Ha a pulzusa alacsony, és ehhez további tünetek társulnak, érdemes azonnal értesíteni a mentőszolgálatot!

Ha a pulzusa alacsony, és hasonló kísérő tüneteket észlel, érdemes azonnal felhívni a mentőszolgálatot!

Az alacsony pulzus hátterében sokszor természetes okok állhatnak, azonban bizonyos kísérő tünetek megjelenése figyelmeztető jel lehet, és ilyenkor érdemes sürgősségi segítséget kérni. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, a leggyakoribb okokat elemezte, és hangsúlyozta a helyes diagnózis felállításának fontosságát.

A szívverés üteme szoros összefüggésben áll azzal, hogy az elektronikus jelek milyen sebességgel jönnek létre a szinuszcsomóban. A normális értékek 60 és 100 között mozognak, míg egy átlagos felnőtt esetében a percenkénti 70-75 szívdobbanás a megszokott.

Az alacsonyabb pulzusszámok megjelenése természetes jelenség lehet, különösen edzett sportolók esetében, akiknek szíve hatékonyabban működik, így kevesebb vért kell pumpálniuk. Egy fiatal, jó kondícióban lévő egyénnél például akár az 50-es pulzusszám is teljesen normálisnak számít, és ezt egészségesnek is minősítik.

Ahhoz, hogy hiteles és pontos eredményeket érjünk el, kulcsfontosságú a pulzus és a vérnyomás mérésének időzítése és módja. A nyugalmi pulzus meghatározásához célszerű nyugodt környezetet választani, és lehetőleg minden nap, ugyanabban az időben rögzíteni az adatokat. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy megbízható mérőeszközt használjunk a pontos eredmények érdekében.

A fizikai aktivitás során tapasztalt pulzusszám, valamint az azt követően jelentkező értékek sokat elárulhatnak a szív- és érrendszer állapotáról, ám ezek pontos értékelése mindig szakértői, kardiológusi feladat. Érdekes módon, a pulzus kézi, tapintással történő mérése is lehetséges, amennyiben valaki ügyesen megtalálja azt a pontot a nyakán vagy a csuklója alatt, ahol a pulzálás a legjobban érezhető.

A szívverés sebességét a testi edzettségen túl azonban számos tényező befolyásolja, mint például az érzelmek, a stressz, a testösszetétel, a hőmérséklet, a koffein, az alkohol és a nikotin.

Ezen felül a pajzsmirigy alulműködése is hozzájárulhat az alacsony pulzusszám kialakulásához. Emellett, ha a lassú szívverés panaszokkal jár, gyakran a szívritmust szabályozó sejtek betegségére is gyanakodhatunk.

Ezek kialakulhatnak megelőző infarktus, érelmeszesedés, öröklött hajlam talaján vagy akár mérgezés miatt.

Bizonyos egészségügyi problémák, mint például a magas vérnyomás, kezelésére alkalmazott gyógyszerek, például a béta-blokkolók, képesek csökkenteni a pulzusszámot. Ilyen körülmények között a kardiológus szakember módosíthatja a páciens gyógyszeres kezelését.

Leggyakrabban a pajzsmirigy-alulműködés miatt lassulhat le a szívverést, amely ezzel párhuzamosan magas diasztolés vérnyomást okozhat. Ezért előfordulhat, hogy alacsony pulzus mellett 80-nál magasabb a vérnyomás második értéke.

A koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, korábbi szívinfarktusok, valamint egyéb szívproblémák következtében a szív működése lelassulhat, és ezáltal nem tudja maradéktalanul ellátni a feladatait.

A szív saját, egyedi ingerületképző és ingerületvezető rendszerrel rendelkezik, amelynek középpontjában a szinuszcsomó áll, mint egyfajta karmester. Ennek a rendszernek a zavartalan működését számos tényező befolyásolja, de a vegetatív idegrendszer játszik a legnagyobb szerepet benne. Például a paraszimpatikus idegrendszer, amely az alvás, pihenés és étkezés során aktív, képes lelassítani a szívverést. Fontos megjegyezni, hogy a szinuszcsomó működésének rendellenességei a cukorbetegség egyik lehetséges szövődményeként is előfordulhatnak.

A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust produkálnak. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben előfordulhat:

Amennyiben a felsorolt tünetek, mint például mellkasi fájdalom, a karokba, állba vagy hátra kisugárzó fájdalom, valamint ájulás jelentkezik, sürgősen orvosi segítséget kell kérni. Ez különösen fontos, függetlenül attól, hogy a pulzusszám alacsony vagy éppen magas.

"Minden olyan esetben, amikor nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás" - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Sokszor már az előzetes kikérdezés kapcsán kiderülhet, hogy például egy bizonyos gyógyszer okozza az alacsony pulzust, és ha ez kardiológiai célú, változtatni is tudunk annak adagolásán.

A legtöbb esetben elengedhetetlen, hogy különböző eszközös vizsgálatokat végezzünk, mint például...

A tünetek és rizikófaktorok észlelésekor fontos, hogy a vizsgálatok mielőbb megtörténjenek. Amint megszületik a diagnózis, lehetőség nyílik arra, hogy életmódbeli változtatásokkal, gyógyszeres kezeléssel, vagy ezek kombinációjával optimalizáljuk a pulzusértéket. Bizonyos esetekben pedig kiderülhet, hogy a szívritmus szabályozásához pacemaker beültetésére van szükség.