Figyelmeztető levelet juttattak el Orbán Viktorhoz, amelyre az ügy egyik kulcsszereplője reagált.

Darázs Lénárd, az ELTE újonnan kinevezett rektora hangsúlyozta, hogy a négy kutatóközpont egyetemi integrációja egyedülálló és történelmi lehetőséget jelent a magyar humán- és társadalomtudományok fejlődése szempontjából. "Az ELTE-n és a kutatóközpontokban felhalmozott tudás rendkívüli értéket képvisel" – nyilatkozta az Indexnek a rektor, aki szerint ez a lépés nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is megerősíti az egyetem pozícióját. Azonban a terveket nem mentesítik a kritikáktól; korábban kutatók egy nyílt levélben fejezték ki ellenvéleményüket Orbán Viktor miniszterelnöknél az integráció ellen, amelyre a rektor is reagált.

A tervek szerint a HUN-REN négy kutatóközpontja – a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont – az ELTE-hez kerülne. Darázs Lénárd hangsúlyozta, hogy ezek a központok önálló jogi személyekként fognak működni a jövőben, közvetlen rektori felügyelet alatt.

Ezekben a kutatóintézetekben páratlan kutatási tevékenységek folynak, melyek révén számtalan magas színvonalú, nemzetközi szinten elismert publikáció lát napvilágot.

A rektor hangsúlyozta lapunknak, hogy a kutatóintézetek ELTE-hez való csatolása egy természetes fejlődési folyamat része. Az integráció elsődleges célja, hogy az ELTE jelentősen megerősítse kutatói kapacitását azokban a szakterületeken, ahol már most is kiemelkedő szerepet játszik. Darázs kiemelte, hogy a nemzetközi rangsorok csupán az egyetemeket értékelik, így a kutatóközpontok teljesítménye eddig nem szerepelt a globális értékelésekben. Az összevonás körülbelül 1100 embert érint, ami jelentősen fokozza az egyetem nemzetközi súlyát a humán- és társadalomtudományok terén.

Az integrációs terveket azonban éles ellenállás kíséri. A Lendület- és ERC-kutatócsoport egyes kutatói nyílt levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz júniusban, kifogásolva az integrációt. A kutatók szerint a kormányzati átszervezés "szétzilálja a kutatóhálózat szakmai egységét" és "történelmi léptékű károkat okozhat a magyar tudományos életben".

A levél aláírói hangsúlyozzák, hogy a HUN-REN egysége nélkül "nem tarthatók fenn azok a kutatásszervezési struktúrák és átlátható működési feltételek, amelyek az elmúlt évek során elért eredmények alapját képezték." Úgy vélik, hogy az átszervezés nemcsak hirtelen és átgondolatlan, hanem komoly veszélyt jelent a kutatóhálózatra, valamint az ELTE működésére is. E kritikákkal szembesítettük a megválasztott rektort.

Darázs Lénárd határozottan elutasította a megfogalmazott bírálatokat: a kutatóközpontok eddig is önálló jogi entitásokként működtek, ezért a kutatóhálózat többi elemével a jövőben is fennmaradhat a zökkenőmentes együttműködés.

Az ELTE működése sokkal átláthatóbb, mint a jelenlegi kutatóhálózati struktúra, hiszen állami egyetemként az egyetemi autonómia sem sérült és a működés teljesen transzparens.

Fontos megemlíteni, hogy "az ELTE a legnagyobb felsőoktatási intézmény Magyarországon, amely a sokszínűség és a kiválóság terén élenjáró szerepet tölt be. Az integrációval érintett kutatók számára támogató környezetet teremtünk, lehetőséget adva a humán- és társadalomtudományi kutatások értékrendszerének hatékonyabb érvényesülésére."

Szerinte a tiltakozás mögött valójában egy mélyen gyökerező vágy húzódik az Akadémia iránt, mivel az MTA egy "hiteles tudóstársadalom", amelyhez való tartozás jelentős presztízst jelent.

A HUN-REN pedig nem működik egységes kutatásszervezési struktúraként. A rektor biztos benne, hogy a kutatók végül szívesen fogadják majd az egyetemi keretet. "Az ELTE bebizonyította autonómiáját az elmúlt években" - tette hozzá az aggodalmakra reagálva.

A tudományos függetlenséggel kapcsolatos aggodalmakat pedig egyenesen zavarba ejtőnek tartotta.

Igazából nem értem a fejtegetéseket. Milyen tudományos függetlenséget veszélyeztetne ez?

Az ELTE egy kiemelkedő kutatási központ, ahol a tudományos szabadságot maradéktalanul garantálják. Jelen pillanatban számos ERC- és Lendület-program zajlik intézményünkben, emellett pedig számtalan hazai és nemzetközi kutatási kezdeményezés is aktívan működik.

A finanszírozás kérdése kiemelkedő szerepet játszik az integráció sikerességében. Darázs alaposan kifejtette, hogy a kutatóközpontok saját tőkéjükkel érkeznek az egyetemhez, ami jelentős hatással van a közös projektek megvalósítására.

A 2025-ös és 2026-os költségvetés már tartalmazza ezeket a forrásokat, míg 2027-től a kormányhatározat biztosítja a szükséges finanszírozást.

- tette hozzá. A kutatóközpontok önálló gazdálkodási rendszerben fognak működni, így nem fogják megterhelni az egyetem amúgy is korlátozott pénzügyi kereteit.

Az ELTE pénzügyi helyzete kapcsán őszinte szavakkal élt: bár a szituáció "távol áll az ideálistól", márciusban 2,7 milliárd forintot kaptak béremelés céljából. Ebből javították a dolgozók juttatásait, ám hangsúlyozta, hogy az egyetem munkatársai természetesen ennél sokkal többet érdemelnének.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy az egyetem hallgatói kvóták alapján kapja a finanszírozását, miközben az oktatás mellett számos más, összetett feladatot is ellát. Az államilag támogatott keretszámok emelése nélkül a fenntartható működés igencsak nehézkes. Fontos megjegyezni, hogy az egyetem nem "keresztfinanszírozza" a beérkező kutatóközpontokat; ezek számára külön forrásokat biztosítanak.

A kormányzati megközelítés szerint a kutatások valódi értéke abban rejlik, ha azok hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, amelynek révén javul az ország lakosságának életszínvonala. Ugyanakkor egyes kutatók kifejezik aggodalmukat amiatt, hogy ez a fókuszálás háttérbe szoríthatja a humán- és társadalomtudományok fontosságát. Ezzel a gazdasági és ipari szempontokat előtérbe helyező, pragmatikus kormányzati filozófiával kapcsolatban kérdeztük a rektort, hogy kifejtse véleményét.

Egy különösen érdekes szempontot emelt ki: a humán- és társadalomtudományok nélkülözhetetlen szerepét a technológiai fejlődésben.

A technológiai fejlődés egy izgalmas, de paradox helyzetet teremt: bár számos új lehetőséget kínál számunkra, bizonyos szempontból már a határainkat is feszegeti. Rengeteg új vívmányt és innovációt hoztunk létre, azonban ezek előnyeit nem tudjuk igazán kihasználni, ha a társadalom nem képes befogadni őket, és ha az emberek nem alkalmazzák a mindennapi életükben. Az igazi előrelépés nem csupán a technológiai újításokban rejlik, hanem abban is, hogy miként integráljuk ezeket a megoldásokat a közösségünkbe.

- fogalmazott. Véleménye szerint ebben a kontextusban a humán- és társadalomtudományok kulcsszerepet játszanak, szoros kapcsolatban állva a műszaki és technológiai tudományokkal.

Egy konkrét példát említve a szakértő a szabályozás, az oktatás, valamint a mesterséges intelligencia magyar nyelvű fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy "a technológia megvalósítása alapvetően számítástechnikai kihívás, de mögötte gyakran bölcsészettudományi és nyelvészeti munka rejlik." Figyelmeztetett arra, hogy "ha nem cselekszünk, a magyar nyelv és kultúra eltűnhet a mesterséges intelligencia színteréről." Ez a megállapítás jól tükrözi, hogy a természettudományok és a társadalomtudományok közötti együttműködés ma már elengedhetetlenebb, mint valaha.

Ez a tudományterületek közötti együttműködés az ELTE-n már konkrét formát öltött, hiszen az egyetem a legnagyobb ipari szereplőkkel alakított ki partnerségi viszonyokat. Interjúnkat a friss ELTE-Bosch együttműködési megállapodás aláírását követően vettük fel, amelyen Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos is részt vett.

A rektor szerint az integráció túlmutat az intézményi kereteken - ez nemzeti érdek. "Egyetlen szakpolitikai döntés sem kívánja vagy kívánhatja elsorvasztani a humán- és társadalomtudományi oktatás-kutatást, vagy gondolkozhat ennek a visszafejlesztésében" - hangsúlyozta, utalva arra, hogy a magyar kultúra és tudomány megőrzése kormányzati ciklusokon átívelő feladat.

A 2030-ra vonatkozó vízió szerint az ELTE "nemzetközi szinten kiemelkedő szereplőként jelenik meg", amely nemcsak a természettudományokban, hanem a humán- és társadalomtudományokban is minél inkább nemzetközileg elismert intézmény lesz. Ez a cél azonban csak akkor érhető el, ha sikerül megteremteni a megfelelő finanszírozást és biztosítani tudják a kutatók fejlődési lehetőségeit.

A vita mélyén általános társadalmi bizalmi kérdések húzódnak meg. Míg a kritikusok attól tartanak, hogy az integráció veszélyezteti a kutatói autonómiát és a tudományos szabadságot, addig Darázs szerint ezek a félelmek alaptalanok.

- ismételte meg többször is. A rektor ugyanakkor elismerte, hogy vannak "tranzakciós költségek" és szervezési kihívások, de bízik benne, hogy a fenntartó biztosítja majd a szükséges többletforrásokat.

Az ELTE kiemelkedő helyezése a bölcsészettudományok terén nem csupán Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltó, hiszen a világranglistán a 233. helyet foglalja el, sőt, bizonyos szakágakban a legjobbak között, a top 200-ban is megtalálható. Ezért lenne ideális választás az érintett kutatási központok számára. Az igazi siker titka pedig a kutatási kapacitások tudatos és harmonikus integrálása, valamint a kutatói együttműködések fokozása. "Az ELTE széleskörű fejlődési lehetőségeket biztosít a kutatók számára" - zárta le a beszélgetést.