A 2024-es év szavának megválasztott kifejezés mögött mélyebb jelentés rejlik. De vajon mit is takar valójában?
2024-ben Oxfordban az „agyrothadás” kifejezés, angolul „brain rot”, nyerte el az év szava címet. De mit is takar valójában ez a fogalom? Az „agyrothadás” a modern életvitel, a digitális média és a folyamatos információáradat következtében kialakuló figyelemelterelés és szellemi leépülés jelenségét írja le. Ezt a kifejezést egyre gyakrabban használják arra, hogy kifejezzék, mennyire nehéz fenntartani a koncentrációt a folyamatosan változó ingerek világában, ami végül a kreativitás és a kritikus gondolkodás csökkenéséhez vezethet. Az agyrothadás tehát nem csupán egy szójáték, hanem egy figyelemfelhívás is a modern társadalom kihívásaira.
Az Oxfordi Egyetem, amely az angol nyelv legfontosabb szótárának összeállítója, kiadványában az az Oxford University Pressben úgy határozta meg az agyrothadást, mint "egy személy mentális vagy intellektuális állapotának feltételezett romlása, főleg az online tartalmak túlzott fogyasztása miatt" - olvashatjuk az Everdydayhealth oldalon
A kifejezés 230 százalékkal gyakoribbá vált 2023 és 2024 között, köszönhetően a közösségi média és az online tartalmak túlzott fogyasztásával összefüggő kognitív zavaroknak. Adam Leventhal, egy Los Angeles-i addiktológus, hangsúlyozta, hogy óriási verseny zajlik a digitális tartalmak és platformok innovációjáért, amelynek célja, hogy minél több felhasználót vonzzanak be. Azok, akik ezt a versenyt megnyerik, gyakran függőséget okozó élményeket kínálnak, amelyek tele vannak negatív tartalmakkal. Érdemes megemlíteni a "doomscrolling" kifejezést is, amely nehezen ültethető át magyarra, de a rengeteg negatív hír egyidejű böngészését jelenti.
Az agyrothadás nem hivatalos orvosi diagnózis, de egy létező egészségügyi jelenséget ír le, mikor a túlzott lépernyőidő több kognitív és érzelmi változást okoz.
Ezek a tünetek az időskori kognitív zavarokhoz hasonlítanak, melyek a rövid távú memória csökkenését, a személyiség, a szociális interakció, a hangulati állapot és a döntési képesség megváltozását idézik elő. Ennek hátterében az áll, hogy a képernyő előtt eltöltött idő teljesen passzívvá teszi az agyat és a testet, miközben a pihenés, a társas kapcsolatok, valamint a mentálisan stimuláló tevékenységek háttérbe szorulnak.
A passzív görgetés és a szórakoztató, ámde értelmetlen tartalom fogyasztása közben gyakran próbálunk más feladatokra is figyelni, legyen szó munkáról vagy tanulásról. Ez a megosztott figyelem azonban szétszórja gondolatainkat, ami hátrányosan befolyásolja tanulási és memóriaképességeinket. Ennek következményeként nő a stressz szintünk, fokozódhatnak az érzelmi zavarok, és csökken az agyunk alkalmazkodóképessége, vagyis a neuroplaszticitásunk. Pedig az új élményekkel való találkozás és az ezekhez való alkalmazkodás segíthetne megóvni minket a kognitív képességeink hanyatlásától.
A korlátlan online tartalmak fogyasztása viszont csökkenti az agy azon képességét, hogy hatékonyan kezelje a kognitív és viselkedési funkciókat. A gyerekek és a tinédzserek a legveszélyeztetettebbek, mert még képlékeny a fejlődő agyuk, egy életre károsodhatnak kognitív és viselkedési funkcióik.
Megelőzhető a baj, ha megváltoztatjuk szokásaink, korlátozzuk gyerekeink internet használatát. Az időkorlátok, szünetek beiktatása is hasznos lehet, meg kell törni a folyamatos online létet a való élet eseményeivel, programjaival.
