Családja könnyekkel a szemében, megrendülten jelentette be: A legendás zenész örökre eltávozott az élők világából.

Több mint hat évtizedes karrierje során a modern dzsessz egyik meghatározó személyiségévé nőtte ki magát.

83 éves korában elhunyt Jack DeJohnette, a modern dzsessz legendás dobosa, zongoristája és zeneszerzője. A Grammy-díjas zenész több mint hat évtizedes pályafutása során a műfaj egyik legmeghatározóbb alakjává vált, akinek játékát a kísérletező szellem, a kifinomult ritmusérzék és a zenei határok folyamatos feszegetése jellemezte.

Jack DeJohnette 1942-ben látta meg a napvilágot Chicagóban, ahol fiatal korában klasszikus zongoratanulmányokba kezdett, mielőtt a dobok világába merült volna. A hatvanas években a chicagói avantgárd dzsessz színtér egyik meghatározó alakjává vált, és hamarosan a legkeresettebb dobosok között találta magát. Karrierje csúcsára Miles Davis zenekarában jutott el: az 1969-es "Bitches Brew" albumon végzett munkája nem csupán az ő pályafutását formálta, hanem a dzsessz történetét is alapjaiban változtatta meg. Ez az album indította el a dzsesszrock korszakát, és új, izgalmas hangzásvilágokat teremtett.

DeJohnette pályafutása során számos ikonikus zenésszel működött együtt, köztük olyan legendákkal, mint Herbie Hancock, John Scofield, Keith Jarrett, Bill Evans, Sonny Rollins, Pat Metheny és Michael Brecker. Különösen kiemelkedő az a tíz év, amit Keith Jarrett "Standards Trio"-jában töltött, ahol Gary Peacock bőgőssel együtt a modern dzsessztriók hangzását teljesen új dimenzióba emelték.

Saját zenekaraival, mint a Special Edition és a Jack DeJohnette Group, folyamatosan az innovációs lehetőségeket kutatta. Zenei univerzuma magában foglalja a szabad improvizációt, a világzenei elemeket, a blues ritmusait és a klasszikus zenei hatásokat. Ritkán találkozni olyan dobossal, aki ennyire mesterien tudja ötvözni a dobjátékot a zeneszerzés művészetével.

Pályája során több mint húsz szólóalbumot jelentetett meg, és három Grammy-díjat nyert. A kritikusok gyakran emlegették úgy, mint a "dobos, aki zenét komponál az ütésekkel" - hangszere nála nem csupán ritmust adott, hanem történeteket mesélt.

Jack DeJohnette halálával a dzsesszvilág elveszített egy különleges látásmódú művészt, aki generációkat inspirált és hidat épített a múlt és a jövő között. Zenéje tovább él minden improvizációban, ahol a szabadság és a lélek találkozik.