A hőstressz komoly kihívást jelent a tejtermelés számára, különösen a kisebb gazdaságok esetében, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő erőforrással a megfelelő alkalmazkodáshoz. A megemelkedett hőmérsékletek és a szélsőséges időjárási viszonyok kedve
A tehenek, akárcsak mi, emlősök, és érzékenyen reagálnak a hőségre. A hőstressz nem csupán a közérzetüket rontja, hanem komoly egészségügyi és termelési gondokat is okoz. Ennek következtében nő a fertőzések kockázata, nyugtalanabbá válnak, és csökken az étvágyuk. Mindezek együttvéve jelentős tejhozam-csökkenést idéznek elő.
"A meleg időjárás közvetlenül csökkenti a termelők bevételeit" - nyilatkozta Marin Skidmore, az Illinois-i Egyetem Mezőgazdasági és Fogyasztói Közgazdaságtan Tanszékének adjunktusa, aki a kutatás egyik szerzője. A tanulmányban Jared Hutchins adjunktus és Derek Nolan, az egyetem állattenyésztési karának oktatója is aktívan részt vettek.
A kutatás keretében kilenc középnyugati állam tejtermelési statisztikáit elemezték. A vizsgálat során több mint 56 millió egyedi tehén adatait tanulmányozták, összesen 18 ezer tejgazdaságból, 2012 és 2016 között. Az elemzés nem csupán a tej mennyiségére terjedt ki, hanem figyelembe vette a tej zsírtartalmát és fehérjeösszetételét is, mivel ezek a tényezők alapvetően befolyásolják a tej minőségét és piaci értékét.
"A tejárakban nem a literek száma a döntő, hanem az, hogy mennyire értékes összetevőket tartalmaz a tej" - hangsúlyozta Skidmore.
A kutatók folyamatosan gyűjtött hőmérsékleti és páratartalmi adatokat, hogy feltérképezzék, miként befolyásolja a hőstressz az állatok teljesítményét. Ezzel a megközelítéssel próbálták feltárni a környezeti tényezők valós hatását az élőlények működésére.
A kutatások eredményei alapján a tejtermelés évente körülbelül 1%-kal csökken a magas hőmérséklet és a megnövekedett páratartalom következtében. Ez öt év leforgása alatt összesen körülbelül 635 ezer tonna, vagyis 1,4 milliárd fontnyi tejveszteséget jelentett a vizsgált gazdaságok számára.
A veszteségek nagy részét nem az extrém hőhullámos napok, hanem az enyhébb, de gyakori stresszhelyzetek okozták. Ugyanakkor egy-egy szélsőségesen meleg nap hatása kétszer akkora kiesést jelent tehénenként, mint egy mérsékelten meleg napé.
A kutatás eredményei azt is megvilágítják, hogy a kisebb méretű gazdaságok sokkal inkább ki vannak téve a hőstressz hatásainak. Azoknál az állományoknál, ahol a tehénlétszám 100 alatt van, az éves tejveszteség akár 1,6%-ra is rúghat. Érdekes, hogy ezek a gazdaságok a teljes tejtermelésnek csupán ötödét képviselik, ennek ellenére a veszteségek közel 27%-át ők szenvedték el.
A nagyobb gazdaságok felkészültebbek: ventilátorok, párásítók, nyitott oldalú istállók segíthetnek, de ezek telepítése komoly beruházást igényel. Ráadásul nincs olyan megoldás, amely teljes mértékben kiküszöbölné a hőstressz hatását.
A kutatás jövőbeli perspektívákat is felvázolt: a klímamodellek előrejelzése szerint 2050-re drámaian megnő az extrém hőség napjainak száma, ami a jelenlegi állapothoz képest akár 30%-os tejhozam-csökkenést is okozhat. Ez a jelenség különösen aggasztó a kisebb gazdaságok számára, amelyek már most is küzdenek az alkalmazkodás kihívásaival.
"Ha hosszú távon is fenn kívánjuk tartani a kis tejtermelő gazdaságok szerepét, akkor célzott támogatási programokra és kutatási beruházásokra lesz szükség" - fogalmazott Skidmore. Szerinte a jövő tejtermelésének egyik kulcskérdése az alkalmazkodás lesz, különösen a legmelegebb időszakokhoz.
