Még mindig az amerikai álom után sóvárogunk: egy kényelmes otthon, két csodás gyermek, és egy friss, hűsítő narancslé, ami minden reggelünket édesebbé teszi.

Hogyan befolyásolja a korábbi szülési élmény az újabb terhesség vállalását? Egy traumatikus vagy éppen ellenkezőleg, pozitív szülésélmény mély hatással lehet az anyák döntéseire. Egy fiatalok körében végzett átfogó felmérés rávilágított, hogy minden negyedik nő mérlegeli, hogy újabb gyermeket vállaljon, ha korábban nehéz szülésen ment keresztül. Az Index családtervezési sorozatának legfrissebb részében ezt a fontos és érzékeny kérdést fogjuk részletesebben megvizsgálni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-es közlése szerint tavaly 77 500 gyermek született Magyarországon, ami 7725-tel (9,1 százalékkal) kevesebb az előző évhez képest, és az eddigi legalacsonyabb éves születésszám az 1949 óta vezetett statisztikákban. Ennek kapcsán az Anyafalva Kismama Applikáció tulajdonosa, Jansik C. Aisha az Indexnek beszélt arról, mi állhat az adatok mögött.

A kétgyermekes Aisha célul tűzte ki, hogy informálja és tájékoztassa az anyákat. A szakmai tények mellett mélyen hisz abban, hogy a pozitív szülésélményekre is érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Beszélgetéseket folytat azokkal, akik számára a szülés örömteli élmény volt, mivel minden egyes történet számos értékes tanulságot hordozhat. Ennek érdekében felmérést készített a szülések és a szülésélmények közötti összefüggésekről is.

A válaszadók túlnyomó része a 26 és 35 év közötti korosztályból kerül ki, és házasságban élnek. A csoport jelentős része felsőfokú végzettséggel bír. Érdekes módon, a megkérdezettek 97,4%-ának van legalább egy gyermeke, és a legtöbben egy vagy két gyermeket nevelnek, akik közül a legfiatalabbak 0-2 évesek.

Kérlek, add meg a szöveget, amelyet egyedivé szeretnél tenni, és szívesen segítek benne!

Aisha a születésélménnyel kapcsolatban megjegyezte, sok olyan anya van, akinek egy korábbi rossz szülés-tapasztalat vette el a kedvét egy újabb terhességtől. Bár az is igaz, a válaszok alapján a szülésélmény negatív volta csupán az esetek negyedénél befolyásolta a gyermekvállalási kedvet, ez az arány mégsem elhanyagolható. Komoly társadalmi és egészségügyi üzenetet hordoz magában. Negatív tapasztalat lehet például, amikor (bizonyos kórházakban) a szülések futószalagszerűen történnek: az élmény nem személyes, a dúlákat vagy az apát nem engedik be, így az anya támogatás nélkül marad ebben a fontos életeseményben.

Az ügyeleti rendszer egy ígéretes megoldás lehet, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az orvos és a szülésznő teljes mértékben a szülő nő mellett álljanak, anélkül, hogy a sürgetés terhe nehezedne rájuk. Ezzel a megközelítéssel igazán olyan minőségben támogathatják a szülést, ahogy azt a szakmájuk választásakor álmodták.

Aisha elmondja, applikációjának már több mint 100 ezer felhasználója van, közülük sokan eltértek eredeti terveiktől, mert vagy kevesebb gyermeket vállaltak, mint amennyit szerettek volna (57,2 százalék), vagy épp többet (9,9 százalék). A változás mögött főleg anyagi okok, munkahelyi problémák vagy a segítség hiánya áll.

A pozitív élmények ösztönözhetik a további gyermekvállalást, míg a negatív tapasztalatok elvehetik a kedvet.

Számomra rendkívül fontos, hogy a szülészeti ellátórendszer minősége kapcsán felelős és árnyalt megközelítést alkalmazzunk. Amikor a rendszer hiányosságaira utalunk, elengedhetetlen, hogy ezt úgy tegyük, hogy ne általánosítsunk, és ne keltsünk félelmet a leendő anyákban. Ha valóban az anyák támogatása a célunk, akkor nem szabad tovább mélyítenünk a szakadékot az egészségügyi szakemberek és a kismamák között. Hazánkban rengeteg elhivatott és empatikus szakember dolgozik, akik mindent megtesznek a nők és gyermekek jólétéért.

- jegyzi meg.

Aisha kiemeli, hogy bár a kritikai szemlélet elengedhetetlen, a helyzet tisztább megértéséhez egy központi visszajelző rendszerre lenne szükség, ami a fejlődést segíti elő, nem pedig a felelősség hárítását. A kutatás résztvevői többsége a társadalmi támogatórendszert, például a bölcsődék és óvodák elérhetőségét, valamint az oktatás színvonalát közepesen stabilnak értékelte. Az állami egészségügy megítélése is vegyes képet mutat, mivel sokan számoltak be kritikus tapasztalatokról.

A családalapítás szempontjából az anyagi biztonság kérdése kiemelkedő jelentőséggel bír. A válaszadók jelentős hányada kétségekkel tekint a jelenlegi gazdasági helyzet fenntarthatóságára. Aisha kutatása alapján világossá válik, hogy az anyák többsége nem elégedett a családjuk és gyermekeik állami egészségügyi ellátásának színvonalával. Körülbelül egyharmaduk nem érzi a nyomást, hogy több gyermeket vállaljon, ugyanakkor a többségük igen, ami azt jelzi, hogy sokan küzdenek a belső feszültséggel a jövőbeli gyermekvállalásról való döntés során.

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy sokan még nem hozták meg a végső döntést a gyermekvállalás kapcsán. A válaszadók többsége arról számolt be, hogy a kedvezőbb anyagi körülmények, a rugalmasabb munkalehetőségek, a jobb egészségi állapot és a több támogatás jelentős motiváló tényezőként hatna rájuk, ha nagyobb család alapításáról van szó. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy az emberek fejében továbbra is az amerikai álom lebeg, mint a vágyott ideál.

A reklámok sztereotípiája: reggelire narancslé és palacsinta, két szöszke gyerek és egy kutya.

A szülő nők életkorának eltolódása olyan mértékűvé vált, hogy gyakran igazi csodának számít, ha az első gyermek világra jön. A második vagy akár a harmadik gyermekre pedig sok esetben már nem is marad lehetőség.