A hazaszeretet gúnyolása: A kiképzés színpadán A hazaszeretet gyakran válik céltáblává, amikor a kiképzés során a haza iránti elkötelezettségünket próbálják megkérdőjelezni. A szavak mögött sokszor a cinizmus és az irónia rejtőzik, amikor azokat, akik a
Hogyan tehetjük hitelesebbé a békepártiságot? Úgy, hogy rojtosra rúgom a seggüket, ha lazsálnak! A kiképzés című katonai vetélkedő alapján legalábbis a gurgulázó hörgés és az artikulálatlan üvöltés a célravezető, ha meg akarjuk óvni hazánk békéjét. A Tv2-n január 27-én indult műsor szépen illeszkedik az állam honvédelmi propagandájába: a S.E.R.E.G. című fikciós sorozat után most a kereskedelmi tévés realityk nemes hagyományát felidézve igyekeznek kedvet csinálni a katonasághoz.
Nem voltam katona. A sorkatonaság megszüntetése miatt a magyar honvédséget csupán a családi legendáriumból ismerem - és azok alapján nem is bánom, hogy engem már nem hívtak be. A történetekből egy szürreális emberkísérlet képe rajzolódik ki, mintha az éppen aktuális rendszer minden nyomorát, butaságát és abszurditását egy gyanús állapotú befőttesüvegbe zárták volna, színig töltve alkohollal, hogy aztán alaposan felrázzák, és szörnyülködjenek vagy épp röhögjenek a végeredményen. Felmenőim talán nem így élték meg, de nekem egy Tarr Béla vagy David Lynch rendezte Benny Hill-show jelenetei peregnek a szemem előtt, valahányszor a katonaélményeikre gondolok.
Ha saját magamat is a célcsoport részeként tekintek, akkor kétségkívül mondhatom, hogy a honvédséget népszerűsítő kampányoknak bőven van még mit tennie a hadsereg arculatának fejlesztéséért. Ráadásul nem vagyok biztos benne, hogy a kiképzés önmagában elegendő lenne a helyzet javítására.
