Korábban kritizálta őket, most viszont próbálja megnyerni a magyar közösséget - Simion udvarló szavai az erdélyi magyarok felé.

George Simion, a szélsőjobboldali politikai figura, a román elnökválasztás második fordulójában meglepő módon egy sokkal visszafogottabb kampányt folytat, amely nem csupán a hagyományos támogatóit célozza meg, hanem a magyar kisebbség felé is nyit. Az egykori úzvölgyi események kapcsán ismertté vált Simion mostani stratégiája szembemegy korábbi, radikálisabb megnyilvánulásaival, és egy moderáltabb politikai arculatot próbál kialakítani. Kérdés, hogy ezzel a megközelítéssel sikerül-e megerősítenie pozícióját, és megnyernie a második fordulót, miközben a Nagy-Románia eszméje továbbra is a háttérben bujkál.

Május 18-án kerül sor a román elnökválasztás második fordulójára, ahol két jelentős politikai figura méri össze erejét. Az egyikük George Simion, aki korábban magyarellenes megnyilvánulásai, valamint az úzvölgyi magyar katonai síroknál végrehajtott akciója révén vált ismertté. A másik versenyző Nicusor Dan, a liberális USR párt egykori alapítója, aki már elhagyta a pártot, és jelenleg Bukarest főpolgármestereként tevékenykedik. A választás kimenetele jelentős hatással lehet a román politikai tájra.

Ahogyan az első forduló eredményei kapcsán korábban már említettük, figyelemre méltó, hogy az elnökválasztás második körébe Simion személyében egy szélsőjobboldali jelölt is bejutott. Ez az esemény sok párhuzamot mutat a 2000-es elnökválasztással, amikor szintén egy szélsőjobboldali politikusra, a Nagy-Románia Párt akkori elnökére, Corneliu Vadim Tudorra lehetett leadni a szavazatokat. Tudor akkor végül csupán a szavazatok egyharmadát tudta megszerezni, ami végül súlyos vereséget jelentett számára.

Ahogyan egykoron Ion Iliescu, aki a kommunista pártállam részeként tevékenykedett, úgy most Dan is azon fáradozik, hogy létrehozzon egy választási koalíciót a szélsőjobboldallal szemben. Ezzel célja, hogy a közvélemény-kutatásokban több szavazatot tudjon felmutatni, különösen az előző AUR-elnök Simionnal folytatott versenyében. A többség megszerzéséhez pedig elengedhetetlenül szüksége van a magyar szavazók támogatására is.

A korábban focihuligánként és szélsőjobboldali ideológiákért harcoló Nagy-Romániáért elkötelezett politikai aktivistaként ismert Simion, már az első választási forduló előtt is, majd azóta is, igyekszik magát egy sokkal mérsékeltebb jelöltként feltüntetni. Ezzel a taktikával próbálja elkerülni, hogy Dan egyszerűen a szélsőjobboldali jelzőt használva egy ellenzői koalíciót kovácsoljon össze ellene.

Ráadásul Simion nemcsak a mérsékeltebb megnyilatkozásairól ismert, hanem a magyar közönség felé is nyitottabbá válik.

Az, hogyan próbálja magát Simion a korábban róla kialakított politikai karakterét moderáltabbnak bemutatni, jó példája az első forduló után az Euronewsnak adott interjúja.

Az interjú során Simion magát euro-realistaként jellemezte, amivel lényegében csak más szóval írta le a mélyebb európai integrációt ellenző euszkeptikus nézeteit, valamint hangsúlyozta, hogy pártja, az AUR annak az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládnak a tagja - egyben ő az alelnöke -, aminek meghatározó pártja az Olaszországban kormányzó Giorgia Meloni vezette Fratelli d'Italia, vagy a 2023-as lengyel parlamenti választásokat megelőző nyolc évben Lengyelországot vezető PiS - utóbbi egyik emblematikus figurája, Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnök még a kampányidőszak előtt Bukarestben is járt Simion érdekében.

Sőt, azt is hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök és a Republikánus Párt természetes szövetségesei Romániában az AUR. Donald Trump Jr. még Bukarestbe is ellátogatott a kampány során, ami még inkább megerősíti ezt a kapcsolatot. Ennek következtében az AUR ideológiája és szakpolitikai nézetei nem csupán a politikai mainstreamtől eltávolodott utópiák, hanem számos országban jelentős politikai tényezőként jelennek meg.

Az interjú során Simion érdekes módon új megvilágításba helyezte ukrajnai kitiltását. Míg az ukrán hatóságok hivatalosan azzal indokolták a döntést, hogy nyilatkozatai sértik Ukrajna területi integritását és szuverenitását, Simion másképp látja a helyzetet. Szerinte valójában az a probléma, hogy túlságosan is kiáll a közel 150 ezer fős román kisebbség védelme mellett, amely Ukrajnában él. Ezt a védelmet egyébként a román kormány által közzétett dokumentumban is említik, ami tovább árnyalja a helyzetet.

Azonban nem csupán nézeteinek árnyaltabb kifejezésével, vagy pártjának európai és nemzetközi politikai beágyazottságának hangsúlyozásával igyekszik magát olyan jelöltként bemutatni, aki a múlthoz képest sokkal szélesebb társadalmi rétegeket képes megszólítani. Érdekes tapasztalat, hogy a szélsőjobboldali kormányok nem mindig folytatnak olyan radikális politikát, mint amit a kampányidőszakban ígértek; erre példa Meloni és pártja Olaszországban, Geert Wilders vezette PVV Hollandiában, illetve az FPÖ Ausztriában 2017 és 2019 között. Emellett a magyar kisebbségek irányába is nyitottságot mutat.

A BBC-nek adott interjújában a politikus hangsúlyozta, hogy együttműködnének a magyar kormányfővel az illegális migráció és a demográfiai kihívások kezelésében. Kiemelte, hogy közös fellépésük célja, hogy szembeszálljanak a Közép- és Kelet-Európában sokszor érthetetlen woke és neomarxista ideológiákkal, amelyek szerinte fontosabbak, mint a múltban lezárt ügyek.

Az Euronews értesülései szerint Simion nem csupán szavakkal igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatát a magyar miniszterelnökkel; a kampánycsapatának több tagja is aktívan kapcsolatot tart a magyar kormányzattal, hogy a második fordulóra Orbán Viktor támogatását is megszerezhessék.

A magyar miniszterelnöktől kapott támogatási pecsét jelentős előnyt nyújthat Simion számára. Bár a magyar kisebbség tagjai nem feltétlenül fognak rá szavazni, az is elképzelhető, hogy legalább annyira nem ellenzik őt a második fordulóban, hogy elmenjenek ellene voksolni. Ezzel szemben a hátrányban lévő Danna sokkal nagyobb mértékben támaszkodna a magyar szavazatokra, hiszen neki valóban sürgős szüksége lenne ezekre a voksolásokra.

miközben egyébként az RMDSZ és a történelmi erdélyi magyar egyházak a Simion elleni szavazásra buzdítanak.

Ugyan Simion elsősorban azt szeretné, hogy az egyébként általában mindig fegyelmezetten szavazó magyar kisebbség rá szavazzon, amivel kapcsolatosan akár még bizakodó is lehet az elnökjelölt. Mint Antal Róbert-István erdélyi történész a Gemisten rámutatott,

Ráadásul akadtak olyan települések is, amelyek többségében magyar lakossággal rendelkeznek, és ahol az RMDSZ-es polgármester kérését figyelmen kívül hagyva nem a párt által is támogatott egykori PNL-elnök, Crin Antonescu, hanem Simion kapta a voksok többségét.

Antal érvelése szerint a jelenség mögött az húzódik meg, hogy a román lakosság jellemzően az elnök személyétől várja a problémák megoldását. Ez különösen figyelemreméltó, hiszen a félprezidenciális rendszer következtében az elnök befolyása nem hasonlítható az amerikai elnök hatásköréhez. Ezzel szemben Simion olyan kérdésekkel és témákkal foglalkozik, amelyek sokkal inkább formálják a vidéki romániai emberek mindennapi életét, mintsem a számukra távoli és elvont külpolitikai problémák, vagy az orosz hibrid háború veszélyei.

Simion sikerei nem csupán a román társadalom 40 százalékának szélsőjobboldali nézeteiből fakadnak, hanem sokan csupán protestszavazatként támogatták őt, hogy ezzel jelezzék elégedetlenségüket a PSD és PNL által kialakított politikai rendszer iránt. Ez a rendszer évtizedeken át figyelmen kívül hagyta a vidéki Románia leszakadását és a gazdasági hanyatlás problémáit.

Egy jelentős eltérés a 2000-es elnökválasztáshoz képest, hogy Simion már nem etnikai alapon közelíti meg a politikát, ahogyan azt Tudor tette. Továbbá, az ukrajnai konfliktus és az Európai Unió ügyében is hasonló érveket használ, mint a magyar miniszterelnök, akinek a szavai sokak számára fontosak a magyar kisebbség körében.

A második forduló kampányidőszakát egyébként Simion kezdhette jobb helyzetből mint kihívója, a bukaresti főpolgármester Nicusor Dan.

Egyrészt az első fordulóban a szavazatok 40 százalékát szerezte meg szemben Dannal, aki 21 százalékpontot ért el másrészt a két forduló között közzétett közvélemény-kutatásokban eddig Simion vezet: az egyik szerint 52-48, a másik szerint 54,8-45,2 arányban - igaz, Romániában köztudottan gyakran megbízhatatlanoknak bizonyulnak a kutatások, és azoknak inkább narratívaképzési céljaik vannak.

Egyedi formába öntve: A helyzet különlegességét adja, hogy a korábbi PSD-s miniszterelnök, Victor Ponta, aki az első fordulóban független jelöltként egy sajátos baloldali trumpista kampányt vitt, most 1,2 millió szavazója figyelmét is felkeltheti. Továbbá, a PSD hivatalos bejelentése, miszerint egyik jelöltet sem támogat, szintén kedvező tényező lehet a számára.

A legnagyobb kérdés, hogy a most kialakított moderáltabb karakterével sikerül-e megtartani az eddigi szavazóit, valamint annyival bővíteni a számukat, hogy megnyerhesse a második fordulót - ez majd hétfő hajnalban fog kiderülni.