Új irányvonal várható a háziorvosi rendelők működésében, mivel lehetőség nyílik a praxisok számára, hogy pluszforrásokhoz jussanak.
Új lehetőségek nyílnak az alapellátás terén: a szoros praxisközösségben tevékenykedő háziorvosok évente akár négymillió forint többletfinanszírozásban részesülhetnek egy friss projekt keretein belül. Ezt a Háziorvosok Online Szervezete által rendezett alapellátási konferencián jelentették be Balatonalmádiban. A Krónikus Betegmenedzsment Program már júliusban kezdetét veszi, és célja, hogy egy éven belül 43 ezer krónikus beteg bevonásával támogassa a háziorvosi munkát.
Az RRF 8.1.1-25 kódszámú pályázat keretösszege 27,3 milliárd forint, amiből 4 milliárd forint jut a krónikus betegek gondozására. "Összesen 43 ezer, praxisonként 100 beteg vehet részt a programban" - jelentette be Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellátási főigazgató-helyettese. A program a praxisközösségben dolgozók számára szól és négy betegségcsoportra fókuszál: hipertónia, szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz és COPD.
A Krónikus Betegmenedzsment Programban praxisonként akár 4 millió forintos pluszforrás is igénybe vehető, a többletfinanszírozás azonban komoly feltételekhez kötött. "A teljes finanszírozási összeget csak akkor kapja meg a praxis, ha a meghatározott feladatokat az irányelveknek megfelelően elvégzi. Ha ebben hiányosság van, az adott beteg után felvett teljes összeget vissza kell fizetni" - idézi a MedicalOnline Kőrösi László figyelmeztetését. A visszafizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beteg bármilyen okból meghal.
A projekt mögött az alapellátás súlyos problémái húzódnak meg. "Jelenleg Magyarországon körülbelül 990 üres praxis található" - nyilatkozta Kőrösi László. Ahogy az Index is beszámolt róla, 2025 márciusában már 971 betöltetlen háziorvosi szolgálat volt az országban, ebből 780 már több mint egy éve üresen áll. A helyzet egyre súlyosabbá válik: 2019 januárjában csupán 481 háziorvosi praxis volt betöltetlen.
"A háziorvosok átlagéletkora elérte a 60 évet, a csúcsérték 66 év" - közölte a NEAK főigazgató-helyettese. Az alapellátó orvosok 10 százaléka 75 évnél is idősebb, ami komoly utánpótlási problémákat vetít előre.
Az év elején lapunknak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapító-elnöke osztotta meg gondolatait: "Soha nem tapasztaltunk még ekkora betegforgalmat a háziorvosi praxisokban, mint az idei januárban" - nyilatkozta az Indexnek Békássy Szabolcs. Rámutatott, hogy 2025 januárjában 7 055 108 ellátási eseményt jegyeztek, ami minden korábbi rekordot megdöntött. Az Europion közvélemény-kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság többsége évente többször keresi fel háziorvosát, és csak ritkán dönt úgy, hogy azonnal magánegészségügyi szolgáltatásokat igénybe vesz.
A felmérés szerint a tizenhat év felettiek nagy része évente párszor (36 százalék) vagy egyszer (42 százalék) megy háziorvoshoz, ennél gyakrabban kevesen fordulnak meg (19 százalék), valamint a megkérdezettek 4 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem veszik igénybe háziorvosuk szolgáltatásait. Az emberek orvoslátogatásának fő célja leginkább a beutaló kérése (50 százalék), a gyógyszerek felírása (59 százalék) és a diagnosztika (37 százalék). A felmérés rámutat, hogy 41 százalék rossz véleménnyel van a háziorvosi rendszer működéséről, és 19 százalékuk elégedett a jelenlegi helyzettel.
A júliustól elinduló projekt, amely 2026. június 30-ig tart, kulcsfontosságú célkitűzése az alapellátó orvosok kapuőri szerepének megerősítése. Az Economix által megszólaltatott Kőrösi László megjegyzése szerint "jelentősen csökkent azoknak a betegeknek a száma, akiket a háziorvosok szakellátás felé irányítanak." Míg korábban a betegek 14 százaléka kapott beutalót szakrendelésre, addig tavaly ez a szám már csak 12 százalékra csökkent.
A NEAK vezetője bejelentette, hogy tavaly a hazai egészségügyi ellátás keretein belül az orvos-beteg találkozók száma 69,5 millióra rúgott, ami csupán egy hajszálnyira marad el a 2021-es csúcsot jelentő 70 milliótól. Érdekesség, hogy a magas betegforgalom ellenére a továbbküldési arány 2,5 százalékkal alacsonyabb lett a 2019-es évhez képest.
A program pontos feltételei június 16-án kerültek nyilvánosságra a NEAK hivatalos weboldalán. Az elszámolás havi rendszerességgel zajlik, két hónapos késéssel, és egy beteg után az egészségbiztosító legfeljebb 40 ezer forintot térít meg egy év leforgása alatt. A projekthez való csatlakozás lehetősége az első jelentés benyújtásával nyílik meg, és kizárólag a szoros praxisközösségben dolgozó orvosok számára elérhető.
A projekt nemcsak a betegellátás finanszírozását érinti, hanem eszközbeszerzési lehetőséget is biztosít. Maximum praxisonként tíz eszközt kaphatnak a rendelők - ismertette Kőrösi László. Ebben a területi megoszlást az Economix egyenlőtlennek írta le. "Budapesti és Pest vármegyei háziorvosi praxisok részesülhetnek" a forrásból, míg a fogorvosok esetében nincs területi korlátozás. Ugyanakkor ez a projekt biztosít forrást a területi és iskolai védőnők számára a munkájukhoz szükséges laptopok beszerzésére.
"A praxisok havi költségvetése jelenleg 3,2-3,5 millió forint között mozog" - nyilatkozta a Kórházszövetség mátrai kongresszusán a NEAK főigazgató-helyettese. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi tíz év során egy-egy praxis finanszírozása jelentős növekedésen ment keresztül: az összeg egymillió forintról emelkedett a mostani szintre.
A helyzet területenként jelentős eltéréseket mutat: négy vármegyében különösen aggasztó az alapellátás állapota. Nógrád vármegyében a praxisok harmada üresen áll, míg Tolna, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben minden negyedik körzet betöltetlen. Ezzel szemben a fővárosban és az ország nyugati részén kedvezőbb a helyzet. Kőrösi László azonban kiemelte, hogy a letelepedési pályázatok révén az elmúlt tíz évben 523 fogorvost és háziorvost sikerült az alapellátásba vonzani.
