Megkezdődött a párbeszéd: Európa vezető hatalma Putyinnal tárgyal - Mit hozhat a jövő?

Két év elteltével ismét találkozóra került sor Scholz és Putyin között.

November 15-én Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy órás telefonbeszélgetést folytattak, amelyet Berlin kezdeményezett. Ez a megbeszélés volt az első ilyen jellegű találkozójuk azóta, hogy 2022. december 2-án utoljára tárgyaltak. A két vezető legutolsó személyes találkozója pedig még az ukrajnai konfliktus kitörése előtt, 2022. február 15-én zajlott Moszkvában, ahol Putyin kilenc nappal a teljes körű invázió előtt kijelentette, hogy nem kíván háborút.

Scholz X-oldalán a párbeszédről így fogalmazott:

Telefonbeszélgetést folytattam Putyin elnökkel, és felszólítottam, hogy fejezze be a támadó háborút Ukrajna ellen, és vonja vissza csapatait. Oroszországnak hajlandóságot kell mutatnia arra, hogy tárgyaljon Ukrajnával - egy igazságos és tartós béke céljából.

A kormányzati forrásokból származó német hírek alapján a megbeszélés során a következő témák merültek fel:

A tudomásom szerint ez egy kifejezetten üzleti fókuszú, alapos és rendkívül nyílt diskurzus volt, amely során a résztvevők világosan kifejezték saját véleményüket.

Olaf Scholz vasárnap a brazíliai G20-csúcsra indulva újra megszólalt a telefonbeszélgetésről, amely időközben belföldről és külföldről is több kritikát kapott. A kancellár azzal védte meg a Putyinnal való kapcsolatba lépést, hogy fontosnak tartotta eloszlatni azokat az esetleges tévképzeteket, melyek szerint a Nyugat felhagyna Ukrajna támogatásával. Emellett megjegyezte, hogy miután Donald Trump megválasztásával Washington és Moszkva között újraindulhat a legfelsőbb szintű kommunikáció,

nem lenne jó ötlet, ha az amerikai és az orosz elnök tárgyalásokat folytatna, és egy fontos európai ország vezetője nem tenné ezt meg ugyanígy.

Scholz ugyanakkor azt is elmondta, Putyin háborús elképzelései mit sem változtak.

A beszélgetés nagyon részletes volt, de hozzájárult annak felismeréséhez, hogy az orosz elnök háborús nézeteiben kevés változás történt - és ez nem jó hír

- jelentette ki a kancellár.

Scholzot mind hazai, mind nemzetközi szinten erős kritikák érték a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése miatt. Németországban nem csupán az ellenzéki CDU/CSU fejezte ki ellenérzéseit, hanem még a kisebbik koalíciós partner, a Zöldek is éles szavakkal bírálta a kétoldalú párbeszédet. Külön érdekesség, hogy mindez a koalíció harmadik tagjának, a liberális FDP-nek a távozása után történt, amely alig két héttel ezelőtt döntött úgy, hogy kilép a kormányból, miközben február 23-án előrehozott választások várhatóak.

Robin Wagener, a Zöldek külpolitikai képviselője szombaton éles kritikát fogalmazott meg Olaf Scholz kancellárral kapcsolatban, kijelentve, hogy Scholz soha nem volt ennyire tehetetlen, mint most, miután a koalíció megbomlott. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Putyin jól tudja ezt a gyengeséget, ami miatt úgy döntött, hogy szóba áll a német vezetővel. Wagener úgy véli, kérdéses, hogy Scholz "békekancellárként" kíván-e nekivágni a közelgő választásoknak, mivel ez a lépés könnyen vezethet ahhoz, hogy a kampányja tartalmátlan marad, akárcsak a korábbi "klímakancellárként" folytatott próbálkozása.

A legnagyobb eséllyel az előrehozott választások megnyerésére készülő CDU külpolitikai szakértője, Jürgen Hardt, éles kritikát fogalmazott meg Olaf Scholz ellen, mondván, hogy a legutóbbi telefonhívásával Putyin propagandáját erősítette. Johann Wadephul, a CDU Bundestag-képviselője is osztotta ezt a nézetet, és hangsúlyozta, hogy a telefonbeszélgetés kizárólag belpolitikai motivációk vezérelték, úgy véli, hogy a kancellárt inkább a közvélemény pozitív megítélése érdekli, mintsem Ukrajna védelme.

A legélesebb kritikát külföldi körökből nem más, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogalmazta meg, ami nem meglepő. Scholz előzetesen értesítette őt a tervezett beszélgetésről, és Zelenszkij kifejezte kérését, hogy ne folytasson párbeszédet Putyinnal. Azonban miután a beszélgetés lezajlott, Zelenszkij az X közösségi platformon a következőt írta:

Scholz hívása a véleményem szerint kinyitja Pandora szelencéjét. Most már lehetnek más beszélgetések és telefonhívások is. Csak szavak és szavak. És ez pontosan az, amire Putyin régóta törekszik. Számára döntő fontosságú, hogy gyengítse elszigeteltségét, valamint Oroszország elszigeteltségét, és hogy pusztán tárgyalásokat folytasson, amelyek nem vezetnek sehová. Évtizedek óta ezt csinálja.

Zelenszkij ukrán elnök véleménye szerint Scholz hívása lehetőséget adott Oroszországnak arra, hogy elkerülje politikájának megváltoztatását. Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nem szüksége van egy újabb "Minszk 3" megállapodásra, hanem valódi békére van szükségük. Ezzel a "Minszk 1" és "Minszk 2" nevű egyezményekre utalt, amelyeket Oroszország és Ukrajna német és francia közvetítéssel alakított ki a donbaszi konfliktus kirobbanása után. Azonban ezen egyezmények feltételeit egyik fél sem tartotta be, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök két alkalommal is reagált a telefonbeszélgetésre. Pénteken, közvetlenül a beszélgetés után még ezt írta ki az X-re:

Éppen most érkezett egy telefonhívás Scholz kancellártól, aki megosztotta velem a Vlagyimir Putyinnal folytatott eszmecseréjének részleteit. Örömmel hallottam, hogy nem csupán elítélte az orosz agressziót, hanem hangsúlyozta a lengyel álláspontot is: "Ukrajnáról semmit Ukrajna nélkül."

Vasárnap viszont, miután Ukrajnát egy jelentős orosz rakéta- és drónoffenzíva sújtotta, már ezt a megállapítást tette:

Putyint senki sem fogja megállítani telefonhívásokkal. A tegnap esti támadás, amely az egyik legnagyobb volt ebben a háborúban, bebizonyította, hogy a telefonos diplomácia nem helyettesítheti az egész Nyugat valódi támogatását Ukrajna számára. A következő hetek döntőek lesznek, nemcsak a háború, hanem a jövőnk szempontjából is.

Az üzenet kritikájának célpontja név nélkül is Olaf Scholz volt.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, úgy tűnik, hogy a kancellár előzetesen tájékoztatta a közelmúltbeli beszélgetésről, ám a találkozó után nem kívánta kommentálni az eseményeket. Macron kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin nem hajlandó a békére, és nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni. Ezzel szemben Franciaország elkötelezett marad Ukrajna támogatása mellett. Az államfő hangsúlyozta, hogy Kijev szövetségeseinek egységes álláspontot kell képviselniük, és egy valódi, megadás nélküli béke elérésére kell törekedniük. A francia elnök környezetéből származó információk szerint jelenleg nem tervez újabb egyeztetést Putyinnal.

Olaf Scholz már október elején fontolgatta, hogy felvegye a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal. Annalena Baerbock, a zöldpárti külügyminiszter október 11-én kijelentette, hogy Putyin nem kíván telefonbeszélgetésre kerekedni Scholzzal. Csak három nappal később a Kreml reagált, tagadva Baerbock szavait, és közölve, hogy Scholztól nem érkezett hozzájuk megkeresés a tárgyalásokra, de Putyin nyitott bármiféle megbeszélésre.

A felek tehát egymásnak ellentmondó kijelentéseket tettek, és természetesen nem ismerhetjük a színfalak mögötti valóságot. Mégis, nem tűnik túlzottan merész feltételezésnek, hogy az orosz elnök az amerikai elnökválasztás előtt nem tartotta alkalmasnak a német kancellárral való találkozót. Jelenleg azonban két lényeges változás következett be október óta:

Putyin számára ebben a helyzetben jól jöhet egy ilyen beszélgetés, mivel:

Scholz számára külpolitikai szempontból kockázatos lépést jelentett egy ilyen tárgyalás lebonyolítása, mivel ezzel gyakorlatilag felborította azt a hallgatólagos konszenzust a Nyugaton, miszerint Putyinnal nem érdemes párbeszédet folytatni.

Ilyen "kibeszélésre" korábban csupán a katonailag semleges Ausztria, valamint Orbán Viktor Magyarország élén adott példát. (A magyar miniszterelnök júliusi moszkvai látogatását Scholz nem ítélte el kifejezetten, bár hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor a magyar kormányfőként járt ott, míg az EU-t Charles Michel képviseli.) Másrészt Donald Trump megválasztása éppen arra ösztönözheti az európai vezetőket, hogy ők is kapcsolatot létesítsenek Putyinnal, ahogyan azt az új amerikai elnök ígérte. Mindenesetre Zelenszkijétől eltekintve, Scholzot igazán erős külföldi bírálat nem érte a hívás miatt.

A német kancellár számára belpolitikailag megérheti a Putyinnal való kapcsolatba lépés. Scholz ugyan csak december 16-án áll a Bundestagban bizalmi szavazás elé, de a választási kampány gyakorlatilag már elkezdődött. Múlt szerdán a Bundestagban Scholz összecsapott a CDU/CSU kancellárjelöltjével, Friedrich Merzcel, és kijelentette, a maga kancellársága is hozzájárult ahhoz, hogy nem történt eszkaláció az orosz-ukrán háborúban. Ismételten kijelentette, nem hajlandó Taurus rakétákat küldeni Ukrajnának, szemben Merzcel, aki viszont azt mondta néhány nappal ezelőtt egy interjúban, hogy hatalomra kerülése esetén 24 órás ultimátumot adna Putyinnak, és ha nem fejezi be a háborút, megadná az engedélyt Kijevnek mélységi támadásokra Oroszország területén, majd megkezdené a Taurusok leszállítását. (Hétfőn már a kisebbik koalíciós partner Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck is jelezte, hogy hajlandó lenne Taurusokat küldeni Ukrajnának.)

Scholz most a béke hírnökeként kíván megjelenni Németországban, szemben a "héja" Merzzel, miközben részben igyekszik elvenni a szelet a Moszkvával való párbeszédet sürgető szélsőjobboldali AfD és a szélsőbaloldali BSW hajójából.

A pénteki telefonbeszélgetés tehát Putyin és Scholz szempontjából is hasznos lehet. Kérdés persze, lesz-e folytatás, akár Putyin és Scholz, akár Putyin és más európai vezető részéről. Mindenesetre a két vezető megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak.