Az Orbán-kormány az adatkezelési jogokkal való visszaélésre készül, miközben a NAV-ot és a Magyar Államkincstárat kampánycélokra használja fel.
A kormányzati tájékoztatás mostanra olyan mértékben vált nyilvánvalóvá és szükségszerűvé, mint ahogyan azt az utóbbi időszakban megszokhattuk; így tehát nyílt propagandával lesz dolgunk. A kormány ugyanis a valós szükségletekből eredő felhatalmazás helyett megerőszakolja az adóhatóság adatkezelési jogosultságát – nyilatkozta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, egy friss kormányrendelet kapcsán, amelyet a Népszava elsőként észlelt.
Az Ukrajnában háborúra és annak humanitárius következményeire hivatkozva lazított a kabinet az adatvédelmi szabályokon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Államkincstár (MÁK) mostantól közvetlenül küldhet kormányzati üzeneteket az üembereknek. Az augusztus 14-én hatályba lépő rendelet indoklása szerint - derült ki a Magyar Közlönyből - kulcsfontosságú, hogy az állami kedvezményekről és támogatásokról szóló információk a lehető legtöbb emberhez eljussanak. Vagyis, hogy "biztosított legyen a közvetlen kapcsolattartás az állampolgárok és az érintett állami szervek" között.
Ennek érdekében a NAV hozzáférhet többek között azok személyes adataihoz - név, lakcím, értesítési cím, e-mail -, akik adókedvezményre, adóalap-kedvezményre vagy adómentességre jogosultak,
illetve kedvezményes adózást választottak. Az adatkezelés célja a kormányzati üzenetek eljuttatása és a kedvezmények érvényesítésének elősegítése, meghatározott időtartamban, az adótitok védelme mellett.
Az adatkezelési szabályok enyhítése lehetővé teszi, hogy a NAV és a MÁK is aktívan részt vegyen az Orbán-kormány kommunikációs kampányaiban.
Ligeti Miklós véleménye szerint ez pontosan olyan jogsértő árukapcsolás, mint amikor a kormány azokat a kommunikációs platformokat használta választási kampányának népszerűsítésére, amelyeken az emberek kezdetben a Covid-hírek miatt regisztráltak.
Nyilvánvaló, hogy a formai szempontból megalapozzák az adatkezelés kereteit,
A magyar hatóságok, akik a szabályok betartatásáért felelősek, valószínűleg nem fognak különösebb erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy észrevegyék a jogsértéseket.
- Emelte ki a TI jogi igazgatója, hozzátéve, hogy ez a kérdés széles körben érint számos embert, hiszen szinte mindenki él valamilyen formában adókedvezménnyel. A szakértő ezzel kapcsolatban megfogalmazta kérdését: miért is következik az adókedvezményhez kapcsolódó adatkezelési felhatalmazásból, hogy én értesítést fogok kapni arról, hogy például Magyar Péter éppen milyen tevékenységeket folytat?
Ligeti Miklós álláspontja alapján a MÁK esetében a rendelet 33 pontban részletezi, kiknek az adatai használhatók fel tájékoztatási célokra. E lista szinte minden érdeklődő csoportot magában foglal: nyugdíjasokat, fogyatékossággal élő személyeket, továbbá azokat, akik családtámogatásban, lakástámogatásban vagy különböző hitelprogramokban vesznek részt, mint például diákhitel, munkáshitel, babaváró hitel, CSOK Plusz, vagy a Vidéki Otthonfelújítási Program, illetve az Otthon Start FIX 3%. Amennyiben bármely elérhetőség, például lakcím vagy e-mail cím, hiányzik, a MÁK jogosult arra, hogy más állami szervtől vagy az elektronikus azonosítást biztosító szolgáltatótól kérje az adatokat, amely köteles nyolc napon belül megadni azokat. E jogszabály kiterjeszti az adatkezelést a Nemzeti Sportinformációs Rendszer, a horgászregiszter és az őstermelői nyilvántartás adataira is, így bővítve a felhasználható információk körét.
Ligeti Miklós úgy véli, hogy ez újabb bizonyíték arra, hogy egy állampárti rendszer működik, habár nem teljesen úgy, ahogy az MSZMP idején. A Fidesz nem rendelkezik közhatalmi jogkörökkel, hiszen például még hatósági főosztályuk sincs, de ennek ellenére az állami eszközöket, a szabályozási kereteket, az adatkezelési rendszereket, valamint a NAV erőforrásait saját politikai céljaik szolgálatába állítják.
