Áder János felhívása: Az Északi-sarkvidék védett övezetté nyilvánítása elengedhetetlen! - Alternatív Energia Áder János, a korábbi köztársasági elnök, sürgeti az Északi-sarkvidék megóvását, és arra kér minden érintettet, hogy tegyenek lépéseket a terület

Fedezze fel a napelemek nyújtotta lehetőségeket, és éljen a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében elérhető akár 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatással! Ne habozzon, számolja ki most, mennyit spórolhat! (x)

A cikk rávilágít arra, hogy a globális felmelegedés következtében egyre könnyebbé válik az Északi-sarkkörön túli területek ásványi és nyersanyagkincseinek kihasználása. Ez a jelenség komoly hatalmi versengést indított el, amit jól tükröz Donald Trump amerikai elnök fokozott érdeklődése Grönland iránt, Oroszország jégtörőflotta-fejlesztése, valamint Kína "Sarkköri Selyemút" elnevezésű kezdeményezése, amely több ezer kilométerre van a térségtől. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy most van itt az idő, hogy megálljt parancsoljunk a profitéhségnek és a környezetrombolásnak.

Miért ne merülhetne fel az a gondolat – még az első fúrások előtt –, hogy az Északi-sarkvidék is egy védett terület legyen? Ahogyan a szárazföldeken, tengereken és óceánokon már kijelöltünk védett övezeteket, úgy ezt a különleges régiót is érdemes lenne hasonló módon megóvni – fogalmazott.

Most van itt az ideje a cselekvésnek, hiszen ha egy jelentős összeg, akár több milliárd dollár, a környezetszennyezés fokozására kerül befektetésre, akkor rendkívül nehézzé válik a megálljt parancsolni. Abban a helyzetben már csak az marad kérdés, hogy a környezeti károk következményeit miként tudjuk kezelni - fogalmazott Áder János. A volt köztársasági elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Kína szerepe elengedhetetlen a környezetvédelem terén, hiszen e két nagy szennyező nélkül nem érhetjük el a kitűzött klímacélokat. Megjegyezte, hogy ez már a harmadik alkalom, amikor az Egyesült Államok kilép egy megkötött klímaegyezményből; először a kiotói egyezményt, majd a párizsi megállapodást is elvetették. Érdemes kiemelni, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása csökkent, míg a Biden-kormányzat, amely visszalépett a párizsi klímaegyezménybe, "elképesztő mennyiségű" engedélyt adott ki az alaszkai olaj- és gázmezők feltárására, emellett a palagáz-termelést is jelentős mértékben fokozták. Áder János reménykedik abban, hogy a klímacélok elérésének érdekében még találhatók majd együttműködési lehetőségek, hiszen a szélsőséges időjárási események az Egyesült Államokat is súlyosan érintik.

A volt köztársasági elnök véleménye szerint a nap- és szélerőművek által előállított elektromos áram mennyisége nem fog elegendőnek bizonyulni, így az Európai Uniónak ismét "át kell lépnie a saját határait". Ennek az első lépése az volt, hogy a nukleáris energiát ideiglenesen, a következő három évtizedre zöldenergiának minősítették. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli irányvonal nem a meglévő atomerőművek bezárására összpontosít, hanem arra, hogy hány új erőművet fognak építeni - hívta fel a figyelmet. Áder János hangsúlyozta, hogy az emberek biztonsága az elsődleges és legfontosabb szempont, legyen szó atomerőműről, vegyi üzemről vagy akár akkumulátorgyárról. Minden más a biztonságot követi. Ha valaki ezt a prioritást nem tartja szem előtt, akkor szankciókat kell alkalmazni, és ha ez nem elegendő, akkor akár az üzem bezárása is szükségessé válhat - fogalmazott.

Fontos, hogy a vállalatokat kötelezzük a nemrégiben elfogadott, a német szabályokkal egyenlő, Európában a legszigorúbb magyar jogszabályok betartására - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban tíz év múlva már nem lesz lehetőség benzines vagy dízeles járművek gyártására. Ha meg szeretnénk tartani az autózás előnyeit, szükség van alternatív meghajtási megoldásokra, amelyek közül az akkumulátorok kiemelkednek - tette hozzá. Áder János az interjú során rámutatott, hogy az emberiség részben már elszennyezte, vagy folyamatosan szennyezi a levegőt, a vizet és a termőföldet, ami alapvetően rontja a túlélés és a jövőbeli élet feltételeit. A mezőgazdasági és ipari termelés, valamint a mindennapi élet gyakran arról szól, hogy "hogyan károsítjuk környezetünket, és ezzel hogyan veszélyeztetjük saját jövőnket".