Energiaköltségek: ezekkel az apró lépésekkel is jelentős pozitív hatást gyakorolhatunk vállalatunkra.
Az EU kulcsszerepet játszik a kontinens energiapolitikájának átalakításában. Az Európai Bizottság az elmúlt időszakban új támogatási és szabályozói reformokat mutatott be. Ha részleteiben megismerné az eddigi eredményeket és a várható fejleményeket, vegyen részt szakmai eseményünkön!
Magyarország geográfiai elhelyezkedése és történelmi környezete révén az Európai Unió védőszárnyai alatt, ugyanakkor az orosz befolyás árnyékában találja magát, és ebben a komplex helyzetben kell megtalálnunk a boldogulásunk kulcsát. Az energiafogyasztásunk folyamatosan emelkedik, és eddigi stratégiánk az volt, hogy az orosz szénhidrogénekről való leválást halogattuk, abban a hitben, hogy a dolgok majd visszatérnek a régi kerékvágásba.
Az ő véleménye szerint azonban ez nem valósulhat meg.
Keresztes Attila kifejtette, hogy az uniós alapelvek szilárdan meg vannak határozva, és a különböző programok célja egyértelmű: 2050-re elérni a karbonsemlegességet. E célkitűzés azonban nem valósítható meg fosszilis energiahordozók, mint az olaj és a gáz használatával.
Ráadásul - amint az EU a közelmúltban ismét deklarálta - a háború eredményétől függetlenül mindenképpen végleg leválunk az orosz energiahordozókról.
A hazai energiapolitikai helyzetét elemezve Keresztes Attila rámutatott, hogy bár számos ígéretes program született, ezek nem éppen a legambiciózusabb elképzelések. Míg a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stratégiák rendkívül jól kidolgozottak, a megvalósításukat illetően sajnos nincs kötelezettségvállalás.
A magyar energetikai szektor egyik legnagyobb kihívása véleménye szerint a piaci instabilitás, amit sok minden okoz, de az egyik fő ok a jogszabályi kiszámíthatatlanság.
A piac erre úgy válaszol, hogy alternatív befektetési lehetőségeket keres más térségekben – és ez sajnos egy valóságos probléma – tette hozzá.
A megoldás kulcsa országos szinten abban rejlik, hogy a már létező, sikeres energiastratégiákat végre ténylegesen megvalósítsuk. Ennek része lenne a határkeresztező kapacitások bővítése, a hazai energiaelőállítás fokozása, a szénhidrogének és megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiatárolási lehetőségek fejlesztése. Emellett elengedhetetlen a fogyasztás csökkentése és a fogyasztói oldali rugalmasság erősítése is. Mindezek együttesen segítenének egy fenntarthatóbb és hatékonyabb energiarendszer kialakításában.
Ehhez viszont hatalmas anyagi forrásokra van szükség, jóval többre, mint amiről jelenleg beszélünk, valamint elengedhetetlen egy határozott elszántság a tettek mezejére lépéshez - emelte ki.
Az ő megközelítése szerint a vállalati szintű megoldás kulcsa a versenyképesség növelésében rejlik, különös figyelmet fordítva az energiaköltségek csökkentésére, lehetőség szerint környezetbarát módon. Ezzel a lépéssel a vállalat nemcsak fenntarthatóbbá válik, hanem biztonságos energetikai működést is biztosíthat magának. Az optimális energiastratégia hét lépésben fogalmazható meg, melyek a következők: először is a helyzetfelmérés, majd a javaslatok megfogalmazása, a prioritások felállítása, végül a végleges stratégia kidolgozása, ezt követi a megvalósítás, az üzemeltetés, és végül a rendszeres korrekciós lépések.
A vállalatnál végzett felmérés után lehetőség nyílik javaslatok megfogalmazására, amelyek két fő kategóriába sorolhatóak. Az első csoportba tartoznak azok a feladatok, amelyek rendszeres, évenkénti elvégzést igényelnek, mint például az energiabeszerzés áttekintése és a működés átgondolása. A második csoport pedig az egyszeri intézkedéseket és beruházásokat foglalja magában, mint például a helyi energiatermelési és tárolási rendszerek kiépítése, valamint az épületek korszerűsítése.
A javaslatok megfogalmazása után elérkezik az idő a prioritások kijelölésére, hiszen nem érdemes minden területre egyszerre fókuszálni.
Ez a döntés valóban komoly kihívást jelent, hiszen számos tényezőt alaposan mérlegelni szükséges. Ilyen szempontok lehetnek a megtérülés, az elérhető támogatások, pályázatok vagy kedvezmények, valamint az esztétikai megfontolások. Ezt követően következik a beruházói döntéshozatal folyamata, amely után a projekt megvalósítása, üzemeltetése és karbantartása következik. Emellett fontos a folyamatos korrekció, hogy alkalmazkodni tudjunk a gazdasági és jogi környezet változásaihoz, a technológiai újításokhoz, valamint az újonnan felmerülő igényekhez.
Előadása végén feltette a kérdést, hogy vajon mivel lehet nagyon gyorsan eredményt elérni? Válasza szerint például az épületeknél egy jó szigeteléssel akár 40-50%-os energiamegtakarítást is el lehet érni. A flottaoptimalizálás szintén jó lehetőséget jelent, az elektromos járművek alkalmazása saját napelemekkel akár 40%-os megtakarítást is eredményezhet. A sokféle megújuló energiaforrások, tárolók, hibrid és okos rendszerek is ide sorolhatóak. Az intelligens időzítés szerepét szintén kiemelte a szakértő, például az éves karbantartás és leállás augusztusról januárra való időzítésével évi közel egy havi energiaköltséget meg lehetne takarítani.
Előadását azzal az üzenettel zárta az energiastratéga, hogy
