A biológiai sokféleség csökkenése egyre aggasztóbb mértékeket ölt, és nem csupán a természet ökoszisztémáit érinti fájdalmasan, hanem a globális gazdaságra is súlyos következményekkel jár. A biodiverzitás elvesztése évente ezermilliárd dolláros vesztesége
A tudósok szerint ez a globális GDP egynegyedét zabálja fel. A biológiai sokféleség csökkenésének a mezőgazdaságtól az egészségügyön át egészen az energiabiztonságig súlyos hatásai vannak.
A világgazdaság évente akár 25 milliárd dolláros veszteséget is elszenvedhet, mivel az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az energiaipar és a halászat nem számolnak azzal, hogy tevékenységük hogyan táplálja a természet, az éghajlat és az emberi egészség összefüggő válságait - állapította meg egy biológiai sokféleséggel foglalkozó nemzetközi kutatás.
- állapította meg az IPBES kormányközi tudományos-politikai platform. A 94 ország által létrehozott testület az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport megfelelője, amely a tudományról szóló hiteles globális megállapodást foglalja össze.
"Amikor ezeket a kihívásokat egyedi problémaként kezeljük, valójában erőforrásokat pazarolunk, és az erőfeszítéseink hosszú távon feleslegessé válhatnak" - figyelmeztetett Pam McElwee, a Rutgers Egyetem kutatója és a jelentés egyik társszerzője. "Ha azonban sikerülne a szakpolitikai területek összehangolása, jelentős pénzügyi megtakarításokat érhetnénk el."
A biológiai sokféleség eltűnése nem csupán egy szomorú jelenség, hanem valódi dráma, amelynek hatásai messze túlmutatnak a természet világán. Ez a folyamat olyan értékes élőhelyek és fajok elvesztésével jár, amelyek nemcsak a bolygónk ökoszisztémáit gazdagítják, hanem az emberi élet alapjait is képezik. A biodiverzitás csökkenése egy elgondolkodtató figyelmeztetés arra, hogy milyen fontos megőriznünk a természet csodáit, hiszen minden egyes eltűnt faj egy újabb lépés a globális egyensúly felbomlása felé. A mulatságosnak tűnő kifejezés mögött egy súlyos üzenet rejlik: a természet sokszínűségének védelme nem csak egy szép eszme, hanem a jövőnk záloga.
A hétfőn Namíbiában jóváhagyott jelentés, amelyet az IPBES-tagállamok 165 tudósa készített el három évnyi intenzív munka eredményeként, megdöbbentő számadatokat tárt fel. A becslések szerint a jelenlegi üzleti gyakorlatokból származó, figyelembe nem vett költségek évente 10-25 milliárd dollárra tehetők, ami a globális GDP egynegyedének megfelelő összeg. Ezek a költségek abból adódnak, hogy az iparágak nem veszik figyelembe a működésük által okozott károkat a természeti rendszerekben.
A nem fenntartható mezőgazdasági módszerek rövid távon ugyan gyorsan megnövelhetik a terméshozamot, ám a vegyszerek túlzott alkalmazása súlyos környezeti problémákat generál. Ezek a vegyi anyagok szennyezik a vízforrásokat, rontják a vízminőséget, és ezzel együtt megnövelik az emberek egészségügyi kockázatait, például a vízzel terjedő betegségek kialakulásának valószínűségét.
"A mostani rendszerünk egyik fő hiányossága, hogy nem tudjuk figyelembe venni a döntéshozatal során ezeket a kompromisszumokat, gyakorlatilag figyelmen kívül hagyjuk őket" - nyilatkozta McElwee.
- tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a válságokat "komplex, egymásra épülő hálózatként" szükséges megközelíteni, és kiemelte, hogy az üzleti döntéshozatal során értékes párbeszédet kell folytatni a kompromisszumok mibenlétéről.
