Elképesztő, hogy mennyi élelmiszer kerül a szemétbe - Ön mennyit dob ki az átlagos fogyasztóhoz viszonyítva?
Minden évben több százezer tonna még fogyasztható élelmiszer végzi a kukákban, ami hazánkban átlagosan egy háztartás számára körülbelül 160 000 forintnyi veszteséget jelent. A legfrissebb Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett fenntarthatósági indikátorok tanulmánya alapján egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége körülbelül 84 kg, és ennek jelentős része, mintegy fele, elkerülhető lenne. Az egyes feleslegesen megtermelt élelmiszerek, mint például egy szelet kenyér, gyümölcs vagy hús, olyan erőforrásokat pazarolnak el, mint az energia, víz és munkaerő, amelyek összességében milliárdos nagyságrendű gazdasági veszteségeket és komoly környezeti problémákat okoznak.
Az élelmiszerlánc minden egyes fázisa - termesztés, betakarítás, csomagolás, szállítás, feldolgozás és kereskedelem - komoly ökológiai lábnyommal jár. A háztartásokban keletkező hulladék azonban az Európai Unióban is az egyik legmagasabb arányt képviseli: a teljes élelmiszer-hulladék több mint 55 %-át dobják ki otthon. Magyarországon ez az arány még ennél is rosszabb, meghaladja a 70 %-ot.
Ez a pazarlás nem csupán anyagi szempontból jelent veszteséget: a kidobott élelmiszerek előállítása közben keletkező üvegházhatású gázok hozzájárulnak az éghajlatváltozás felgyorsulásához, míg a túlzott vízfelhasználás fokozza a vízhiányos időszakok valószínűségét. Mindeközben a világ számos pontján több százmillió ember küzd az alultápláltsággal és a napi betevő falat hiányával.
Magyarországon számos civil és üzleti kezdeményezés dolgozik azon, hogy enyhítse a fenntarthatóság és az élelmiszerpazarlás közötti feszültséget. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely 2005 óta aktívan működik ezen a területen, évről évre összegyűjti azokat a még fogyasztható, de a kereskedelem vagy a feldolgozóipar számára feleslegessé vált élelmiszereket, és eljuttatja azokat rászoruló családokhoz. 2018-ban például rekordot döntöttek, hiszen több mint 10 667 tonna élelmiszert tudtak szétosztani, míg 2023-ban közel 9 533 tonna élelmiszer került megmentésre a hulladéktól. E siker mögött részben egy új, közvetlen logisztikai rendszer áll, amely lehetővé teszi, hogy az élelmiszer-áruházakból közvetlenül a partnerszervezetekhez jussanak el a felajánlott termékek, így a gyűjtési folyamat gyorsabbá és hatékonyabbá vált.
Ugyanakkor az innovációt az üzleti szektor is képviseli. A 2020-ban indult Munch nevű digitális platform négy fiatal ötlete nyomán a vendéglátóhelyek, boltok és szállodák maradék, de friss és biztonságos ételeit 40-70 %-os kedvezménnyel értékesíti. Globálisan tavaly több mint 1,8 millió csomagot és 2 500 tonna élelmiszert mentettek meg, Romániában a Bonapp felvásárlásával már hatezer partner és 3,5 millió felhasználó segíti a felesleg csökkentését. A platform idén további délkelet-európai piacokon - Bulgáriában, Horvátországban, Görögországban, Szerbiában és Szlovéniában - terjeszkedik.
Az Európai Unió 2022-es statisztikái szerint egy főre jutó élelmiszerhulladék átlagosan 132 kg évente, azonban a tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Míg Cipruson és Dániában ez a mennyiség meghaladja a 200 kg-ot, addig Szlovénia és Horvátország mindössze körülbelül 70 kg élelmiszert pazarol el. Magyarország 84 kg-os adatával az uniós átlag alatt helyezkedik el, de még mindig távol áll attól, hogy a fenntarthatóság szempontjából kívánatos szintre csökkentse a pazarlást.
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az Európai Unió vállalásai 2030-ig a kiskereskedelem és a háztartások szintjén az egy főre jutó élelmiszer-hulladék felére csökkentését célozzák meg. Ehhez elengedhetetlen a társadalmi szemléletváltás, a technológiai újítások bevezetése, valamint a hatékony szabályozás alkalmazása. A megelőzés kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban: a tudatos tervezés, az okos "maradék-hasznosítás" és a korai újraosztási lehetőségek révén jelentős eredményeket érhetünk el a pazarlás csökkentésében. Az élelmiszerbankok, digitális platformok és vállalati kezdeményezések összefogása lehet a kulcs ahhoz, hogy egy igazságosabb és környezetbarátabb élelmiszer-ellátási rendszert építhessünk ki.
