Fantomdiákok révén szereztek támogatást: két volt fideszes politikus Szegedről is belekeveredett a bűncselekménybe.
Csütörtökön a Szegedi Törvényszéken folytatódott az a büntetőper, amely során tanúk meghallgatására került sor. Az ügy középpontjában egy alapítvány és annak iskolái állnak, amelyek összesen 112 millió forintnyi oktatási normatívát igényeltek olyan diákok után, akik valójában nem léteztek.
A kecskeméti L. J. Jánosné 2010-ben még elhatározta, hogy belevág egy logisztikai ügyintéző tanfolyamba, ám végül meggondolta magát, és nem iratkozott be az iskolába. Ennek ellenére az e-napló adatai alapján az első tanév során 8 elégtelen, 5 kettes és 6 ötös érdemjegyet szerzett tanáraitól.
L. J. Jánosné csupán egy a sok fantomdiák közül, akik után az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány, valamint a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (SZEFI), továbbá a Rogers Gimnázium normatív támogatást igényelt.
A Szegedi Törvényszéken Gaudi Tibor bíró tárgyalja azt a büntetőügyet, amelyben az alapítvány, illetve iskolái még 2012. január 1. és 2014. szeptember 5-e között jogosulatlanul normatív támogatást vettek igénybe, ezzel mintegy 112 millió forint vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek. Az ügyészség az elsőrendű vádlottat, Budai Gézát, volt Fidesz-KDNP-s szegedi önkormányzati képviselőt üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.
Az ügy másodrendű vádlottja Hüvös László, aki korábban a Fidesz-KDNP színeiben tevékenykedett önkormányzati képviselőként. 2010 és 2014 között a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójaként irányította az intézményt. 2014 februárjában Hüvös László kezdeményezte a közös megegyezéssel történő szerződésbontást. Ezt követően, 2015 januárjában az iskolát fenntartó alapítvány, amelynek élén Budai Géza állt, véglegesen megszüntette a SZEFI működését.
A 36 ezer oldalt meghaladó nyomozati anyag alapján 2001-ben alakult meg az a alapítvány, melynek elsődleges célja a szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok támogatása volt. 2002-től kezdve a szervezet egy középiskola működtetésébe is belefogott, majd néhány év elteltével egy újabb gimnáziumot alapított. Az ügyészség vádirata szerint az intézmények olyan diákok után is normatív támogatásokat igényeltek, akik nem voltak aktív tanulói státuszban, vagy ha beiratkoztak is az iskolába, nem vettek részt az órákon.
A csütörtöki tárgyaláson Gaudi Tibor szegedi bíró videós kapcsolatfelvétel keretében hallgatta meg a Fővárosi Törvényszékhez, valamint a kecskeméti, bajai, csongrádi és kiskunhalasi járásbíróságokra beidézett tanúkat. A tanúk között voltak olyanok is, akik ugyan elindultak egy tanfolyamon, de végül félbehagyták azt, míg mások olyanok voltak, akik csupán az eljárás során szereztek tudomást arról, hogy érintettek egy csalás ügyében.
2012-ben döntöttem úgy, hogy belevágok egy személyi edző tanfolyamba. Az első időszakban lelkesen jártam az órákra, tele voltam lelkesedéssel és motivációval. Azonban néhány hónap elteltével egyre inkább világossá vált számomra, hogy az érdeklődési köröm más irányba terelődik.
- elevenítette fel a 13 évvel ezelőtt történteket K. Dominika. A fiatal hölgy elmondta: nem keresték az iskolától és semmilyen dokumentumot nem kapott hallgatói jogviszonyának megszűnéséről.
A vádirat szerint az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet kell adni, és ha nem jelennek meg a számonkérésen sem, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.
A szabályozás értelmében az alapítványnak félévente szükséges tájékoztatnia a Magyar Államkincstárt a tanulói létszám alakulásáról. Amennyiben azonban év közben a diáklétszám tíz százaléknál nagyobb mértékben csökken, azt nyolc napon belül be kell jelenteni. A két iskola összesen harminc telephelyet üzemeltetett tizenkét megyében, ahol bérelt tantermekben zajlott a gimnáziumi oktatás és a szakmai képzés.
A nyomozás hosszú évekig tartott. Annak ellenére, hogy a NAV már 2014-ben is vizsgálódott, az ügy csupán 2022-ben került bírósági szakba.
A hét vádlott közül többen már az előkészítő ülések során elismerték bűnösségüket. Hárman lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, így az ügyészség egyezséget kötött velük, ami lehetővé tette számukra, hogy felfüggesztett szabadságvesztéssel megússzák a büntetést. Azonban az alapítvány vezetője, a két iskolaigazgató és egy koordinátori feladatokat ellátó személy továbbra is a vádlottak padján ül, és várják az ügy további alakulását.
Gaudi Tibor tanácsvezető bíró két vádlott esetében megtagadta az egyezség jóváhagyását, illetve a bűnösséget elismerő nyilatkozat elfogadását. A Szegedi Törvényszék bírája szerint ugyanis a két pedagógus korábbi vallomásai és a bíróság előtt általuk mondottak ellentétben álltak. Az igazgatók úgy nyilatkoztak: nem voltak tisztában azzal, hogy a dokumentumok valótlan adatokat tartalmaznak.
A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, hogy a törvényszék tisztában van a hosszú ideje elhúzódó büntetőeljárások által okozott súlyos lelki terhekkel, amelyek a vádlottakat érik. Gaudi Tibor megjegyezte, hogy egyesek még a büntetést is hajlandóak vállalni, csupán azért, hogy végre lezáruljon az ügyük. A bíró szerint azonban a beismerés csak akkor tekinthető érvényesnek, ha az egyértelmű és határozott.
