Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel: Mit tehet a munkavállaló? A munkaviszony felmondása sok esetben bonyolult helyzeteket eredményezhet, különösen, ha a felek közös megegyezésről beszélnek. Munkavállalóként fontos tudni, hogy milyen lépéseket
Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltatója jogellenesen megszüntette a munkaviszonyát? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária, elismert munkajogi szakértő, osztotta meg véleményét.
A kérdés részletesen így szólt: Munkáltató jogellenesen, közös megegyezés aláírása nélkül, mégis közös megegyezéssel megszüntette a határozatlan időre szóló munkaszerződést, és ezt a NAV-hoz bejelentette a 24T1041-es nyomtatványon. A munkaviszony végéről a NEAK értesítőjét a munkavállaló tárhelyére megkapta. Munkavállaló a közös megegyezést nem fogadta el, erről levélben értesítette munkáltatót, és azt várja el munkáltatótól, hogy szabályos felmondással szüntesse meg a munkaviszonyt. A munkaviszony jogszabályoknak megfelelő lezárása még nem rendeződött. Milyen módon tudja munkavállaló jelezni a hatóságok felé, hogy ez a munkaviszony valójában még nem szűnt meg?
SZAKÉRTŐI VÁLASZUNK
Sajnos a munkáltató eljárásával megszűnt a munkaviszony, a hatóságok felé nem tud lépéseket tenni. Ezt nem befolyásolja azon tény sem, hogy a munkáltató ezt jogellenesen tette meg. Az ugyanis, ha a felek között nem jött létre megállapodás a munkaviszony megszüntetése tekintetében, és a munkáltató sem felmondást, sem azonnali hatályú felmondást nem közölt, mégis kijelentette a munkavállalót az illetékes szervek nyilvántartásából, érvénytelen eljárás, és ellentétes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseivel.
Munkavállalóként fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy bár a jognyilatkozatok alaki követelményeinek megszegése esetén azok érvénytelennek minősülnek, van egy kivétel: ha a felek közös akaratából a jognyilatkozat végrehajtásra kerül. Például, ha egy munkavállaló szóban hozzájárul a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, és ezt a magatartása is alátámasztja – mondjuk nem tér vissza a munkába másnap, vagy átadja a munkakörét – akkor a munkaviszony megszüntetése írásbeli dokumentáció nélkül is érvényesnek tekinthető.
Az Mt. 29. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén - a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve - a 82-84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 82. § lényege az, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt azzal, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 távolléti díjának összegét. A munkavállaló ezen túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg. Kár hiányában a munkavállaló az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.
A fentiek alapján a jelen helyzetben a következő lépéseket teheti: bírósághoz fordulhat, érvényesítve jogait a fent említett jogkövetkezmények tekintetében, mindezt 6 hónapos elévülési időn belül. Noha ügyvéd igénybevétele nem kötelező, célszerű lenne jogi tanácsot kérnie az eljárás megkezdéséhez.
