Milyen lehetőségek rejlenek abban, hogy egy magyar e-autós nagyobb támogatást kaphasson, mint egy német?

Az Európai Bizottság felkapta az uniós szintű villanyautó-támogatás bevezetésének gondolatát. Az elképzelés jó, de az úton sok a kátyú és az elágazás.

A 2024-es év igencsak nehéz időszakot hozott az európai autóipar számára, különösen a villanyautók (EV) terén. Decemberre az akkumulátoros elektromos járművek regisztrációja 10,2%-kal csökkent az előző évhez képest. A legnagyobb európai piacokon a helyzet még súlyosabbra fordult: Németországban a visszaesés elérte a 38,6%-ot, míg Franciaországban 20,7%-kal csökkent az eladások száma. Ennek következtében a villanyautók piaci részesedése az év végére 13,6%-ra esett vissza, szemben a 2023-as 14,6%-kal. Ezek az adatok az európai autógyártók szövetségének (ACEA) legfrissebb jelentéséből származnak, és jól tükrözik a szektor nehézségeit.

A regisztrációs adatok pontosan jelzik, hogy a villanyautók tisztán piaci körülmények közt, állami támogatások, ösztönzők nélkül nem versenyképesek, a németországi visszaesés nyilvánvalóan összefügg az ottani támogatási konstrukció megszüntetésével. Magyarországon csak vállalkozások kaphatnak támogatást, de azt sem kapkodják különösebben.

A vásárlásokhoz nyújtott támogatások egyik fő szószólója az uniós színtéren Olaf Scholz német kancellár, ami igazán ironikus, hiszen a korábbi program éppen a politikus által irányított kormány megszorításainak áldozatául esett. Scholz pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD), adóvisszatérítési javaslatával kívánja ösztönözni a villanyautók vásárlását, ám ez a támogatás kizárólag a Németországban gyártott járművekre vonatkozik, és 3600 eurós összeggel járna. A kancellár kvázi ellenzéki kampányt folytat a közelgő februári szövetségi választások előtt, amelyekre a koalíciójának összeomlása miatt kerül sor. A Friedrich Merz által vezetett CDU/CSU párt jelenleg esélyesnek tűnik, de valószínű, hogy egyedül nem tud kormányt alakítani; egy lehetséges forgatókönyv szerint az SPD-vel kötne koalíciót.

Az adókedvezményeket a kereszténydemokraták átmeneti intézkedésként kezelik, miközben a végső, tartós megoldást egy uniós keretek között működő, harmonizált támogatási rendszer kialakításában látják.