Még mindig jelentős lemaradásban vagyunk a megtakarítások kialakításában.

Ingyenes lakossági befektetői klubrendezvény, melyet elsősorban privát és prémium banki ügyfeleknek ajánlunk, a részvétel ingyenes.

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab és a Portfolio közös kutatásának célja az volt, hogy feltérképezzük olvasóink pénzügyi szemléletét. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan viszonyulnak saját pénzügyeikhez, mennyire érzik magukat tudatos döntéshozóknak ezen a területen, és mely befektetési vagy megtakarítási lehetőségeket részesítik előnyben.

A válaszadók többsége pénzügyi szempontból tudatosnak tekinti magát. A legnagyobb arányban az ötös értékelést választók tűntek ki, míg az összesített értékelések átlaga 4,29-re rúgott egy ötfokú skálán.

Mindössze 3% jelezte, hogy inkább nem érzi magát tudatosnak. Az átlagos mértékhez képest tudatosabbnak tartják magukat a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, valamint az átlag feletti jövedelműek.

A válaszadók 90,6%-a arról számolt be, hogy rendelkezik valamilyen megtakarítással vagy befektetéssel. Azok, akik nem tudtak megtakarítani, legfőképpen arra hivatkoztak, hogy a bevételeik jelentős részét hiteltörlesztésekre kell fordítaniuk, vagy esetleg más típusú megtakarításaik vannak. Emellett sokan jelezték, hogy a mindennapi szükségleteik kielégítése érdekében minden fillérre szükségük van, így nem marad pénzük a megtakarításra.

Különféle attitűdállításokkal kapcsolatos véleményeket vizsgáltunk azon személyek körében, akik rendelkeznek megtakarítással vagy befektetéssel. E csoport tagjaira jellemző, hogy tudatosan készülnek nyugdíjas éveikre, és aktívan érdeklődnek a különböző megtakarítási lehetőségek iránt. A válaszadók túlnyomó része úgy érzékeli, hogy jelentős tudással bír a megtakarítási formákról. Megfigyelhető, hogy a legkevésbé elterjedt vélekedés az volt, hogy a nyugdíj még távol van, ezért nem rendelkeznek konkrét megtakarítási célokkal.

A megkérdezettek körében a legelterjedtebb forma a megtakarítások állampapírban való elhelyezése, ami egyértelműen dominál. Emellett az önkéntes nyugdíjpénztárak is népszerű választásnak számítanak. A részvények, deviza és készpénz aránya szintén jelentős, hiszen ezek a lehetőségek több mint 40%-os részesedéssel bírnak a portfóliókban.

Kutatásunk eredményével kapcsolatban az MBH Befektetési Bank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettesét, Nyitrai Győzőt kérdeztük.

Az elmúlt időszakban a pénzügyi tudatosság növekedése egyre inkább megfigyelhető az emberek körében. Az emberek nemcsak a pénzügyeik kezelésére, hanem azok tervezésére és optimalizálására is nagyobb figyelmet fordítanak. A digitális eszközök és alkalmazások elterjedésével könnyebben nyomon követhetik kiadásaikat, megtakarításaikat és befektetéseiket, ami hozzájárul a tudatosabb pénzügyi döntésekhez. A nemek közötti eltérések is érdekes képet mutatnak. A kutatások szerint a nők gyakran óvatosabbak a pénzügyi döntéseikben, míg a férfiak hajlamosabbak kockázatosabb befektetésekre. Ugyanakkor a nők egyre inkább részt vesznek a pénzügyi tervezésben, és sok esetben aktívan keresnek információkat, hogy jobban megértsék a pénzügyi piacokat. A pénzügyi tudatosság növekedése tehát a nemek között is megfigyelhető, bár a megközelítések és a prioritások eltérőek lehetnek. Összességében elmondható, hogy a pénzügyi tudatosság terén tapasztalható fejlődés nemcsak az egyének életére van pozitív hatással, hanem a közösségi szinten is hozzájárul a stabilabb gazdasági környezethez.

Bár a kutatásban a válaszadók többségében pénzügyileg tudatosnak vallották magukat: egy ötfokozatú skálán egész jó, 4,29-es átlag jött ki, a válaszadók 40%-a szinte naponta foglalkozik a megtakarításai kezelésével, 40% pedig havi szinten, vagyis ez alapján azt mondhatnánk, hogy 10-ből 8 ember havonta egyszer legalább ránéz a pénzügyeire. Azonban azt gondolom, hogy ez egy picit túl rózsaszín kép. Az Európai Unió folyamatosan méri a háztartások pénzügyi tudatosságát, és a legutolsó, tavalyi eredmények alapján Magyarország az alsó harmadban van az EU országok közül, tehát nem állunk annyira jól, mint ahogy érzik magukról a válaszadók. A kutatási eredmények alapján

A férfiak közül 10-ből 4-en naponta intézik pénzügyeiket, míg a hölgyek ezt általában havi szinten teszik.

és általában azt látjuk, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább gyakrabban foglalkozik a pénzügyekkel. A középfokú végzettségűek inkább havi szinten, de van, aki félévente, vagy akár csak évente. A nyugdíjba vonulásra való felkészülésben még inkább el vagyunk maradva, az EU-ban a válaszolók 42%-a érzi úgy, hogy elég lesz a megtakarítása idősebb korára, nálunk ez csak 26%. Ez sajnos a kutatásunkban is visszaköszönt, nagyon kevesen vannak, akik tudatosan készülnek a nyugdíjas éveikre.

Mi lehet az oka annak, hogy ennyire lemaradtunk? Milyen tényezők játszanak szerepet ebben a helyzetben?

Úgy vélem, a helyzetet két fő tényezőre lehet visszavezetni. Az egyik az, hogy bár sokan azt hisszük, tudatosan tervezzük a jövőnket, és igyekszünk lépéseket tenni anyagi biztonságunk érdekében, a valóságban gyakran nem cselekszünk. Ha megkérdeznénk valakit a rendszeres megtakarítás fogalmáról, valószínűleg az önkéntes nyugdíjpénztár jutna eszébe, hiszen azt a munkaadója is támogatja. Az önálló, rendszeres megtakarítás azonban sajnos csak kevesek számára válik rutinná.

Az MNB egyik legutóbbi felmérése alapján a hazai keresőképes felnőtt lakosság csupán 40%-a az, aki megtakarít. Ez nagyon közel van ahhoz a több éves nemzetközi tapasztalathoz, miszerint a lakosság egyharmada képes megtakarítani, egyharmada képes, de nem akar, és egyharmada nem képes és így sajnos nem tud megtakarítani.

A másik lényeges szempont, amely hatással van a megtakarítások felfogására, az az, hogy mit értünk megtakarítás alatt. Magyarországon a háztartások körében rendkívül elterjedt az ingatlanok tulajdonlása, ami miatt sokan a lakóingatlanokat is megtakarítási formának tekintik. Különösen az alacsonyabb jövedelmű családok esetében látszik, hogy az ingatlanok valójában reál eszközök, nem pedig pénzügyi befektetések, így a vagyontárgyak állandósága és stabilitása sokak számára fontosabb, mint a hagyományos pénzügyi eszközökbe való invesztálás.

A hazai háztartások összmegtakarításain belül mekkora a nyugdíjmegtakarítások aránya? Milyen típusú nyugdíj-előtakarékossági forma a leginkább jellemző?

A legfrissebb felméréseink szerint a megtakarítások között a nyugdíjmegtakarítások aránya 37%-ot képvisel, és ezen belül az önkéntes nyugdíjpénztár dominál. Ez annyit jelent, hogy a teljes megtakarítási összeg körülbelül egyötödét az önkéntes nyugdíjpénztár teszi ki. Érdekes módon, amikor korábban arról érdeklődtünk, hogy az emberek milyen célokat tűznek ki maguk elé, a válaszok élén a tartalékképzés állt. Ezt követte a gyermek lakásának biztosítása, majd a személyes egészség, a nyaralás, az autó vásárlása, és csak ezt követően érkezett a nyugdíjra való felkészülés.

Manapság a nyugdíjcél már a legfontosabb három prioritás között foglal helyet.

Korábban 40 éves kor felett már 7 vagy több éve gyűjtött a lakosság nyugdíj céllal, mostanra viszont már a 30 éves korosztály is elkezdett megtakarítani idősebb korára. Vagyis egyre korábban ismerik fel az emberek, hogy szükség van arra, hogy hosszú távon takarítsanak meg.

Az alacsonyabb jövedelműek számára a havi 5-10 ezer forintos megtakarítás egy reális és elérhető cél lehet. Ha ezeket az összegeket a jelenlegi 5%-os éves kamat mellett fektetjük be, az eredmények lenyűgözőek lehetnek. Például, tíz év elteltével a megtakarításunk körülbelül 1,5 millió forintra gyarapodhat. Húsz év múlva ez az összeg már 4 millió forintot is elérheti, míg harminc év múltán akár 8 millió forintra is rúghat. Ekkorra a hozamok már túlszárnyalják a befizetett összeg nagyságát. A hosszú távú megtakarítások esetében az időfaktor és a kamatos kamat hatása kiemelkedően fontos, hiszen a nyugdíj lényegében egy valós, hosszú távú befektetésként tekinthető.

Az öngondoskodás és az előre tervezés szerepe az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett. Az emberek egyre inkább tudatában vannak a jövőbeli kihívásoknak, legyen szó anyagi biztonságról, egészségmegőrzésről vagy akár személyes fejlődésről. Az utóbbi időszak bizonytalanságai és a globális események rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos a felkészültség és a tudatosság. Sokan elkezdtek tudatosabban bánni a pénzügyeikkel, hosszú távú célokat tűznek ki, és aktívan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével javíthatják életminőségüket. Ezen kívül a digitális eszközök elterjedése lehetővé tette, hogy az emberek könnyebben hozzáférjenek az információkhoz, és így jobban tervezhessék meg a jövőjüket. Összességében tehát elmondható, hogy az öngondoskodás és az előre tervezés nem csupán trenddé vált, hanem alapvető szükségletté, amely segít az egyéneknek a stabilitás és a biztonság megteremtésében.

A válaszadók 90%-ban nyilatkoztak úgy, hogy rendelkeznek megtakarítással, ezen belül is a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a 30 és 60 év közötti férfiak voltak azok, akik azt mondták, hogy nekik van megtakarításuk. Viszont azért azt fontos látni, hogy ezek a megtakarítások valójában nem feltétlen értékpapír alapú megtakarítások, hiszen az értékpapír számlával rendelkezők aránya továbbra is csak 20% körüli. Az értékpapír célok jellemzően 50 éves kor felett jelennek meg. Mondhatjuk, hogy ez egy életkori sajátosság, hiszen előtte alapvetően a hitelfelvétel a domináns, és 40 évnél fordul át ez a gondolkodás. Ilyen téren az elmúlt időszakban ebben nem láttunk jelentősebb változást.

Az állampapírok elérhetősége hogyan hatott annak kiválasztására, hogy milyen befektetési vagy megtakarítási formát választanak az emberek?

Ha 2014-re tekintünk vissza, akkor láthatjuk, hogy a háztartásoknál a betétek és az értékpapírok aránya szinte egyenlő volt, körülbelül 50-50%-ban oszlottak meg az összmegtakarításon belül. Azonban a legfrissebb, szeptemberi MNB statisztikák szerint ez a tendencia megváltozott: az értékpapírok már több mint kétharmadát teszik ki az összmegtakarításnak, ami az értékpapírosodás folyamatának egyértelmű jele. Tíz évvel ezelőtt a háztartási értékpapír-megtakarításokból a befektetési alapok részesedése közel 50% volt, míg az állampapírok aránya 40% körül mozgott. Mostanra azonban ez az arány megfordult. Az idei szeptemberi adatok alapján az állampapírok már a háztartások értékpapír-megtakarításainak felét képviselik, míg a befektetési alapok aránya 40% körüli. Ez egyértelműen mutatja, hogy jelentős átrendeződés zajlik a megtakarítási formák között. Jelenleg is érvényes, hogy a pénzügyi tudatosság és a befektetési lehetőségek iránti érdeklődés folyamatosan nő, ami új irányokat és lehetőségeket teremt a háztartások számára.

Amikor a hozam eléri a kétszámjegyű szintet, a párnacihából származó pénz végre útnak indul a megtakarítási piac irányába.

A jelenleg érvényes 5%-os kamatkörnyezetben a befektetési alapok és az állampapírok között kiegyensúlyozottabban oszlik meg a megtakarított tőke.

A fiatalabb generáció pénzügyi tudatossága napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik a mindennapi életükben. Az elvárásaik általában a transzparenciára, a fenntarthatóságra és a technológiai innovációkra építenek. Sokan közülük már fiatalon tudatosan kezelik a pénzügyeiket, és fontosnak tartják, hogy a pénzügyi döntéseik összhangban legyenek az értékrendjükkel. A pénzügyi információk forrásai is változóban vannak; míg a korábbi generációk főként hagyományos médiából, például könyvekből és szakmai folyóiratokból tájékozódtak, addig a fiatalok gyakran az online platformokat, közösségi médiát és blogokat veszik igénybe. A digitális világ lehetőségei révén könnyen hozzáférhetnek különféle pénzügyi tanácsokhoz, oktatóvideókhoz és interaktív alkalmazásokhoz, amelyek segítik őket a tudatos döntéshozatalban. Ezen felül, sokan közülük közvetlen tapasztalatokat is szereznek, például diákmunkák vagy startup projektek révén, ami tovább növeli a pénzügyi ismereteiket és készségeiket. Az új technológiák, mint például a kriptovaluták és a fintech megoldások, szintén izgalmas lehetőségeket kínálnak számukra, hogy innovatív módon közelítsenek a pénzügyekhez.

A legfrissebb megfigyelések alapján egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a fiatalok tudatossága folyamatosan növekszik, és ez a jelenség szoros kapcsolatban áll a technológiai fejlődéssel és a tudatos döntéshozatallal. A 20-50 éves korosztály körében egyértelmű tendencia figyelhető meg: ők már legfőképpen szakmai internetes portálokon keresztül szerzik be információikat. Ezzel szemben az 50 év felettiek továbbra is a hagyományos információforrásokra támaszkodnak, mint például banki és biztosítási tanácsadók, valamint az ismerősök, akikből merítik tudásukat és tapasztalataikat.

Figyelemre méltó, hogy noha a fiatal generáció egyre inkább az online térben keres információkat, mégsem preferálják, hogy befektetéseiket digitális platformokon bonyolítsák le.

A kisebb megtakarítások és a spórolás nyomon követése valóban elérhető feladat, ám amikor komolyabb pénzügyi befektetésekről van szó, sokan szakértőkhöz fordulnak. Ilyenkor a pénzügyi tanácsadók és banki ügyintézők segítségét kérik, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Természetesen létezik egy olyan korosztály, amely magabiztosan navigál a pénzügyi és banki online platformokon; jellemzően a magasabb jövedelmű és magasabb iskolai végzettségű férfiak tartoznak közéjük. Ők úgy vélik, hogy képesek önállóan meghozni a szükséges döntéseket. Azonban mivel az információk özöne zúdul az ügyfelekre, érdemes a szakértők véleményére is figyelmet fordítani, hogy biztos alapokon álló döntéseket tudjunk hozni.

A termékekkel kapcsolatos elvárások terén egy figyelemre méltó változás figyelhető meg, amely a közelmúlt eseményeinek következménye. Korábban a befektetési döntések fő szempontja a magas hozam volt, ezt követte a biztonság. Azonban az utóbbi időszak magas inflációs környezete miatt az értékállóság mostanra a második legfontosabb tényezővé lépett elő. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy...

bármelyik korosztályt is nézzük, az értékálló, tehát az inflációt meghaladó hozamot biztosító megtakarításokat keresik, és csak utána jön a likviditás és a biztonság, az alacsony kockázat.

Szerintem egy nagyon jó irány az, hogy a fiatalok rendszeresen foglalkoznak a megtakarítással. Elkezdődött az a gondolkodás, hogy amellett, hogy környezettudatosan élnek, és a fogyasztást próbálják optimalizálni, egyre fontosabb, hogy vannak céljaik, amikre félre tudnak tenni, rendszeresen gyűjteni.

A cikk publikálását az MBH Bank támogatta.

A címlap képe egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrását a Getty Images biztosítja.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból részletes tájékoztatást nyújtanak.