Jó, jó, Merz lesz a kancellár, de ki fog valójában irányítani Németországot? - Mandiner

Megvizsgáltuk Németország összes lehetséges kormánykoalícióját, de úgy tűnik, egyik sem képes valódi lelkesedést kiváltani a német állampolgárokból.

Az internet rejtett sarkain kívül szinte senkinek sincsenek kétségei a mai németországi választások győztesével kapcsolatban. A híresen pontos német közvélemény-kutatások mindegyike egyértelműen azonosította a vezetőt.

Az azonban továbbra is abszolút rejtély, hogy miként fog ebből a győzelemből olyan koalíció kikerekedni, amely valóra váltja a németek álmait a gazdaság- és bevándorláspolitikai irányváltás tekintetében - hiszen az ezekben az ügyekben a CDU-val kompatibilis, jobboldali álláspontokat képviselő Alternatíva Németországnak (AfD) párttal, amely minden valószínűség szerint a második helyre fut be a választáson, a CDU kizárja az együttműködést. Ezzel a német jobbközép az egyetlen tisztán jobboldali, illetve stabil abszolút többséget biztosító koalíciós opciótól fosztja meg magát.

Az összes mérvadó német közvéleménykutató eredményeit aggregáló DAWUM közvélemény-kutatási trend mandátumbecslése szerint a CDU/CSU 29,9 százalékot és 219 mandátumot, az AfD 20,5 százalékot és 151 mandátumot, Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 15,3 százalékot és 112 mandátumot, a Zöldek 13 százalékot és 95 mandátumot, a Balpárt pedig 7,3 százalékot és 53 mandátumot kap a 630 fős német Bundestagban, melyben a többség 316 fővel érhető el. A másik két, bejutási küszöbhöz közeli kispártot - a liberális Szabad Demokrata Pártot (FDP) és a baloldali, de bevándorlásellenes és békepárti Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW) - kieső helyre mérik.

Ebben a mandátummegoszlásban egy jobboldali CDU/CSU és AfD koalíció számára lenyűgöző, 58,7%-os többséget jelentene, összesen 370 mandátummal.

Lehetséges viszont egy CDU/CSU-SPD koalíció, amely a német politikatörténetben "nagykoalícióként" volt ismert mindeddig, most azonban ennek már nem nevezhető, hiszen nem a pártverseny első két helyezettje, hanem az első és a harmadik fogna össze, s együtt 52,5 százalékra és 331 mandátumra jutnának. A politikailag lehetséges, senki által ki nem zárt opciók közül talán ez van a legközelebb a németek igényeihez:

A CDU/CSU és a Zöldek koalíciójának esélyei a jelenlegi DAWUM-trendek alapján nem csupán politikai, hanem számadatok szempontjából is meglehetősen gyenge lábakon állnak. A legfrissebb előrejelzések szerint a két párt együttesen mindössze 49,8%-ot érne el, ami 314 mandátumot jelentene – éppen hogy nem elegendő a többséghez. A CSU elnökének taktikai okokból való kizárása ennek a koalíciónak a megalakulásától még inkább csökkenti a valószínűséget, és nem is sokan bánnák ezt, hiszen a Zöldek már régóta elveszítették vonzerejüket, és a mögöttük álló zöld bázis is meglehetősen ingatag. A Zöldek hatalmon maradása senki számára nem tűnik kívánatosnak, mivel a párt már toxikus márkává vált a közbeszédben. Csak a CDU/CSU, a Zöldek és a Balpárt összefogása hozhatna létre zöld kormányzást, de a CDU belső döntései miatt a Balpárttal való együttműködés kizárt. Szociáldemokrata vezetés alatt pedig gyakorlatilag lehetetlen bármilyen koalíció megvalósítása.

A legfrissebb Allensbach intézet által végzett felmérés, amely a legpontosabbnak bizonyult a legutóbbi német választási eredmények kapcsán, csak minimális eltérésekkel mutatja be a politikai helyzetet. Az intézet a CDU-t erősebbnek, 32%-os támogatottsággal számolja, ami a Szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek rovására történik. Ennek következtében a kiskoalícióvá zsugorodott nagykoalíció számára egy kényelmesebb, 54%-os (340 mandátumot jelentő) többséget jósol. Ezen kívül a CDU/CSU és a Zöldek együttműködése is szűk 51,1%-os (322 mandátumot biztosító) többséget mutat.

A legfrissebb felmérés a szintén kifejezetten megbízható INSA intézettől származik, akinek vezetőjével, Hermann Binkerttel a szeptemberi keletnémet választások idején lapunk is készített interjút. Az INSA felmérése annyiban tér el az eddigiektől, hogy bejutó helyre jósolja a BSW-t is.

csak a Zöldekkel kiegészülve (63%, 397 mandátum) alkothatnának egy, a rendkívül népszerűtlen jelzőlámpa-koalícióra igencsak hasonlító kormányt. Alternatívaként bevehetnék a kormányba még a BSW-t is, azaz türingiai mintára szederkoalíció jöhetne létre 54,8 százalékos (345 mandátum) többséggel - ám szövetségi szinten Friedrich Merz ettől mindeddig elhatárolódott.

Bár az intézetek folyamatosan az 5 százalékos küszöb alatt mérik az FDP támogatottságát, a hibahatár és az utolsó pillanat eseményei miatt mégis lehetséges, hogy a párt bejut a Bundestagba. Christian Lindner, a párt elnöke és egykori pénzügyminiszter az utóbbi hetekben aktívan kampányolt azért, hogy hangsúlyozza: az FDP Bundestagba jutása automatikusan megakadályozná a CDU/CSU és a Zöldek koalícióját, ezzel pedig a népszerűtlen zöldpárt további kormányzási lehetőségeit is. Valóban, a DAWUM-trend alapján, ha az FDP bejut, a CDU/CSU-SPD és a CDU/CSU-Zöldek koalíciók nem valósulhatnak meg, csupán egy Németország-koalíció (a német zászló színeinek megfelelően: CDU/CSU-SPD-FDP) vagy egy Jamaika-koalíció (a jamaikai zászló színeit követve: CDU/CSU-Zöldek-FDP) lenne lehetséges. Az előbbi koalíció esetében a pártok közötti politikai és tartalmi viszonyok, valamint a pártvezetők közötti személyes kapcsolatok figyelembevételével sokkal nagyobb esély lenne a megvalósulásra.

A német választások során élő adásunkban folyamatosan frissítjük a legfontosabb híreket és részletesen elemezzük az eredményeket. Az élő közvetítést itt követheti nyomon: