Ezért időről időre a kormány éppen a kereskedők helyzetét próbálja megoldani.

A kereskedelemben hatszor gyorsabban nőtt a termelékenység 2010 óta, mint a feldolgozóiparban.

A GKI legfrissebb elemzése a kereskedelem teljesítményét vette górcső alá. 2023-ban az Európai Unióban a kereskedelmi szektor a GDP 11,3%-át képviselte, míg Magyarországon ez az arány 10,3%-ra rúgott. A V3 országok között azonban a kereskedelmi aktivitás még jelentősebb, különösen Lengyelország esetében, ahol ez az arány eléri a 14,3%-ot.

A kereskedelem területén tapasztalható munkaerőtermelékenység-növekedés alapján térségünkben Románia emelkedett ki, hiszen 2012-ben a román statisztikák csúcsot mutattak (+160%). Ezt követően azonban 2014-ig egy csökkenő tendencia figyelhető meg, ahol a növekedés 80% alá esett. A 2020-as évekre viszont a román munkaerőtermelékenység már egy stabil, 240% feletti szintet ért el. Eközben Csehország és Magyarország is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, hiszen a növekedésük 50-65% között mozgott. Lengyelország szintén meghaladta az EU átlagát, amely csupán 20%, hiszen itt az emelkedés közel 40%-os volt. A szlovákiai helyzet azonban eltérő, mivel a munkaerőtermelékenység 2018-ig csökkent, és csak 2023-ra tudták elérni a 2010-es szint 90%-át.

A kereskedelem munkaerőtermelékenység-javulása 2023-ig 2010-hez viszonyítva (+50%) kimagasló az ország teljes adatához (+15%), vagy a feldolgozóipar mutatójához (+8%) képest is

- kiemelték.

A fejlődés csúcspontját 2020-ban érte el, amikor a koronavírus-járvány miatti korlátozások jelentős hatást gyakoroltak a kiskereskedelmi szektorra. Ekkor a házhoz szállítás iránti kereslet drámaian megnövekedett, ami a nagyobb kereskedelmi láncok számára több munkaerő bevonását tette szükségessé. Ez a szektor termelékenységét (az egy főre jutó hozzáadott értéket) az átlagérték fölé emelte. Ugyanakkor a kereskedelemben tapasztalható energiaár-emelkedés, a folyamatosan növekvő egyéb költségek és a vásárlóerő csökkenése együttesen mérsékelték a kereskedelem hozzáadott értékét, miközben a munkaerőlétszám is emelkedett, elérve a 504 ezer főt, ami 14%-os növekedést jelent 2010-hez képest. Ennek eredményeként a termelékenység enyhe csökkenésével kellett szembenézni. A 2010 óta tartó boltbezárási hullám, amely közel 44 ezer üzlet megszűnését jelenti (31%-os csökkenés), szintén hozzájárult a termelékenység emelkedéséhez. A bezárt üzletek jellemzően kis alapterületűek voltak, és magas élőmunka-ráfordítást igényeltek, míg a nagyobb láncok, amelyek a kieső vásárlóerőt magukhoz vonzották, a piacon tovább növekedtek. Az árstop bevezetése szintén szerepet játszott ebben a folyamatban, hiszen a kisebb üzletek jelentős veszteségeket szenvedtek el, mivel vásárlóik a kedvezőbb árakat kínáló nagyobb láncok felé fordultak.

Fontos megemlíteni, hogy a kiskereskedelmi szektorban jelentős innovációs folyamatok zajlottak, például a webáruházak elterjedése és a házhozszállítás megjelenése révén. Ezek a fejlesztések hozzájárultak a munkaerő termelékenységének növekedéséhez is.

A végső megállapításuk az, hogy a kereskedelem hazánk egyik legsikeresebb és dinamikusan fejlődő szegmense, ezért a kormány gyakran beavatkozik különféle gazdaságpolitikai eszközökkel, mint például különadókkal vagy árkorlátozásokkal. Ezen intézkedések bár rövid távon hasznosak lehetnek, hosszabb távon viszont gátolhatják az ágazat fejlődését és a termelékenység növekedését. Ez pedig kihatással lehet a gazdaság egészének termelékenységi szintjére is. Amennyiben a bérek tartósan gyorsabb ütemben emelkednek, mint a termelékenység, az inflációs nyomást generálhat, ami újabb gazdasági kihívások elé állíthatja az országot.