Természetesen, íme egy egyedibb megfogalmazás: "Karolina zöldellő birodalma" az Utószó élő irodalmi antológiában Ha szeretnél más jellegű átfogalmazást vagy további részleteket, kérlek, jelezd!

A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) folytatódott az Utószó című élő antológia sorozat, amely ezúttal egy izgalmas kötettel gazdagodott. Az esemény keretein belül a kortárs irodalom iránt érdeklődők bepillantást nyerhettek Wirth Imre pályafutásába. A szerzővel folytatott beszélgetést Gyöngyössy Csaba vezette, kedden délután, ahol a közönség kérdései és gondolatai is színesítették az élményeket.

Bár a beszélgetés középpontjában Wirth Imre legfrissebb műve, a "Karolina kertje" című lenyűgöző családregény állt, a rendezvény során az ICA-D és a Szépírók Társasága által szervezett legutóbbi találkozón nem csupán ennek a sokszínű történetnek a részletei kerültek terítékre, hanem a szerző életének izgalmas és kanyargós állomásai is.

A fősodoron túl is rengeteg érték és lehetőség rejlik.

Gyöngyössy Csaba tanár, a Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke a DSTV kamerája előtt kifejtette, hogy rendkívül lényeges számára, hogy a neves művészek rendszeresen részt vegyenek az Utószó sorozatban. A beszélgetést megelőzően hangsúlyozta, mennyire inspiráló, amikor kiemelkedő alkotók osztják meg gondolataikat és tapasztalataikat a közönséggel.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a mostani eseményeken is a minőség áll a középpontban: az Utószó sorozatban olyan kortárs írók művei kapnak helyet, akik jelentős és gyönyörű alkotásokkal gazdagították az irodalom palettáját. Nem mindig a mainstream irányzatokból választunk, de célunk, hogy a valódi irodalmi értékeket képviselő szerzők látogassanak el hozzánk. Ilyen kivételes alkotó Wirth Imre is, akinek legújabb kötete mellett a tavaly megjelent, Takács Zsuzsával készült beszélgetőkönyve is rendkívül izgalmas irodalomtörténeti szempontokat kínál az olvasók számára.

Wirth Imre - névjegy

Wirth Imre író, költő, szerkesztő, kritikus, muzeológus: első kötete, a Történetek az eszkimóháborúból című kisregény 1994-ben látott napvilágot, majd 2018-2022 között három verseskötete jelent meg, illetve társszerkesztője volt Az utolsó indiánkönyv című gyűjteménynek. Tavaly két kötettel jelentkezett: Takács Zsuzsával készült beszélgetőkönyve Átkelés a Szuezi-csatornán címmel jelent meg a Magvető Kiadónál, a Karolina kertje című regényt a csíkszeredai Bookart adta ki.

Pályafutását számos elismerés övezi, beleértve többek között a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat és az NKA alkotói ösztöndíjat, amelyekre méltón pályázott. 2021-ben elnyerte az Artisjus Irodalmi Díjat, míg 2023-ban a Kemény Zsigmond Irodalmi Díjjal gazdagította díjainak sorát.

A beszélgetés során fokozatosan feltárult, hogy Wirth Imre, a közel két évtizedes "eltűnés" ellenére, rendkívül izgalmas pályát futott be. Első regénye, a mára már különös fénytörésbe került "Történetek az eszkimóháborúból" (Trump, Grönland – valóban lenyűgöző párhuzamok), után kiszállt az irodalmi ringből, hogy aztán a 2010-es évek végén költőként térjen vissza. Emellett a "magyar indiánok" történetének alapos kutatójaként is bemutatkozott, ami Rosti Pál vidékén szintén érdekes szálakat szőtt a beszélgetésbe.

Az új mű, amely egyszerre töredezett és bonyolult, a legfrissebb darabja annak a pályának, amely a szerző saját életének élményeiből merít. Ez a mű nem csupán korrajz vagy családregény, hanem egy útinapló is, amelyet számtalan lírai szál szövevénye köt össze. A kritikusok kiemelik a "Karolina kertje" töredezett és szövevényes struktúráját, hangsúlyozva, hogy ezek a jellemzők hozzájárulnak a mű egyedi varázsához.

Így válik a szöveg egyszerre lenyűgözővé és gyönyörűvé, ahogy a gyermekkori emlékek felkavarodnak, mint a szélben táncoló falevelek. Az indiánok újra és újra útra kelnek, mintegy örök keresésben, és az élet, valamint az irodalom elemei nem csupán a tények szintjén, hanem a művészi szerkesztettség és az alkotás mélyebb dimenziójában is összefonódnak. És talán éppen ez a szöveg legszebb aspektusa: a sokszínűség és a kapcsolatok bonyolultsága, amelyek a valóságot és a fantáziát egyaránt gazdagítják.