetőségeit. A jövőben talán még szélesebb körben elérhetővé válik, így új reményeket adva a krónikus vagy nehezen kezelhető fertőzésekben szenvedők számára., melyet egyedi igényekre szabott gyógymódként ismerünk, már több országban, például Belgiumban, Grúziában és Oroszországban hivatalosan is elérhető. Magyarországon és a legtöbb európai államban azonban még nem terjedt el, holott jelentős megoldást kínálhatna a különböző egészségügyi problémákra. Lisziewicz Julianna megjegyezte, hogy a fágterápia költséghatékonyabb alternatívát jelentene, mint a hagyományos új gyógyszerek kifejlesztése.

A fágterápia egy különleges és izgalmas megközelítés a fertőzések kezelésében, amely a bakteriofágok, vagyis a baktériumokat megölő vírusok alkalmazásán alapul. Ez a terápia a klasszikus antibiotikumok alternatívájaként jelentkezik, és különösen figyelemre méltó lehetőségeket kínál azokban az esetekben, amikor a baktériumok rezisztenssé válnak a hagyományos gyógyszerekkel szemben. A fágterápia során a specifikus bakteriofágokat választják ki, amelyek képesek célzottan elpusztítani a káros baktériumokat, miközben a hasznos baktériumflórát érintetlenül hagyják. Ez a célzott megközelítés nemcsak hatékonyabbá teheti a kezelést, hanem csökkentheti a mellékhatások kockázatát is. Bár a fágterápia már évtizedek óta ismert, napjainkban újra felfedezik, és kutatások folynak annak érdekében, hogy jobban megértsük működését és alkalmazási lehetőségeit. A jövőben talán még szélesebb körben elérhetővé válik, így új reményeket adva a krónikus vagy nehezen kezelhető fertőzésekben szenvedők számára.

Újfajta megközelítéssel veszi fel a harcot Kintses Bálint és kutatócsoportja korunk egyik legnagyobb kihívásával, az antibiotium-rezisztenciával szemben, írta meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lapja tavaly.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai közel öt éve kutatják az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának háttérmechanizmusait. Kutatásuk célja, hogy olyan új, bakteriofág-alapú eljárást fejlesszenek ki, amellyel személyre szabottá tehető a betegek kezelése.

A csodafegyver

A bakteriofágok olyan különleges vírusok, amelyek kizárólag baktériumokban képesek szaporodni, így az emberi szervezetre nincsenek káros hatással. Ezért potenciálisan ígéretes "fegyverekként" alkalmazhatók az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bakteriofágok hatásspektruma viszonylag korlátozott: egy adott fágfajta csupán bizonyos baktériumokkal szemben hatékony. Ennek következtében elengedhetetlen, hogy a megfelelő terápiás megközelítés kidolgozásához pontosan ismerjük, mely baktériumok okozzák a betegséget, figyelmeztet a szakmai folyóirat.