A magyarok egyre inkább elhagyják a tágas családi otthonokat.

Bognár Katalin, a GDN Ingatlanhálózat - GARDEN City irodájának vezetője szerint a fiatalok igényei megváltoztak: szeretnék, ha a szüleik a közelükben lennének, hogy segítséget nyújthassanak, de nem vágynak arra, hogy egy fedél alatt éljenek velük. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján Budapesten és az agglomerációban a nagy családi házak iránti kereslet folyamatosan csökken, mivel a többgenerációs lakóhelyek már nem vonzzák a fiatalokat.

A nukleáris vagy kiscsalád, ahogy a szociológia nevezi, a 20. században vált általánossá, szorította vissza a paraszti társadalomra jellemző kiterjesztett család együttélését. A hagyományosan mezőgazdaságból élő réteg számára a munkás kéz szükséglete tette természetessé, hogy szülők, gyerekek, unokatestvérek együtt éljenek és közösen műveljék a földet.

A városiasodás és az ezzel párhuzamosan zajló polgárosodás azonban más értékek mentén szerveződő közösségeket alakított ki. Az vált jellemzővé, hogy apa és anya gyermekeikkel él egy fedél alatt, a házasság után külön otthont teremtve. A magyar társadalom a második világháború után újjáépülő országban már ezen az úton haladt.

A lakótelepek, valamint a Kádár-kockák elterjedése gyökeresen megváltoztatta a lakhatási paradigmát, és hozzájárult ahhoz, hogy a család fogalmát egy szűkebb keretben kezdjük el értelmezni.

Ennek ellenére sokáig, főként a magas telekárak miatt, épültek olyan házak, melyek, bár külön lakásban, de egy épületben tartották a szülőket, nagyszülőket. Az elmúlt években ennek a trendnek is vége, ma már nehéz az ilyen ingatlanokra vevőt találni.

A hálózat tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az agglomeráció ingatlanpiaca mellett a főváros külső kerületeiben még 6-7 évvel ezelőtt is népszerűek voltak a tágas, többszintes családi házak. Ezek az ingatlanok ideálisak voltak arra, hogy több generáció egy fedél alatt éljen, így könnyítve a mindennapi élet terheit. A fővárosból kiköltözők közül sokan úgy vélték, hogy egy nagyobb ingatlanban való közös lakhatás nemcsak praktikus, hanem gazdaságilag is előnyösebb megoldás.

Az utóbbi években azonban a 300-400 négyzetméteres családi házakat nehezen lehet eladni, ennek oka amellett, hogy megváltoztak a szokások az, hogy ezek jelentős része régi, elavult épület, amire költeni kell. A legnagyobb probléma általában a gépészeti megoldásokkal van, a régi, elavult fűtési rendszerek átalakítása és módosítása költséges és sokszor nehezen kivitelezhető - mondta el Bognár Katalin. A szakértő arról is beszélt, hogy némi ráfordítással az ilyen ingatlanokból ki lehet alakítani 2-3 olyan lakást, amelyek keresettek a piacon. Ehhez külön mérőórákra van szükség, illetve sok esetben szigetelésre és egyéb felújítási munkákra. De jelenleg a 2-3 szobás lakásokra van a legnagyobb kereslet, így piacképessé tehető az eladhatatlan ház.

A többgenerációs házaknál - ha a hitelezés oldaláról közelítünk - az a legfontosabb kérdés, hogy önálló albetétek-e a lakások - mondja Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont vezetője. Ha egy házban két önálló lakás van bejegyezve, akkor két külön ügylet a megvásárlásuk, akkor is, ha egy család a vevő. Ezeket az adásvételeket a hitelezés során is külön kezelik, így, ha a vevők és a lakás megfelel a feltételeknek, CSOK és támogatott hitel is felvehető.

Nehezebb a helyzet, ha nem önálló ingatlanokról van szó, ilyenkor hiába van két lakás, egy ügylet zajlik, melynek keretében résztulajdont vásárolnak a vevők és mindenkit be kell vonni a hitelbe, emiatt azonban a fiataloknak járó támogatások már nem elérhetők, mert az állami segítség feltétele, hogy csak az lehet tulajdonos, aki a támogatást kapja. Van azonban megoldás ezekben az esetekben is. Ha a ház jogilag nincs megosztva, de készül egy használati megállapodás, amiben alaprajzzal egyértelműsítve szerepel, hogy ki mely részeket birtokolja, akkor az egyes lakások önállóan is forgalomképessé válnak. A hitelezés szempontjából az is nagyon lényeges, hogy a mérőórák közösek vagy sem, az almérők létesítése feltétele a hitelezhetőségnek.

Az eladhatóság és a hitelezés szempontjából ideális megoldás az, ha a tágasabb, több generáció igényeit is kielégítő ingatlanok társasházként funkcionálnak, és minden lakás külön mérőórákkal rendelkezik. Ez a megközelítés nemcsak a lakások értékét növeli, hanem a fenntartási költségek átláthatóságát is javítja.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérlek, vedd figyelembe, hogy a következő jogi információk tájékoztató jellegűek.