Sok magyar munkavállaló számára nem lesz örömteli hír: a már megállapított béremeléseknél kellemetlen meglepetések érkezhetnek. - Pénzcentrum

Bár a minimálbér és a garantált bérminimum körüli tárgyalások nem haladnak gyors ütemben, a legfrissebb első negyedéves GDP-adatok komoly aggodalomra adnak okot, és ezt mindkét fél osztja. A Pénzcentrum megkeresésére Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kifejtette, hogy az őszi tárgyalások során várhatóan szükség lesz a korrekcióra. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke hozzáfűzte, hogy ez a korrekció akár azt is jelentheti, hogy a minimálbérből élők jövőre kevesebb jövedelmet kaphatnak, mint amire tavaly év végén megállapodtak.

A vártnál lényegesen gyengébb első negyedéves növekedési adatok nem csupán a gazdasági fellendülést kérdőjelezték meg, hanem egy sor aggodalmat is szültek. Ezek közül talán a leglényegesebb a minimálbér és a garantált bérminimum sorsa, még akkor is, ha a növekedés ütemét tavaly év végén, a hosszas tárgyalások eredményeként sikerült rögzíteni a munkaadók és a munkavállalók számára.

A minimálbér és a garantált bérmimum ugyanis egyszerre több gazdasági tényezőtől is függ: minden oldal egész évben árgus szemekkel figyeli a számokat, ugyanis ez szokott lenni az alappozíció, amikor majd tárgyalóasztalhoz ülnek. A GDP-vel szembeni várakozások azonban már kormányzati szinten is egyre lejjebb mennek, ami a munkavállalóknak egyelőre nem jó hír. De vajon szükség van-e korai újratervezésre, és ki járhat ezzel a legrosszabbul? Erről kérdeztük meg mindkét oldal képviselőit.

A minimálbér és a garantált bérminimum értékei szoros kapcsolatban állnak az előző év gazdasági teljesítményével. E tényezők közé tartozik az infláció mértéke, valamint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése vagy csökkenése. Jelenleg azonban aggasztó jelek mutatkoznak: a Pénzcentrum legfrissebb jelentése szerint a legutóbbi, első negyedévre vonatkozó GDP-adatok komoly csalódást okoztak. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP 0,4%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától, ami aggasztó jele a gazdasági helyzetnek.

Többször is említettük már, hogy a munkaadók, a munkavállalók képviselői és a kormány tavaly év végén egy jelentős megállapodást kötöttek, amely évekig meghatározza a minimálbér emelkedésének ütemét. E megállapodás szerint

Az ütemesen növekvő minimumbérek hátteréről azt érdemes tudnunk, hogy a kormányzati célkitűzések szerint 2027-re a minimálbér a rendszeres átlagbér felére emelkedne a tavalyi 44%-ról. Az elemzők szerint a magasabb minimálbéres juttatások hozadékaképp várhatóan - bár az elmúlt években csökkentő trendet figyelhettünk meg a minimálbéresek arányában - újra emelkedik majd a magyar társadalomban a minimálbérért, garantált bérminimumért foglalkoztatott munkavállalók aránya.

Egy fontos kérdés merül fel a romló GDP-adatok tükrében: vajon szükség van-e a megállapított számok újratárgyalására? Amennyiben igen, érdemes lenne-e a megszokott október-novemberi időszak előtt előre hozni a felek közötti egyeztetéseket?

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Pénzcentrumnak kifejtette, hogy számára most még elképzelhetetlen, hogy a megszokott időkeretnél korábban üljenek tárgyalóasztalhoz. Ezt annak ellenére mondta, hogy a gazdasági mutatók jelentősen elmaradnak a kezdetben várt értékektől.

A rövid válaszom az, hogy nem, nem fogunk a megszokott időpont előtt leülni a tárgyalóasztalhoz. Ennek több oka is van, de talán a legfontosabb, hogy a legfrissebb GDP-adatok nem túl kedvezőek. Valószínűleg további lefelé irányuló korrekciókra is számíthatunk, ami azt jelenti, hogy a körülményeket figyelembe véve indokolt lenne a minimálbér csökkentése. Viszont tudjuk, hogy a minimálbér lefelé történő módosítása nem lehetséges.

- adott rövid helyzetértékelést az alelnök. Hozzátette azt is, hogy az idei minimálbért természetesen semmiképpen sem írják már át, a hároméves bérmegállapodásban rögzített számok esetében viszont szükség lehet korrekcióra.

A hároméves megállapodás keretein belül beépített korrekciós mechanizmus azt jelenti, hogy amennyiben az idei adatok eltérnek a várakozásoktól, úgy a jövő évi számokat ennek megfelelően módosítani kell. Ez magyarázza azt is, hogy miért nem sürgeti a helyzet, hogy azonnal leüljünk a tárgyalóasztalhoz. Amikor végül, októberben vagy novemberben összeülünk, a tényadatok birtokában fogunk tudni foglalkozni a jövő évi minimálbéremelés mértékével – feltéve, ha az adatok ezt szükségessé teszik. Ehhez viszont még meg kell várnunk a harmadik negyedév statisztikáit is.

- tette hozzá Rolek Ferenc, egyedi stílusával és határozott véleményével.

Szintén a kevés eddigi adatra hivatkozott Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke, amikor a tárgyalások előrehozásának lehetőségéről kérdeztük. Ő szintén kizárta a rendkívüli üléseket.

Azt vélem, hogy még korai lenne arról diskurálni, hogy ezt a megállapodást újra kellene tárgyalni. Az újratárgyalás szükségessége egyébként már magában a megállapodásban is jól körvonalazódik, hiszen az újratárgyalás feltételeit és a kötelezettségeinket világosan rögzítettük. Ehhez viszont először is elengedhetetlen, hogy rendelkezésünkre álljanak a háromnegyed évi összesített adatok a GDP és az infláció tekintetében, ami azt jelenti, hogy hosszabb távú trendeket kell figyelembe vennünk. Így a legkorábbi időpont, amikor érdemben leülhetünk egyeztetni, valószínűleg október-november környékére tehető.

„Azt javaslom, hogy mindenki gondolja át a helyzetet” – mondta Mészáros Melinda. Hozzátette, hogy a Pénzcentrum számára elmondta: ha a harmadik negyedéves adatok nem az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, akkor szükség lehet különféle korrekciókra. Ez pedig komoly kihívást jelenthet a munkavállalók számára is.

A minimálbérről szóló tárgyalást érdemes összekötni a garantált bérminimum tárgyalásával, hiszen erről mindenféleképpen egyeztetnünk kell. Ez korábban előzetesen nem került megállapításra, csak 2025-re, tehát a 2026-os garantált bérminimumról mindenképpen kötelező tárgyalnunk. Azonban nem csak erről, hanem a minimálbérről is kötelező tárgyalnunk abban az esetben, ha a megállapodásban rögzített prognózisnak megfelelően a makrogazdasági számok tekintetében akár lefelé, akár fölfelé 1%-os eltérés mutatkozik. Ezek a számok gyakorlatilag ki is olthatják egymást e tekintetben, hogyha az egyik fölfelé, a másik pedig lefelé mozog, de hát most azt látjuk, hogy ez a mozgás mind a GDP, mind az infláció tekintetében azért elég jelentősen eltér attól, amit mi 2024 novemberében a megállapodás aláírásakor prognózisként láttunk. Amennyiben ez az eltérés mutatkozik, akkor nekünk le kell ülnünk egyeztetni a minimálbérről, ez kötelező program. Ez annál is inkább érdeke egyébként mind a három félnek, hiszen ha nem ülünk le tárgyalni, vagy leülünk ugyan tárgyalni, de nem tudunk egymással megállapodásra jutni, akkor az eltérés értékének megfelelő korrekciót automatikusan el kell végezni - csakhogy ennek megvan az a veszélye, hogy a munkavállalók rosszabbul járnak, mint amit rögzítettünk a tavalyi év végi megállapodásban

- Osztotta meg velünk aggodalmait a szakszervezetek vezetője.

A megkérdezett munkavállalói és munkaadói vezetők határozottan elutasították a korábbi tárgyalások lehetőségét, még annak ellenére is, hogy a gazdasági mutatók jelenleg nem az elvárt irányba haladnak 2025-re. Amikor azonban elérkezik az idő a tárgyalásokra, a megfogalmazottak alapján hosszú, alapos megbeszélések várhatóak - és lehet, hogy végül szükség lesz az eredetileg tervezett hosszú távú bérmegállapodás módosítására is.