Ez a növény a természet szabályaival szemben állt, és úgy döntött, hogy megfordítja evolúciós útját.

A Galápagos-szigeteken egy különleges paradicsomra leltek, amely úgy tűnik, hogy visszautazott az időben, több millió évvel ezelőtti formájához. Ez a felfedezés új kihívások elé állította a tudósokat, akik most a múlt rejtélyeit próbálják megfejteni.

Az evolúció egy bonyolult biológiai mechanizmus, amely során a populációk örökölt jellemzői fokozatosan alakulnak át az idő múlásával. E közben új fajok születnek, míg mások eltűnnek a föld színéről. Az evolúció egyik alapvető elve, hogy ez a folyamat egyirányú, tehát nem létezik visszafordulás. Az elmúlt események nem ismétlődhetnek meg, hiszen minden generáció új kihívásokkal és lehetőségekkel találkozik, amelyek formálják a jövőt.

Egy nemrégiben, a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált kutatás új megvilágításba helyezte ezt az elvet. Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken felfedeztek egy vadon termő paradicsomfajtát, amely úgy tűnik, visszanyerte egy ősi, több millió évvel ezelőtti genetikai állapotát.

A kutatás során a paradicsom egy különleges fajtájában olyan növényi eredetű méreganyagokra és alkaloidokra bukkantak, amelyek képesek megóvni a termést a növényevők támadásaitól. Ez a védekezési mechanizmus már a paradicsomfélék őseinek idejében jelen volt, amikor ezek a növények még virágoztak a Földön, ám azóta ezek a fajok eltűntek. Érdekes módon azonban a vadparadicsomokban újra rátaláltak ezekre az alkaloidokra, amelyek a természetes védelem szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek.

A tudomány jelenlegi állása szerint az evolúció folyamata révén az élőlények képesek újraalkotni bizonyos tulajdonságokat, amelyek korábbi generációikban is jelen voltak, azonban ezt különböző genetikai utakon érik el. Ennek következtében az ilyen jelenségeket nem a visszafejlődés kategóriájába sorolják, hanem inkább új adaptív stratégiák megjelenéseként értelmezik.

A Galápagoson termő vadparadicsomok viszont az őseik genetikai útjára tértek vissza, amire még Adam Jozwiak, a tanulmány első szerzője sem számított.

A tanulmány szerint a jelenség oka a környezet változása, és az emiatt létrejövő szelekciós kényszer lehet. Hiszen ezzel a megoldással a növények túlélési esélyei jobbak az állatokkal szemben.

A tanulmány és az újonnan tett felfedezés komolyan elgondolkodtatta a szakembereket. Ez a szenzációs eset új kutatásokat indíthat el a fajok alkalmazkodóképességével és az evolúciós mechanizmusok rugalmasságával kapcsolatban.

A kutatások azt mutatják, hogy az evolúció folyamata nem feltétlenül lineáris, és bár általában előrehaladónak tekintjük, bizonyos rendkívüli körülmények között képes visszafordulni is.