Enyedi Ildikó és csapata megkezdte az első olyan film finanszírozási projektet, amely teljesen független az állami támogatásoktól - számolt be róla a Librarius.hu.

Maszk mögé zárt női válság: független támogatással készülhet el az "Anyám, a szörny" című film

Rudolf Olivér rendező és Kungl Zsigmond forgatókönyvíró "Anyám, a szörny" című filmtervének diadala a Cine-Collegium Budapest (CCB) független filmfinanszírozási pályázatán új fejezetet nyit a hazai filmes színtéren. A Budapest International Film Festival (BIFF) által életre hívott pályázat célja, hogy teret adjon azoknak a kreatív elmének, akik politikai nehézségek miatt nem találják helyüket az állami támogatások rendszerében. A nyertes projekt 25 millió forintos közvetlen támogatásban részesül, emellett számos filmszakmai szolgáltatás is ingyenesen elérhetővé válik. Ez a lehetőség pedig közel 100 millió forintos költségvetésű nagyjátékfilm megvalósítására nyújt esélyt, egy új, izgalmas filmprodukció születését ígérve.

**Egy női identitásválság: Személyes és szimbolikus elutazás** A női identitásválság nem csupán egy belső konfliktus, hanem egy sokdimenziós történet, amely a személyes élmények és a társadalmi elvárások kereszteződésében bontakozik ki. Egy nő életében számos pillanatban szembesülhet azzal a kérdéssel, hogy ki is ő valójában, és hova tartozik. Képzeljünk el egy fiatal nőt, akinek a mindennapjai a munka, a család és a barátok között egyensúlyoznak. Az önértékelése gyakran a külső elvárásoktól függ, legyen szó a karrierjéről, a párkapcsolatáról vagy a társadalmi szerepeiről. Ahogy élik az életüket, sokszor találkoznak olyan helyzetekkel, amelyek arra késztetik őket, hogy megkérdőjelezzék saját identitásukat. Milyen szerepet játszanak az életükben a társadalmi normák? Hogyan formálják a belső érzéseiket és vágyaikat a külső hatások? A női identitásválság szimbolikus jelentései is megjelennek: egy tükör, amelyben nemcsak a fizikai megjelenésüket, hanem a belső értékeiket és ambícióikat is látják. A tükör előtt állva sokan felfedezik, hogy a valódi önmaguk rejtve maradt a társadalmi elvárások mögött. Ez a felismerés gyakran fájdalmas, de ugyanakkor felszabadító is lehet. A történet folytatódik, ahogy a nő elkezdi felfedezni saját vágyait és határait. Az identitásválság nem csupán a kérdések megválaszolásáról szól, hanem a válaszok keresésének izgalmas és néha zűrzavaros folyamatáról is. Minden egyes lépés, amit megtesz az önfelfedezés útján, egy újabb szimbólum a növekedésről és az önmagához való visszatérésről. Végül a nő eljut egy pontra, ahol már nem csupán a mások elvárásainak próbál megfelelni, hanem saját magának is. Az identitása egy sokkal gazdagabb és összetettebb képet fest, amely magában foglalja a múltját, a jelenét és a jövőjét. Az identitásválság tehát nem egy végállomás, hanem egy folyamatos folyamat, amely során a nő megtanulja, hogy milyen erő rejlik benne, és hogy a legfontosabb kapcsolata mindig is saját magával lesz.

Az "Anyám, a szörny" története egy negyvenes éveiben járó nő, Éva belső összeomlásán keresztül mutatja be a modern női szerepek nehézségeit, az anyaság kihívásait és a hétköznapi kiüresedést. Éva a társadalomban gyakran láthatatlanná váló női figurát testesíti meg, aki éveken át csendben gyűjti magában a frusztrációt - mígnem egyszer maszkot húz, és ezzel szabadjára engedi eltemetett belső világát. A film szimbolikus és érzelmi mélységekbe ásva tárja fel a női önazonosság krízisét.

**Egy Elutasított Terv Diadala: Az Új Kezdet** A történet egy ambiciózus ötlettel kezdődött, melyet számos nehézség övezett. A tervezet, amelyet sokan zseniálisnak tartottak, végül a végzetes "nem" válaszban fulladt. Az elutasítás azonban nem a vég, hanem egy új kezdet csíráját hordozta magában. A kezdeti csalódás után a tervező, aki szenvedélyesen hitt az álmában, elhatározta, hogy nem adja fel. Minden egyes visszautasítás új lehetőségeket nyitott meg számára. Ahelyett, hogy visszahúzódott volna, a kudarcot inspirációvá alakította. Közben új megoldásokat keresett, és új nézőpontokat vizsgált. Az elutasított terv körüli diskurzus egyre szélesebb körben terjedt, és végül mások is felfigyeltek az ötletre. Azok, akik korábban elzárkóztak, most már kíváncsian figyelték, ahogy az elképzelés körvonalazódik, és új dimenziókat nyer. A közösség támogatója lett, és a terv új formát öltött, lépésről lépésre formálódva. A nehézségek ellenére a tervező kitartott, és végül sikerült egy olyan koncepciót létrehoznia, amely nemcsak az eredeti elképzelést ötvözte, hanem még annál is többet nyújtott. Az elutasított terv diadala nem csupán egy új projekt születését jelentette, hanem azt a bátorságot és elszántságot is, amely a kudarcokból való felállásban rejlik. Ez a történet emlékeztet minket arra, hogy a visszautasítás nem a vég, hanem egy új lehetőség kezdete. A bátorság, a kreativitás és a kitartás révén a legnagyobb akadályok is áttörhetők, és a legmerészebb álmok valósággá válhatnak. Az igazi diadal nem csupán a siker, hanem a folyamat, amely során felfedezzük saját határainkat, és túllépünk rajtuk.

A projekt korábban már szerepelt a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjának nyerteseként, ám a 2023-as évadban - több más filmtervvel együtt - mégis elkaszálták. A döntés megrázta az alkotókat, akik már-már elengedték az elkészült forgatókönyvet. Most azonban a CCB támogatásával végre új esélyt kapott a történet.

"Az Anyám, a szörny című filmünk fejlesztése már régóta zajlik. Hosszú ideig úgy éreztük, hogy talán sosem jutunk el a megvalósításig. Az idő múlásával a forgatókönyv számos átalakuláson ment keresztül, azonban a történet lényege megmaradt" - osztották meg gondolataikat Rudolf Olivér, Kungl Zsigmond és a producer, Petrovits Genovéva.

Egy elkötelezett zsűri: nem csupán a filmek világáról, hanem a szakmapolitika mélységeiről is beszél.

A CCB zsűrije idén egy különleges csapatot alkotott, amelynek tagjai Enyedi Ildikó, Iványi Petra, Lichter Péter, Orsós László Jakab és Pohárnok Gergely voltak. A döntéshozatal során nem volt könnyű dolguk: Enyedi Ildikó kiemelte, hogy a beérkezett pályázatok alapján akár tíz projektet is azonnal útnak indíthatnának, ám a jelenlegi körülmények szűk keresztmetszeteket szabnak a lehetőségeknek.

"Nem vidám és bizakodó kezdők tették ki a pályázók zömét, hanem súlyosan traumatizált, évek óta vergődő, bizonyított tehetségek" - írta Enyedi, aki szerint a CCB célja, hogy ne a csend, hanem a szolidaritás és közös gondolkodás legyen a válasz a filmesek ellehetetlenítésére.

Orsós László Jakab szerint a CCB egyszerre társadalmi és filmes reflexió: "Nem lehet csak némán eltűrni, ahogy egy politikai erő hatalmi akaratoskodásból víz alatt próbál tartani több filmes generációt."

Mentoráltak és új lehetőségek

A győztes projekt mellett a zsűri három további filmtervet is kiemelt, amelyek mentorálásra érdemesnek bizonyultak: az „Albertfalva királya”, az „Ostrom” és az „Étterem a kék párduchoz” című alkotások nemzetközi filmfesztiválokon kapnak láthatósági lehetőséget.

A Cine-Collegium Budapest következő pályázatát a II. Budapest International Film Festival keretében, 2024. október 25. és november 2. között hirdetik meg. A kezdeményezés célja továbbra is az, hogy a független, politikai hátszél nélküli, de magas művészi értéket képviselő filmesek is lehetőséget kapjanak - legyenek azok elsőfilmesek vagy már tapasztalt, ám rendszerből kiszorult alkotók.

Az "Anyám, a szörny" nem csupán egy lélektani dráma izgalmas ígérete, hanem a magyar filmművészet mai állapotára reagáló kreatív és közösségi válasz is.