Lakatos Péter: A bérmegállapodáshoz elengedhetetlenül szükség lesz egy patikamérlegre.

Rendkívül feszültté vált a légkör a minimálbér-tárgyalások során, ami meglepő, hiszen a felek korábban már eljutottak egy konszenzusra a minimálbérről. A tavaly aláírt hároméves bérmegállapodás világos ütemtervet tartalmazott a legkisebb bérek emelésére vonatkozóan, azonban a gazdasági helyzet drámaian megváltozott azóta. Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva rámutatott, hogy a várt 3 százalékos GDP-növekedés helyett mindössze fél százalék körüli bővülés mutatkozik 2025-re, ami gyökeresen átformálja az előző számításokat. A munkaadók hangsúlyozzák, hogy most "patikamérlegre" van szükségük a bérmegállapodás kidolgozásához, nem pedig "hídmérlegre". Szerintük csak akkor nyílhat lehetőség a kétszámjegyű emelésekre, ha a vállalatok terhei csökkennek.

Már hosszú ideje nem tapasztaltunk olyan fokú feszültséget a minimálbér és a garantált bérminimum körüli tárgyalások során, mint ami idén jellemzi a helyzetet. Valójában azonban alig lenne miről diskurálni, ha a tavalyi bérmegállapodásra alapozunk. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tavaly ugyanis egyértelműen megállapodtak a felek abban, hogy milyen ütemben emelkedik a legkisebb bér a következő három évben. A probléma csupán annyi, hogy a gazdasági helyzet merőben eltér attól, amit az akkori megállapodás figyelembe vett.

"Minden körülmény arra utal, hogy a megegyezés nem lesz egyszerű, hiszen a három érintett fél – a kormány, a munkavállalók és a munkaadók – a hároméves bérmegállapodás tárgyalásánál a dinamikus gazdasági növekedés előnyeire összpontosítottak. A 2025-ös, alig 0%-os növekedésre azonban nem igazán készültek fel" – nyilatkozta Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak. A miniszterelnök az aláírás során megjegyezte, hogy "a béke gazdasági forgatókönyve" lett megalkotva – tette hozzá Lakatos.

A bérmegállapodásban rögzítették, hogy ha az idei évben a várt 3%-ot meghaladó GDP-növekedés teljesül, akkor 2026-ban a minimálbér 13%-kal nő a 2025-ös, márciusi 9%-os emelést követően. Azonban a gazdasági mutatók jelenleg nem a várakozásoknak megfelelően alakulnak, ami a VKF-megállapodás előrejelzéseit is megkérdőjelezi.

"Tudom, hogy ebben a helyzetben rosszul hangzik a szájamból - de mégiscsak mérnök az eredeti szakmám -, hogy minden mérőeszköznek van méréstartománya, és nem véletlenül van patikamérleg is és hídmérleg is. Amikor a megcélzott 3,4% helyett 0,5% lesz legfeljebb a GDP-növekedés, azt nézhetjük úgy, hogy 2,9%-ponttal kevesebb, de úgy is, hogy az elosztható rész a tervezett egyhatoda, amit - taktikailag érthető módon - a munkavállalók nehezen hallanak meg" - fogalmazott Lakatos Péter.

A megállapodásban foglaltakhoz képest viszont az elosztható kiegészítő termék mennyisége mindössze egyhatod, ami mindenképpen indokolja az újratárgyalást, még a legjobb szándék mellett is. Itt valódi precizitásra van szükség, nem elég a hídmérleg, patikamérlegre van szükség.

- vélekedett az MGYOSZ elnöke.

Lakatos hangsúlyozta, hogy a megállapodásban van egy olyan technikai részlet, amely elsőre bonyolultnak tűnhet, de rendkívül lényeges. A "bruttó átlagkereset" kifejezés szerepel benne, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért adatokat tükrözi. Jelenleg azonban két fontos probléma merül fel ezzel kapcsolatosan. Először is, pontosabban a "versenyszféra bruttó rendszeres jövedelme" az, amiről a versenyszféra érdekegyeztetése során valójában beszélünk. Másodszor pedig, a tagszervezeteink által nyomon követett rendszeres jövedelmek emelkedése alacsonyabb ütemű, mint amit a statisztikai hivatal a teljes foglalkoztatott népességre vonatkozóan jelentett - tette hozzá Lakatos.

Az MGYOSZ tagszervezetei és tagjai összesen több mint 2 millió munkavállalót foglalkoztatnak, ami jelentős szám a hazai munkaerőpiacon. "Nemrégiben elvégeztünk egy reprezentatív felmérést, amelyből kiderült, hogy a vállalatoknál a bérek emelkedése 7-7,5%-ra tehető. Ezzel szemben a KSH által mért össztársadalmi keresetemelkedés 9-9,5% között mozog. A két adat közötti eltérést számos tényező befolyásolja, többek között: egyszeri kifizetések, a közszféra bérváltozásai, a munkahelyváltásból adódó jövedelememelkedések, és az adóváltozások következtében megvalósuló, "közteher nélküli" béremelések hatásai - sorolta a szakértő. Ez alapján, ha a helyzetet ezen a logikai alapon vizsgáljuk, akkor a 9-9,5%-os növekedés helyett valójában 7-7,5%-ról beszélhetnénk.

További feszültséget okoz, hogy szokatlan és tervezhetetlen volt, hogy gyenge gazdasági teljesítmény és a pillanatnyilag erős forint mellett magas infláció van. Ez sem a megállapodás logikáját követi

- hívta fel a figyelmet Lakatos Péter.

Az idei évben újra kezdetét vettek a bértárgyalások. A következő fordulóra kedden kerül sor, ahol a résztvevők arról fognak eszmét cserélni, hogy milyen módon érdemes módosítani a bérmegállapodás feltételeit.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben egy szakmai szempontból megalapozott becslést osztott meg, amely szerint a kétszámjegyű minimálbér-emeléshez elengedhetetlen a kormány aktív közreműködése és a közterheket érintő intézkedések. Az MGYOSZ elnöke úgy véli, hogy a miniszterelnök ezzel egy olyan elvárást fogalmazott meg a munkaadók irányába, amely a 10%-os emelést feltételezve komoly kihívást jelent számukra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nem elhanyagolható, és mindenképpen megfontolandó kompromisszumot igényel.

A kormányzati támogatás lehetősége reálisnak tűnik a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szerint. A minap kifejtette, hogy az elmúlt másfél évtized során a kormány sikeresen csökkentette a szociális hozzájárulási adót 28 százalékról 13-ra. A munkáltatók jövőre 12 százalékra szeretnék csökkenteni ezt az adót, azonban fontos megjegyezni, hogy egy 1 százalékpontos csökkentés évente 200 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. Ez a lépés pénzügyi szempontból érzékeny, de Nagy Márton hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen lehet, ha célunk a kétszámjegyű minimálbér-emelés. Emellett fontos, hogy a garantált bérminimum emeléséről is megállapodásra jussunk, amely jellemzően 2 százalékponttal alacsonyabb mértékű.

Lakatos Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a garantált bérminimum ügyében még nem született hivatalos megállapodás. A minimálbér problémája nem csupán gazdasági, hanem társadalmi vonatkozásai is vannak. A munkaadók elkötelezettek az EU irányelvei mellett, de a kérdés az, hogy mennyi idő szükséges a kitűzött célok eléréséhez, ami a tervezettnél gyengébb gazdasági növekedés következtében elhúzódhat. "A garantált bérminimum szigorúan gazdasági jellegű kérdés, és mindhárom érintett fél tisztában van azzal, hogy a minimálbér-direktíva végrehajtása szorosabbra vonja a szakadékot a garantált bérminimum és a minimálbér között. Az átlagbéreknek pedig a gazdasági teljesítmény reális tükörképeiként kell megjelenniük" - mondta Lakatos.

Az EU új irányelve a "megfelelő" minimálbérek kérdésével foglalkozik, azzal a céllal, hogy minden tagországban a minimálbér elegendő legyen a munkavállalók méltányos megélhetésének biztosításához. Fontos megjegyezni, hogy az irányelv nem ír elő egységes minimálbért az unió területén, hanem arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a minimálbért az átlagbér legalább 50%-os, illetve a mediánbér 60%-os arányában határozzák meg és értékeljék.

Bár számos nemzetközi kihívás megnehezíti gazdasági helyzetünket, elengedhetetlen, hogy először saját erőforrásainkat mérjük fel, és keressük a fejlődés lehetőségeit. Lakatos véleménye szerint nemzeti termelékenységi mutatóink aggasztó képet festenek. Nyíltan beszélhetünk a "gyárkapun belüli" munkanélküliségről, ami azt jelenti, hogy a cégek, a demográfiai kihívások által előidézett szűkülő munkaerőpiac ellenére, csökkenő kereslet mellett sem hajlandók lefaragni a létszámot a szükséges minimumra. A fenntartható növekedés érdekében a hazai vállalkozásoknak jelentősen meg kellene növelniük exportorientáltságukat, nemzetközi piacokra kellene lépniük, valamint ki kellene használniuk a digitalizáció és automatizálás nyújtotta lehetőségeket. A közelgő generációváltás során pedig elengedhetetlen, hogy professzionálisabb vállalati struktúrákat alakítsunk ki.

Lakatos Péter véleménye szerint az utóbbi két év jelentős reálbér-emelkedést hozott, amely bőven meghaladta a 10%-ot, mindez azonban érdemi gazdasági növekedés nélkül történt. Az MGYOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy harmadszorra már nem vállalható, hogy "hozomra" ígérjenek. "Először konkrét eredményekre van szükség, és csak azután tudnak a munkaadók érdemben lépéseket tenni" - tette hozzá. Kiemelte, hogy különösen a nagyfoglalkoztató szolgáltatások terén kockázatos lenne a túlzott béremelési igények támasztása, különösen a hazai kis- és középvállalkozások védelme érdekében.