Most át kell vészelni ezt az időszakot, ez a jövő, ami Magyarországra vár.
Az idei évben a hazai gazdaság növekedését jelentősen befolyásolják a nemzetközi vámháborúk következményei, ezért az MBH Elemzési Centrum a korábban várt 2,6 százalék helyett csupán 1,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizál 2025-re. Az európai gazdasági élénkítés hatásai azonban csak 2026-tól lesznek igazán érezhetőek. Az infláció mérséklését részben az árrésstop és az energiaköltségek csökkentése segíti, míg a költségvetési hiány kezelésére szigorúbb gazdálkodási intézkedéseket vezetnek be. A második félévben azonban egy fokozatos élénkülés jelei mutatkozhatnak. Részletes elemzés a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.
A növekedés idei perspektívái továbbra is jelentős árnyékot vetnek a nemzetközi kereskedelmi feszültségek, különösen a vámháborúval járó kockázatok. Ezt egy zártkörű háttérbeszélgetés során tették világossá a szakértők. Bár Európában némi élénkülés tapasztalható, ennek hatásai várhatóan csak 2026 környékén fognak érezhetően megjelenni nálunk. Az MBH Elemzési Centrum elemzői ennek fényében óvatosabbra fogták előrejelzésüket az idei évre vonatkozóan.
A bank szakértői egyetértenek abban, hogy az év második felében elkezdhetik megmutatni magukat a gazdasági fellendülés első nyomai. Ha minden a tervek szerint alakul, ez a munkaerőpiacon is kedvező hatásokat gyakorolhat az év végére.
Inflációs fronton több tényező is fékezi az áremelkedést: az árrésstop, a visszafogottabb energiaárak és a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény. Ezek alapján az MBH szakértői 4,5 százalékos éves inflációval kalkulálnak. A kamatvágásra azonban nem érdemes túl korán számítani - a jegybank valószínűleg kivár, és ennek nemcsak az inflációs pálya, hanem a forint ingadozó árfolyama is oka. Ami az államháztartást illeti, a GDP-arányos hiány az év végére nagyjából 4,3 százaléknál állhat meg a háttérbeszélgetésen elhangzott előrejelzés szerint. De nézzük a részleteket!
A vámháború kirobbanása után az MBH Elemzési Centrum elemzői többször is kénytelenek voltak lefelé módosítani idei növekedési előrejelzésüket. Az eredetileg 2,6 százalékos GDP-bővülést előbb 2 százalékra vágták vissza, majd a csalódást keltő első negyedéves adatok után már csak 1,1 százalékos növekedéssel számolnak 2025-re. Viszont jövőre már 3,5 százalék körüli növekedésre lát esélyt a pénzintézet, míg 2027-re 3,3 százalékos bővülésre számít.
Jelenleg a háttérben főként a külpiaci bizonytalanságok húzódnak meg, különösen a vámháborús feszültségek, amelyek továbbra is jelentős hatással vannak a hazai gazdasági kilátásokra. Bár Németország, mint Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, elindított egy gazdaságélénkítő programot, annak hatásai legkorábban 2026-tól mutatkoznak meg érdemben. Ezen időszak alatt a külső kereslet csak mérsékelt támogatást nyújthat a gazdasági növekedéshez.
A háttérbeszélgetés során Az MBH Elemzési Centrum igazgatója külön kiemelte, hogy a német ipar teljesítménye 2022 óta ingadozó tendenciát mutat. Ezt a bizonytalanságot a vámháború további súlyosbította, ami jól tükröződik a német üzleti hangulatindex változásaiban is. Árokszállási Zoltán megjegyezte, hogy az amerikai oldalról bevezetett korlátozások hatása fokozatosan kezd mérséklődni, ami reményre adhat okot a külpiaci környezet alakulását illetően.
Árokszállási Zoltán kifejtette, hogy a hazai gazdaságon belül a különböző ágazatok teljesítménye között továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg. A szolgáltatószektor összességében kedvező hatással volt a GDP alakulására, ezzel némileg kompenzálva az ipar és az építőipar tartósan tapasztalható gyengélkedését. A lakossági fogyasztás nem mutat kiugró növekedést, viszont stabilizáló tényezőként funkcionál, és a szakértők úgy vélik, hogy ez a szerep a közeljövőben is megmaradhat. Ezzel szemben a beruházások, különösen az alacsony kapacitáskihasználtság, a gyenge külpiaci kereslet és a vámháborúval kapcsolatos bizonytalanságok következtében, inkább lefelé befolyásolhatták a gazdasági teljesítményt.
Érdemes egy pillanatra megállni és alaposabban szemügyre venni a munkaerőpiac helyzetét. A háttérbeszélgetés során megfogalmazódott, hogy noha a foglalkoztatottság szintje továbbra is kiemelkedően magas, a korábbi évekhez képest már nem tapasztalható olyan dinamikus növekedés, mint amit 2015 óta megszokhattunk. Ahogy Árokszállási Zoltán is megjegyezte, az a lendületes emelkedés, amely az utóbbi években jellemezte a piacot, mostanra kezdi elveszíteni az erejét, hiszen a foglalkoztatási arány már közel a maximum szintjén mozog. A reálbérek alakulásával kapcsolatban is érdekes megállapításokat tettünk: az infláció várhatóan 4-5 százalék között alakul idén, de valószínűtlen, hogy 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedésre lenne lehetőség. Még így is, a jelenlegi bérdinamika elegendő ahhoz, hogy támogassa a háztartások fogyasztását, ami elengedhetetlen a gazdasági növekedés fenntartásához.
A közelmúltban folytatott beszélgetés során a kiskereskedelem helyzete is középpontba került. Mint ahogyan arról már korábban részletesen értekeztünk, a hatósági árréscsökkentés kezdetben harminc élelmiszer-termékkategóriára vonatkozott, és ezt a lépést március 17-én léptették életbe. Két hónap elteltével, május 19-én további harminc drogériai termékkategória került az intézkedés hatálya alá. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány újabb hasonló intézkedéseket fontolgat a gyógyszerek árazásával kapcsolatban. Az MBH elemzői megfigyelték, hogy az árrésstop hatékonyan hozzájárult az infláció mérsékléséhez, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy komoly nyomást gyakorol a kiskereskedelmi szektorra. Amennyiben a kormány a jövőben visszavonná ezt a szabályozást, az elemzők szerint van lehetőség arra, hogy az áremelkedések ne tapasztaljanak hirtelen ugrást. Érdemes megemlíteni, hogy a szolgáltatási szektorban az inflációs nyomás továbbra is érezhető marad.
A háttérbeszélgetések során az infláció és a kamatpolitika kérdései kerültek a középpontba. Az MBH Bank elemzői úgy vélik, hogy az infláció továbbra is a jegybank által meghatározott célsávon kívül maradhat, így a kamatok csökkentésére egyelőre nem mutatkozik komoly lehetőség. A következő alkalom, amikor ez a téma napirendre kerülhet, decemberben várható, amikor egy mérsékelt, 0,25 százalékpontos csökkentésről lehet szó. Jövőbeli kilátások tekintetében azonban, ha a gazdasági környezet kedvezően alakul, 2026-ra akár 100 bázispontos csökkentésre is sor kerülhet.
Amennyiben a forint jelentősen gyengülne, az komoly kihívás elé állíthatja az inflációs célok elérését. Ezzel szemben egy tartósan 390 forint alatti árfolyam már túl erős lenne, ami indokolatlanul fékezheti a gazdasági növekedést. A vámháború csúcspontján a forint körülbelül 8 egységet veszített az értékéből, de ez a régióban zajló deviza mozgások tükrében nem számít kirívónak. Az inflációval kapcsolatosan áprilisban már kedvezőbb, 4,2%-os adat érkezett, ami nagyrészt a kormány által bevezetett árrésstopoknak, valamint a bankok és távközlési szolgáltatók által vállalt árbefagyasztásoknak köszönhető. Az élelmiszerárak mérséklésére irányuló intézkedések láthatóan eredményesek voltak – a háttérbeszélgetések során elhangzott, hogy ezek a lépések várhatóan a nyár végéig érvényben maradnak.
Varga Mihály új jegybankelnöki pozíciója külön figyelmet érdemel, mivel a háttérbeszélgetés során az MBH elemzői hangsúlyozták, hogy az MNB kamatpolitikájának kulcsszerepe van a forint stabilizálásában. "A jegybank figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat, és tudatosan, körültekintően irányítja monetáris politikáját" - nyilatkozták a szakértők. Érdekes volt megemlíteni, hogy korábban egy széles körben elterjedt vélekedés szerint Varga Mihály lazítani fog a gazdaságpolitikai szigoron. Azonban ez a feltételezés teljesen alaptalan volt. Bár ezek a kritikák negatív szándékkal születtek, a jegybank tényleges döntései ezt megcáfolták, és ennek eredményeként a piacokon nagyobb stabilitás valósult meg - vélekedtek az elemzők.
Az amerikai vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a következő hónapokban továbbra is nyomás alatt tarthatja a vállalati beruházásokat. Ez a helyzet visszafoghatja a cégek fejlesztési és bővítési terveit, különösen addig, amíg nem világos, milyen irányt vesznek a globális kereskedelmi feszültségek. Azonban az év második felére már mutatkozik némi remény: a gazdasági élénkülés fokozatosan megindulhat, és ha ez bekövetkezik, a foglalkoztatás terén is érezhetőek lesznek a kedvező hatások, bár csak lassú ütemben. A foglalkoztatási adatok tükrében jól látszik, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére a cégek eddig nem hajtottak végre jelentős elbocsátásokat. Az MBH elemzői szerint a munkanélküliségi ráta 2025-re körülbelül 4,4 százalékra csökkenhet.
Árokszállási Zoltán hangsúlyozta, hogy Trump által bevezetett vámoknak Európában, így Magyarországon is lehetnek dezinflációs hatásai, ami azt jelenti, hogy ezek a lépések hozzájárulhatnak az infláció mérsékléséhez. Ugyanakkor a nemzetközi helyzet bizonytalansága miatt a forint árfolyama valószínűleg nem fog jelentős erősödésnek indulni az év hátralévő részében, ami nem kedvez az infláció csökkentésének. A szakértő előrejelzése szerint 2025-re Magyarországon évi átlagban körülbelül 4,5%-os inflációval lehet számolni, ami mérsékelt, de még mindig lényeges árszínvonal-emelkedést jelent. Elemzők véleménye szerint a 3%-os jegybanki inflációs cél elérése a közeljövőben nem tűnik reálisnak, de 2026-ra már a toleranciasávon belüli értékek is várhatóak.
A hazai inflációs nyomás és a forint árfolyamának instabilitása miatt a közeljövőben nem valószínű, hogy a jegybank kamatcsökkentésre lépne. A Monetáris Tanács jövő hét kedden ül össze ismét, hogy megvizsgálja a helyzetet. A forint árfolyama egyelőre 400 forint felett stabilizálódott az euróval szemben, de fontos megjegyezni, hogy ha a forint gyengülne, az komoly kockázatot jelentene az inflációs célok elérésére nézve. Továbbá, a szolgáltatási árak emelkedése is aggodalomra ad okot, mivel ez fokozhatja a gazdasági kockázatokat. Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyelőre kivár a kamatcsökkentésekkel. Várakozása szerint a jegybank csak az év végén vagy azt követően kezdhet el kamatot csökkenteni, és 2025 végére 6,25%-os, míg 2026 végére 5,25%-os alapkamatra számítanak.
A következő hónapokban a forint árfolyama kedvező irányba mozdulhat el, amennyiben a vámháború enyhülése, amely az utóbbi napokban egyre valószínűbbé válik, és egy lehetséges tűzszünet Ukrajnában bekövetkezik. Az időzítés azonban jelenleg meglehetősen kiszámíthatatlan. Eddig nemcsak Varga Mihály, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter esetében is többször felmerült az a kritika, hogy ha a fiskális politika irányítása a kezébe kerül, a költségvetés könnyen kikerülhet a kontroll alól. Az MBH Bank elemzői március végén még 4,5 százalékos államháztartási hiányt valószínűsítettek, de a gazdasági kormányzat legfrissebb jelzései azt mutatják, hogy ha a deficit valóban elszállna, akkor költségvetési zárolásokkal reagálnának a helyzetre.
Ez a lépés hozzájárulhat ahhoz, hogy a hiány fokozatosan, de biztosan csökkenjen. A szakértők előrejelzése szerint 2025-re már csak 4,3 százalékos hiányra lehet számítani. Árokszállási Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy bár a GDP-arányos államadósság további emelkedésének kockázata továbbra is fennáll, a várakozások szerint az idei év végére a tavalyi, 73,5 százalékos szinten stabilizálódhat. 2026-2027-re a növekedés várható felfutásával párhuzamosan a hiány tovább csökkenhet, és a nominális GDP elérheti azt a szintet, amely jelentős adósságráta-csökkenést eredményezhet az idei év után. Az elemzők hangsúlyozták, hogy a kormányzat komolyan figyelemmel kíséri a hiány betartását, és "nem tapasztaljuk, hogy lazítanának a gyeplőn". Bár a kormány bejelentett néhány lakossági támogatást, ezek összességében nem jelentenek olyan mértékű költségvetési lazítást, ami veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást.
Összegzésként megállapítható, hogy a hazai gazdaságot idén jelentős mértékben befolyásolják a vámháborúk kockázatai, ami mérsékelt növekedést eredményez. Az európai gazdasági élénkítés hatásai a következő évben fognak igazán éreztetni, de már az év második felében is tapasztalható lehet egy enyhe javulás, amelyet a belső kereslet fog támogatni. Emellett az infláció kezelése és a költségvetési egyensúly megteremtése továbbra is kulcsfontosságú tényezők maradnak a közeljövőben.
