Az Európai Bizottság egy olyan innovatív megközelítést ajánlott, amely lehetővé teszi a grúz tisztviselők azonosítását, anélkül hogy egyedülálló vétóval élhetnének.

Az Európai Bizottság pénteken javasolta, hogy részlegesen függesszék fel az Európai Unió és Grúzia közti vízumkönnyítési egyezményt a testület közleménye szerint. Ha a tagállamok elfogadják a javaslatot, a grúz diplomatáknak, tisztviselőknek és családtagjaiknak, akiknek például diplomataútlevelük van, vízumot kellene kérniük, ha röcid időre az EU-ba akarnának utazni. Más vízumkönnyítéseket sem kapnának meg, mint például a gyorsabb elbírálást. A döntés nem vonatkozna a szokványos útlevelek tulajdonosaira, így az átlagpolgárokat nem érintené, hangsúlyozza a közlemény.

A döntés hátterében a grúz hatóságok által a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakos intézkedések, valamint néhány, az uniós értékekkel össze nem egyeztethető jogszabály áll.

A lépést már néhány nappal korábban, a külügyminiszterek tanácskozása után belengette Kaja Kallas. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő arra utalt, hogy a javaslat elfogadása mögött meg is lehet a szükséges többség. Az Euractiv szerint ilyenkor elég az általában használt minősített többség, azaz vagy minimum négy olyan ellenző/tartózkodó ország kell, amely az uniós lakosság több mint 35 százalékát képviseli, vagy 13.

Az ülés során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy ő és szlovák kollégája megakadályozták, hogy rendőri vezetők kerüljenek a szankciós listára. "Ez az első alkalom, amikor Magyarország vétót emel, de biztosíthatom, hogy nem ez lesz az utolsó" - reagált erre Kallas. Szijjártó már korábban is utalt arra, hogy Magyarország, ha szükséges, meg fogja vétózni az EU-s szankciókat grúziai tisztviselők ellen.

Egy nappal a javaslat megjelenése előtt az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor egyhangúlag elítélték a békés grúz tüntetők elleni erőszakot.